"Itt a történelmi kibékülés lehetősége, fogjunk össze és irtsuk ki a cigányokat" - foglalta össze a veszprémi gyilkosság körüli indulatokat találóan egy romániai internetes fórumozó. Bár kezdetben többtucatnyi cigány maffiózóról volt szó, lapzártánkkor két roma és egy nem roma férfit gyanúsít a rendőrség Marian Cozma meggyilkolásával.
Nyolc késszúrással gyilkolták meg vasárnap hajnalban Marian Cozmát, az MKB-Veszprém kézilabdását a veszprémi Skorpió nevű szórakozóhely előtt. A kézilabdások ünnepelni gyűltek össze szombaton: az egyik csapattagnak kisfia született. Pár óra múlva arra lettek figyelmesek, hogy három férfi inzultálja a pincérnőt. Habár a hírek két napig úgy szóltak, hogy huszonöt-harminc fős roma csapat érkezett a helyszínre, s míg néhányan bementek, a többség kint várakozott, a Veszprém Megyei rendőr-főkapitányság hétfőn ezt cáfolta. A videofelvételek, tanúvallomások és egyéb adatok szerint csakugyan volt egy nagyobb roma társaság a bárban, ám nekik nem volt közük a bűncselekményhez. "Ez a három ember elkülönülve a többiektől balhézott" - nyilatkozta Derzsy Péter, a bűnügyi osztály vezetője.
Az alezredes szerint a sportolók és a három férfi közti vita egyszerű nézeteltérésből adódott, és a támadók azonnal ütöttek. Nem tudni, Cozma önszántából ment-e ki a helyről a támadók után, vagy kényszerítették erre. Amint kiért az utcára, a 2 méter 11 centi magas férfit ketten lefogták, majd a harmadik, R. Sándor szíven szúrta. Cozmának két társa, a szerb Zarko Sesum, és a horvát Ivan Pesic siettek a segítségére; a csapattársuk fölé hajoló Pesicet hátulról vesén szúrták, Sesumnak pedig eltörték az arccsontját, és súlyos szemsérüléseket okoztak neki. Cozmát a mentősök újraélesztették, ám a kórházban belehalt sérüléseibe. Pesicnek az egyik veséjét kellett eltávolítani, Sesum már jobban van.
Habár a sajtóban az terjedt el, hogy a bűncselekményt az "enyingi maffia" követte el, az eddig ismert elkövetők közül csak a még most is körözés alatt álló, Dzsoki névre hallgató Sz. Iván enyingi. Két másik társát, R. Sándort és N. Győzőt az osztrák rendőrök fogták el. A két férfi sárbogárdi, N. Győző nem roma. Motivációjukról háromféle narratívát hallottunk. Az első szerint egy előző napi sérelemért akartak bosszút állni egy, a helyi alvilágban ismert férfin, aki azonban egy másik szórakozóhelyen tartózkodott. Ebben a verzióban nem világos, miért bántak el ilyen brutálisan az ártatlan kézilabdásokkal, miközben másvalakinek a befenyítésére készültek. A második verzió szerint az elkövetők "katonák" voltak, akiket egy alvilági csoport küldött, hogy a Balaton környéki városokban a védelmi pénzeket behajtsák. A harmadik, az elmúlt napokban legközkedveltebb verzió szerint a romák egy önálló alvilági csoportot képeznek; ez a verzió megegyezik az előzővel a tekintetben, hogy a csapat csakugyan védelmi pénzek behajtásával foglalkozik, és a veszprémi szórakozóhely tulajdonosának akartak üzenni, hogy mindenképp jattolnia kell. A Narancs egy forrásból úgy értesült, hogy a jelenlegi tettesek korábban ismert fehérvári üzletembereket is hasonló céllal kerestek fel, és eredménytelen "tárgyalás" után ott is szétvertek egy helyet.
Hargitai Lajos, a Bogárd és vidéke című lap főszerkesztője a Narancsnak elmondta: habár az R. család és rokonsága feltehetően "nem nappal" kereste a pénzét, a fényes Mercedesek és a tízezresekkel való dobálózás jellemezte őket, a főszerkesztő minden továbbit pletykának minősít. R. Sándor édesapja még a kilencvenes években került börtönbe, az anya "mindent megtett, hogy összetartsa a népes családot", de a túl sok gyerek, és a kevés bevétel mellett ez nem sikerült.
Míg a negyven kilométerre lévő Enyingen kihaltak az utcák, a roma gyerekek nem mentek iskolába, és aki tehette, más településen lévő rokonoknál keresett menedéket, Sárbogárdon nyugalom van. Lakatos Péter Győző, a helyi ckö vezetője szerint a rendőrség készenlétben áll, és meg tudja védeni a romákat is, ha önbíráskodásra kerülne sor. Ezt azonban nem hiszi: a településen nincs okuk a romáknak a félelemre, mert a többség és a kisebbség viszonya korrektnek mondható. "Nem tudok arról, hogy létezne a környéken olyan, romákból álló csoport, amely maffiamódszereket alkalmaz. Ha van ilyen, bizonyára a rendőrség is tud erről, hiszen a szervezett alvilág nem két nap alatt áll össze."
Az országszerte elszabaduló indulatok mellett egyetlen említésre méltó esemény történt: a Fidesz veszprémi polgármestere, Debreczenyi János a vasárnapi tüntetésen kifejezetten csitította a rasszista hangokat, amikor azt mondta: akárkik is a bűnösök, azok elsősorban magyarok, és csak utána vallhatják magukat bármilyen kisebbséghez tartozónak. A polgármester óvta az összegyűlteket az önbíráskodástól, és arra kérte őket: bízzanak a rendőrségben. A Népszabadságban a polgármester azt mondta: tudatosan vállalta a villámhárító szerepét, hogy inkább ellene irányuljon a verbális erőszak, mint hogy ártatlanokon álljanak bosszút.
A Fidesz a hétfői sajtótájékoztatóján sem csapta le a cigánykártyát, és főleg a rendőrség kormány általi "szétveréséről", az óriási anyagi elvonásokról beszélt. Az egyik vezető fideszes forrásunk szerint az is probléma, hogy a veszprémi rendőrök átlagéletkora 31 év, mert a nagy öregek két éve nyugdíjazták magukat. A fiatal állomány pedig nem képes arra, és elegendő tekintélye sincs, hogy az egyre élesebbé váló helyi konfliktusokat kezelje. Az ügy rendészeti kezelését ugyanakkor nem a Fidesz találta ki: a kormány demonstratíve milliárdokat ígért oda a rendőrségnek (részben azt erősítve ezzel, hogy a romák ügye puszta rendészeti kérdés).
A gyilkosság után országszerte több megemlékezést tartottak; volt, ahol állítólag elkergették a csatlakozó gárdistákat, volt, ahová hiába mentek: például Ózdon több száz roma várta őket. A rendőrségnek sikerült fenntartania a rendet.
