Főispánok Magyarországon

Az ötödik zsarnok

Tudomány

Változatos előtörténetű intézményt támasztana fel az Orbán-rezsim. A poszt betöltőinek rekrutációja és a még kialakítandó hatáskör tekintetében is szolgál tanulságokkal a múlt.

A főispáni poszt gyakorlatilag végigkísérte a magyar állam történetét. A magyar közigazgatás-történet számos, egyaránt valamilyen ispánnak hívott, de egymással össze nem keverendő funkciót is ismert (akár egy időben többet is), amelyek mindegyike ugyanabból a vitatott eredetű kifejezésből ered. A legelterjedtebb etimológia szerint az „ispán” a déli-nyugati szláv (esetleg, mint Engel Pál állította, avar eredetű szláv) „zsupán” szóból származik, ami nemzetségfőt, illetve egy területi egység (župa) fejét jelenthette. Annyi biztos, hogy államalapító királyunk hű ispánjaival (korábbi nemzetség-, illetve törzsfőkkel, azok leszármazottaival, illetve nyugatról érkezett keleti frank/német lovagjaival) együtt kormányozta az országot. Ők alkalmanként több vármegyét is uralhattak, feladatuk lehetett az adók beszedése (természetben vagy pénzben – ezen azután osztozkodtak a királlyal), talán a bíráskodás, no meg a népesség fegyverforgató részének hadba állítása királyi hadjárat esetén. A korabeli várak (leginkább földvárak) urait várispánnak hívták; ha a központi fekvésű várhoz tartozott megye is, akkor ő volt egyben a megyésispán is. De előfordult, hogy a kapcsolat nem volt kölcsönösen egyértelmű: jellemző, hogy a korai Árpád-korban (a 12. században) 72 várispánságot soroltak fel – ehhez képest István 45 megyét hozott létre, és ezek száma nem is nagyon gyarapodott később (bár a nevek változhattak – a néhai Kolon megye manapság már csak a proktológusok rémálmaiban létezik). Megjegyzendő, hogy számos ma is önállóan vagy egy nagyobb terület részeként létező megye az alapító ispán nevét viseli – ilyen lehetett Szolnok vagy éppen Csanád (esetleg Veszprém) megye.

Az ispánok nevét korabeli írásos forrásokban leginkább comesként találjuk meg – ez a latin kifejezés megfelelhetett a frank birodalomban és annak utódállamaiban szokásos grófi címnek. Az ispánok hierarchiájában akadt egy vitathatatlan első – ez volt a nádor- vagy udvarispán, amely szinte kancellári poszt volt, de az udvari ügyeken kívül ő intézte az udvari birtokok felügyeletét is.

Ispánok, ispánok mindenütt

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy az imént részletezett funkciók és hatáskörök a 11. századtól készen álltak – ezzel szemben igaz, hogy idővel mind több funkció, rang és cím nevében szerepelt az ispán kifejezés. Ispánok álltak a királyi udvartartáson kívül a királyi kápolna (kápolnaispán), a pénzügyi igazgatás különböző szintjei élén is (harmincadispán, pénzverőispán, sókamaraispán, urburaispán). De az úri nemzetségek vezető tagjait és egyes kiváltságolt, határvédelemmel megbízott népcsoportok vezetőit (besenyők ispánja, székelyispán) is így hívták, sőt, a magánuradalmak első embereit is ekképp illették (uradalmi ispán).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.