Amikor áprilisban eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP feladata lesz a szükséges költségvetési kiigazítás levezénylése, a magyarországi bankok vezetői bizonyosak lehettek afelől, hogy a kormány a régi „sikerrecepthez” nyúl, és a szükséges többletbevételek egy részét bankadó formájában a pénzintézeti szektortól kívánja beszedni.
Velük élő teher
Ezt az utat egyébiránt Gyurcsány Ferenc kezdte kitaposni, amikor 2004-ben bejelentette: 2005-ben és 2006-ban évi 30-30 milliárd forintot kíván beszedni a bankoktól a költségvetési lyuk betömése érdekében. E különteher valamilyen formában tehát lassan két évtizede velünk van. Az eredeti bankadót 2007-től váltotta az állami kamattámogatású lakáshitelek után fizetendő járulék, amelynek mértéke több mint megfelezte, mintegy 13 milliárd forintra mérsékelte a bankok ezen terheit.
Ezt az adót egészítette ki a második Orbán-kormány a 2010-ben hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel bevezetett, ám nagyságrendjében hatalmas méretű, 130 milliárdos bankadóval. Azt, hogy ütni kell a bankokat, az akkori piaci környezetben nem volt nehéz eladni: a korábbi felelőtlen devizahitelezés drámai következményeit akkor már bőven érezte a lakosság, ráadásul a 2008-as gazdasági világválságot egyértelműen a profitéhes pénzintézeti szektor machinációinak tudta be a közvélemény. Igaz, az érvelésbe némi hiba csúszott, tudniillik a magyar bankadót a hazai bankok kormányzati kisegítésével (is) indokolták a kormányzati oldalon. Tőketámogatást azonban egyedül az FHB Bank kapott akkoriban, míg piaci kamatozás mellett, áthidaló jelleggel az OTP és az FHB vett igénybe hitelt – a hitelezés felfuttatásának ígéretével.
A bankadó a válságot követően is maradt, a bankok még évekig a 2009. évi korrigált mérlegfőösszegük után fizették az adót. A számítás 2017-ben változott: akkortól a 2 évvel korábbi mérlegfőösszeg lett az adó alapja, és a kulcs is csökkent. Ez persze nem hozott érdemi adócsökkenést, hiszen a hazai bankszektor mérlegfőösszege időközben megduplázódott: míg 2009-ben 33 246 milliárd, addig 2021-ben 62 461 milliárd forint volt.
Hol az extraprofit?
A magyar bankok folyamatosan ágáltak a bankadó ellen, de megtanultak vele együtt élni – az elmúlt évet 820 milliárd forintos nettó nyereséggel zárták. Az eredmény megugrása a gazdaság növekedésének köszönhető – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank Nyrt. április közepi közgyűlésén, ezzel mintegy megágyazva annak, miért is kell a jóból jó nagyot szakító bankoknak ismét a kasszához járulniuk. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nem is késett a riposzttal, amikor jelezte: az OTP-nek, a hazai bankszektor legnagyobb szereplőjének a nyeresége 51 százalékban külföldről származik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
