„Nem csak pénzek további elvonásától tartanak a városvezetők – egy polgármester forrásunk szerint újabb politikai hatásköröket is elvonhatnak. (…) Szerinte az is megtörténhet, hogy a 2024-es európai uniós választást áltakarékossági okokra hivatkozva összevonják az önkormányzatival: nem közvetlen polgármester-választás, hanem listás szavazás lesz, és a helyben többséget szerző párt dönthet majd a városvezető személyéről” – ezt még áprilisban mondta lapunknak egyik forrásunk, amikor a helyi iparűzési adó (hipa) lehetséges elvonása mellett arról is írtunk, hogy a kormányzat milyen intézkedésekkel szorongathatja meg 2024-ig az ellenzéki vezetésű településeket (lásd: Gáncs a célegyenesben, Magyar Narancs, 2022. április 27.).
Borúlátó ellenzéki forrásunk tehát már akkor valószínűsítette az önkormányzati és európai parlamenti (EP) választások egyazon napon megrendezését. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június közepén, egy háttérbeszélgetésen szólt arról, hogy „megfontolandó” a két választás egy időben tartása, mivel ezzel legalább 9 milliárd forintot spórolna az állam (forrásunk ezt nevezte hónapokkal előtte „áltakarékossági indoknak”). Kocsis a részletszabályokba nem ment bele, de azt elárulta, hogy a 2019 őszén megválasztott önkormányzati képviselők, polgármesterek mandátuma változatlanul 2024 őszéig tartana, tehát közjogi értelemben nem rövidülne le az ötéves ciklus a májusban tartandó választás esetén sem.
A változtatáshoz alkotmánymódosítás szükséges, ugyanis az Alaptörvény értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az előző választást követő ötödik év októberében kell tartani. Kocsis Máté a minap be is nyújtotta az újabb Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslatot, amely – a megyék vármegyékké átnevezésén túl – az önkormányzati választásokat 2024 októbere helyett április és július közé eső időpontra hozná előre.
Megdolgozzák egymást
„Bele kell helyezkedni egy autoriter politikai hatalom agyába: mit csinálnál, ha mindenáron erősíteni akarod a hatalmadat, és már nem érdekel semmi, csak ez?” – mondja az a forrásunk, aki előre megsejtette, milyen tervei vannak a Fidesznek az ellenzék gyengítésére. Úgy véli, az új helyzet többszörösen hátrányos az ellenzéknek; egyfelől a kormánypártok egyszerű kampányt folytathatnak: „Szavazz az EP-választáson a Fideszre, hogy Brüsszel ne szabadítson migránsokat Magyarországra, és mondjuk, tedd ugyanezt Pécsen is, ahol az ellenzéki polgármesterjelölt migránspárti” – példálózik. Az ellenzék pártjai viszont eleve más-más stratégiával készülnének a két választásra, hiszen az EP-választáson egymással is rivalizálnak, míg a helyhatóságokért jellemzően összefogásban indulnának. A központi média ráadásul várhatóan éjjel-nappal hajtogatja majd a Fidesz egyirányú üzeneteit, amihez képest az ellenzék sokszólamúságát a propaganda összevisszaságnak állítja majd be. Mindezek miatt a helyi ügyek elveszíthetik a súlyukat a kampányban. Forrásunk szerint ez az összevonás fő célja: sokkal inkább pártpolitikai alapon döntsenek a választók, az ellenzéki jelölteknek nehezebb legyen lokális témákkal kampányolni. „Azok a nem elkötelezett Fidesz-szavazók, akik egyébként hajlandók átszavazni az ellenzékre az önkormányzati választáson, meggondolhatják magukat” – fogalmaz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
