Az újabb bankadó okai, indokai és következményei

Én mindent hárítok!

A választások után nem volt kérdés, hogy lesz bankadó, ám a 250+50 milliárdos mérték a pénzintézeteket is meglepte. A kormány extraprofitra vonatkozó érvei között vannak érthetők és vannak nehezen elfogadhatók.

Amikor áprilisban eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP feladata lesz a szükséges költségvetési kiigazítás levezénylése, a magyarországi bankok vezetői bizonyosak lehettek afelől, hogy a kormány a régi „sikerrecepthez” nyúl, és a szükséges többletbevételek egy részét bank­adó formájában a pénzintézeti szektortól kívánja beszedni.

Velük élő teher

Ezt az utat egyébiránt Gyurcsány Ferenc kezdte kitaposni, amikor 2004-ben bejelentette: 2005-ben és 2006-ban évi 30-30 milliárd forintot kíván beszedni a bankoktól a költségvetési lyuk betömése érdekében. E különteher valamilyen formában tehát lassan két évtizede velünk van. Az eredeti bankadót 2007-től váltotta az állami kamattámogatású lakáshitelek után fizetendő járulék, amelynek mértéke több mint megfelezte, mintegy 13 milliárd forintra mérsékelte a bankok ezen terheit.

Ezt az adót egészítette ki a második Orbán-kormány a 2010-ben hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel bevezetett, ám nagyságrendjében hatalmas méretű, 130 milliárdos bankadóval. Azt, hogy ütni kell a bankokat, az akkori piaci környezetben nem volt nehéz eladni: a korábbi felelőtlen devizahitelezés drámai következményeit akkor már bőven érezte a lakosság, ráadásul a 2008-as gazdasági világválságot egyértelműen a profitéhes pénzintézeti szektor machinációinak tudta be a közvélemény. Igaz, az érvelésbe némi hiba csúszott, tudniillik a magyar bankadót a hazai bankok kormányzati kisegítésével (is) indokolták a kormányzati oldalon. Tőketámogatást azonban egyedül az FHB Bank kapott akkoriban, míg piaci kamatozás mellett, áthidaló jelleggel az OTP és az FHB vett igénybe hitelt – a hitelezés felfuttatásának ígéretével.

A bankadó a válságot követően is maradt, a bankok még évekig a 2009. évi korrigált mérlegfőösszegük után fizették az adót. A számítás 2017-ben változott: akkortól a 2 évvel korábbi mérlegfőösszeg lett az adó alapja, és a kulcs is csökkent. Ez persze nem hozott érdemi adócsökkenést, hiszen a hazai bankszektor mérlegfőösszege időközben megduplázódott: míg 2009-ben 33 246 milliárd, addig 2021-ben 62 461 milliárd forint volt.

Hol az extraprofit?

A magyar bankok folyamatosan ágáltak a bankadó ellen, de megtanultak vele együtt élni – az elmúlt évet 820 milliárd forintos nettó nyereséggel zárták. Az eredmény megugrása a gazdaság növekedésének köszönhető – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank Nyrt. április közepi közgyűlésén, ezzel mintegy megágyazva annak, miért is kell a jóból jó nagyot szakító bankoknak ismét a kasszához járulniuk. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nem is késett a riposzttal, amikor jelezte: az OTP-nek, a hazai bankszektor legnagyobb szereplőjének a nyeresége 51 százalékban külföldről származik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.