Összevonják az önkormányzati és az EP-választást

Együtt egymás ellen

Belpol

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Nem csak pénzek további elvonásától tartanak a városvezetők – egy polgármester forrásunk szerint újabb politikai hatásköröket is elvonhatnak. (…) Szerinte az is megtörténhet, hogy a 2024-es európai uniós választást áltakarékossági okokra hivatkozva összevonják az önkormányzatival: nem közvetlen polgármester-választás, hanem listás szavazás lesz, és a helyben többséget szerző párt dönthet majd a városvezető személyéről” – ezt még áprilisban mondta lapunknak egyik forrásunk, amikor a helyi iparűzési adó (hipa) lehetséges elvonása mellett arról is írtunk, hogy a kormányzat milyen intézkedésekkel szorongathatja meg 2024-ig az ellenzéki vezetésű településeket (lásd: Gáncs a célegyenesben, Magyar Narancs, 2022. április 27.).

Borúlátó ellenzéki forrásunk tehát már akkor valószínűsítette az önkormányzati és európai parlamenti (EP) választások egyazon napon megrendezését. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június közepén, egy háttérbeszélgetésen szólt arról, hogy „megfontolandó” a két választás egy időben tartása, mivel ezzel legalább 9 milliárd forintot spórolna az állam (forrásunk ezt nevezte hónapokkal előtte „áltakarékossági indoknak”). Kocsis a részletszabályokba nem ment bele, de azt elárulta, hogy a 2019 őszén megválasztott önkormányzati képviselők, polgármesterek mandátuma változatlanul 2024 őszéig tartana, tehát közjogi értelemben nem rövidülne le az ötéves ciklus a májusban tartandó választás esetén sem.

A változtatáshoz alkotmánymódosítás szükséges, ugyanis az Alaptörvény értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az előző választást követő ötödik év októberében kell tartani. Kocsis Máté a minap be is nyújtotta az újabb Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslatot, amely – a megyék vármegyékké átnevezésén túl – az önkormányzati választásokat 2024 októbere helyett április és július közé eső időpontra hozná előre.

 

Megdolgozzák egymást

„Bele kell helyezkedni egy autoriter politikai hatalom agyába: mit csinálnál, ha mindenáron erősíteni akarod a hatalmadat, és már nem érdekel semmi, csak ez?” – mondja az a forrásunk, aki előre megsejtette, milyen tervei vannak a Fidesznek az ellenzék gyengítésére. Úgy véli, az új helyzet többszörösen hátrányos az ellenzéknek; egyfelől a kormánypártok egyszerű kampányt folytathatnak: „Szavazz az EP-választáson a Fideszre, hogy Brüsszel ne szabadítson migránsokat Magyarországra, és mondjuk, tedd ugyanezt Pécsen is, ahol az ellenzéki polgármesterjelölt migránspárti” – példálózik. Az ellenzék pártjai viszont eleve más-más stratégiával készülnének a két választásra, hiszen az EP-választáson egymással is rivalizálnak, míg a helyhatóságokért jellemzően összefogásban indulnának. A központi média ráadásul várhatóan éjjel-nappal hajtogatja majd a Fidesz egyirányú üzeneteit, amihez képest az ellenzék sokszólamúságát a propaganda összevisszaságnak állítja majd be. Mindezek miatt a helyi ügyek elveszíthetik a súlyukat a kampányban. Forrásunk szerint ez az összevonás fő célja: sokkal inkább pártpolitikai alapon döntsenek a választók, az ellenzéki jelölteknek nehezebb legyen lokális témákkal kampányolni. „Azok a nem elkötelezett Fidesz-szavazók, akik egyébként hajlandók átszavazni az ellenzékre az önkormányzati választáson, meggondolhatják magukat” – fogalmaz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”