Enyhülnek a Btk. drogrendelkezései: Fű alatt

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/44. (11. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ismét módosulnak a kábítószerrel foglalkozó jogszabályok, miután a kabinet a kormányprogramban ígértekkel összhangban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés lényegében törölje a Büntető törvénykönyv (Btk.) 1999-ben életbe lépett szigorításait. Ha "Európa legszigorúbb drogtörvénye" mást nem is, azt mindenképpen elősegítette, hogy széles, az enyhítést támogató szakmai konszenzus jöjjön létre. A jogalkotók most idehaza is meghajolni látszanak: a büntetőjog hatástalan a droggal szemben.

Ismét módosulnak a kábítószerrel foglalkozó jogszabályok, miután a kabinet a kormányprogramban ígértekkel összhangban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés lényegében törölje a Büntető törvénykönyv (Btk.) 1999-ben életbe lépett szigorításait. Ha "Európa legszigorúbb drogtörvénye" mást nem is, azt mindenképpen elősegítette, hogy széles, az enyhítést támogató szakmai konszenzus jöjjön létre. A jogalkotók most idehaza is meghajolni látszanak: a büntetőjog hatástalan a droggal szemben.Adrogkérdés megítélését jól mutatja, hogy bár az Igazságügyi Minisztériumban (IM) már régen elkészült a törvénymódosítást tartalmazó előterjesztés, azt a kormány csak az önkormányzati választásokat követő első, múlt keddi ülésén tárgyalta. Mivel a változás csak jövőre lép életbe, négy év múltán ezen a pár héten már valóban semmi nem múlt. A kormányülést követő sajtótájékoztatón az igazságügyi tárca vezetője - az IM-javaslathoz hasonlóan - próbálta előre megvédeni a törvénymódo-sítást a várható támadásoktól, mondván, az nem tekinthető enyhítésnek, csupán "egy célszerű eszközt adtunk a hatóság kezébe". A kormány óvatos optimizmusát jelzi a hazai drogszcéna változásának talán legbiztatóbb momentuma is: a nyár végén Bárándy Péter miniszter úgy fogalmazott, hogy a hazai közvélemény egyelőre még nem fogadna el egy, a jelenleginél határozottabb drogliberalizációs lépést.

A mostani változás legfontosabb eleme az, hogy bővíti a büntetőjogi útról elterelhetők körét: míg az 1999 márciusa óta hatályos rendelkezés szerint csak az igazságügyi orvos szakértő szerint kábítószerfüggőnek minősülő felhasználók választhatták, hogy magukat gyógykezelésnek alávetve mentesüljenek a jogkövetkezmények alól, hamarosan a lebukott alkalmi fogyasztók előtt is újra megnyílik az orvosi út lehetősége. A mostani módosításról szóló döntésben minden bizonnyal közrejátszott, hogy az előző kormány idején bevezetett szigorítással nem sikerült elérni sem a kábítószerfüggők, sem az alkalmi drogfogyasztók számának csökkenését. Az értelmetlen szigor eredményeként máig őrizetbe vételre, hónapokig tartó igazságszolgáltatási vegzatúrára számíthat, aki a tiltott szerekből akár csekély mennyiséget is a szervezetébe juttat. A kormányülés után Bárándy hangsúlyozta: a büntetőeljárás kötelező végigvitele romboló hatású, mert egy egész életpályát téríthet el a fogyasztói magatartás miatt, olyan szubkultúrába nyomva le a droghasználót, ahonnan már nincs visszaút. A Btk. szerinte nem érheti így el a bűncselekmények számának csökkentését, ahogy azt sem, hogy csökkenjen a bűnismétlés veszélye.

A másik lényeges fejlemény, hogy a csak fogyasztók esetében maga a kábítószer-fogyasztás - a megszerzéssel és a tartással szemben - a jövőben nem minősül majd büntetendő magatartásnak. Ennek az a jelentősége, hogy mostanáig elvileg a fogyasztás (tehát bűncselekmény) elősegítésére irányuló, büntetendő tevékenységnek minősültek azok az ártalomcsökkentő szolgáltatások, amelyeknek a segítségével a drogosok például steril tűhöz, fecskendőhöz juthattak. A jogszabály változásával a függőknek nem kell majd attól tarta-niuk, hogy a nyomozók a tűcserés központokon keresztül érik utol őket, és megnőhet a bizalom az ellátórendszer iránt.

A büntető jogszabályok enyhítését állásfoglalásban üdvözli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet, amely annak idején igen keményen bírálta az Orbán-kormány által bevezetett szigorítást. A TASZ egyetért az elterelés lehetőségének kiszélesítésével, valamint a terjesztői magatartás indokolatlan szigorának enyhítésével: megszűnik például az üzletszerűen elkövetett terjesztés minősített esete, mivel ezt a magatartást a kereskedés és a forgalomba hozatal kellő szankcionálásával a törvény már amúgy is lefedte. Az 1999 előtti helyzethez képest a most benyújtott törvényjavaslat egyetlen látványos újdonsága is a terjesztéssel kapcsolatos. A különböző terjesztői magatartások ugyanis ezentúl differenciált megítélés alá esnek, és a jogszabályi környezet is tükrözni fogja, hogy nem vonhat maga után azonos büntetést, ha valaki a néhány hónappal fiatalabb, még nem nagykorú barátját kínálja meg egy spanglival, vagy ha valaki szándékosan iskoláskorúak körében árusít illegális szereket.

A Btk.-módosítással kapcsolatos drogpolitikai kifogásait a TASZ két fő pontba sűrítette. Felróják, hogy a jogszabályok továbbra sem tesznek különbséget az egyes illegális drogok között, pedig sem az egészségkárosító hatás, sem a társadalmi veszélyesség nem indokolja, hogy például a heroin és a marihuána azonos megítélés alá essen. A racionálisabb drogpolitikáért küzdő szervezet fájlalja továbbá, hogy a jogalkotó fenntartja a kábítószer-fogyasztók üldözését, mivel az sem a drogfogyasztási szokásokat, sem az azzal összefüggő statisztikákat nem befolyásolja kedvezően. (Igaz, 2000-ben a felmérések szerint a tizenévesek körében nem nőtt a tiltott szereket kipróbálók aránya, ám ez inkább az előző évben bevezetett szigorítás lélektani hatásának tudható be: a megkérdezettek valószínűleg kevésbé voltak őszinték, mint korábban, 2001-ben pedig ismét nőtt a droggal már kapcsolatba kerültek aránya.) A fogyasztók büntetőjogi fenyegetettségének változatlanul hagyása a TASZ álláspontja szerint értelmetlen, mert sem a drogfüggő betegek, sem a kíváncsi középiskolások nem a paragrafusok mérlegelésével döntik el, hogy drogozzanak-e.

A szigorú jogszabályok nemcsak a büntetőjogi eljárásba vont fiataloknak, hanem - Németh Zsolt rendőr alezredes véleménye szerint - a rendőrségnek is komoly gondokat okoznak. A Rendőrtiszti Főiskola docense a drogfogyasztás büntetőjogi kezelését zsákutcának tartja, és úgy látja, hogy a fogyasztók üldözésével, a mégoly látványos diszkórazziák sorával valójában nem sikerült a terjesztők nyomára bukkanni, miközben mindez fölöslegesen vont el kapacitást a fontosabb rendőri feladatoktól. A rendőrök jellemzően a kisebb kihívást jelentő, fogyasztási cselekményekre koncentrálnak - erre utal az is, hogy a kábítószeres eljárások hatvan-hetven százaléka kizárólag a tiltott szerek tartása vagy fogyasztása miatt indult. A jogalkalmazásban a Hollandiában már megvalósult szemléletváltozásra van szükség, hogy a legalitás (a törvények fölösleges iratgyártásban megnyilvánuló betű szerinti betartása) helyett az opportunitás (a társadalmi hasznosság) legyen a fő szempont - állítja Németh Zsolt. Ennek azonban az a feltétele, hogy javuljon a hatóságok felkészültsége, és ennek eredményeként kialakuljon, illetve nőjön a bűnüldözők iránti bizalom: "Nem lehet ostorral kezelni a fiatalokat, mert az eredmény katasztrofális."

Miklósi Gábor

Üzletpolitika

A Társaság a Szabadságjogokért a drogpolitikával kapcsolatos társadalmi kampánya keretében ötrészes, egész oldalas, fizetett hirdetésekből álló sorozatot kívánt megjelentetni a HVG-ben. A hazai drogtörvény kudarcát, a szigorú tiltáson alapuló drogpolitika eredménytelenségét és a marihuánához kötődő tévhiteket taglaló hirdetésekkel a szervezet azért szerette volna álláspontját szélesebb körhöz eljuttatni, hogy a drogokról folyó társadalmi párbeszéd a jelenlegi érzelmi-politikai helyett racionálisabb és tényszerűbb alapokra helyeződjék. Amint arról néhány hete az Index internetes portál már beszámolt, a HVG elutasította az amerikai mintájú, adatokkal, grafikonokkal, táblázatokkal és forrásmegjelöléssel ellátott hirdetések megjelentetését. A TASZ jogásza elfogadja, de furcsállja a döntést, mivel a lap saját anyagai is rendre egy átgondoltabb, liberálisabb szabályozást sürgető álláspontot képviselnek. Dénes Balázs ugyanakkor sérelmezi, hogy a HVG-nél nem voltak hajlandók írásban közölni az elutasítás okait: a ködösítés szerinte sajnálatosan tükrözi a drogkérdést övező diskurzus egészét. Pedig a hetilap munkatársainak lett volna mire hivatkozniuk: a közlésre szánt adatsorok némelyike, például a függőség, az elvonás és a felépülés számszerűsített adatait feltüntető grafikon a TASZ által meg-adott formában vitatható. A HVG főszerkesztője, Lipovecz Iván a Narancs kérdésére azonban nem erre, hanem közelebbről meg nem nevezett üzletpolitikai érdekekre hivatkozott. A hazai sajtópiac egyik legizmosabb szereplőjének pozícióit valószínűleg nem ásta volna alá a TASZ (mellesleg piaci áron megvásárolni kívánt) hirdetéssorozata, bár lehetséges, hogy csak nem akarták az ősszel amúgy is visszafogottabban hirdető sörgyárak marketingeseit az agyvérzés veszélyének kitenni, amikor megpillantják a "Több értelme van-e a marihuánafogyasztókat bebörtönözni, mint a sörivókat?" kérdést. A HVG-ben mindenesetre jó helyen lett volna a hirdetés: véleményformáló erejüket jelzi, hogy utóbb a 168 óra egyebek mellett éppen arra hivatkozva utasította el a TASZ anyagának közlését, hogy számukra a konkurens hetilap a zsinórmérce.

Az elutasított hirdetések a www.tasz.hu weboldalon tekinthetők meg.

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/44. (11. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra