„Aggodalommal fogadtuk az ítéletet. Ezek szerint egy magyar bíró törvénytelenül járhat el pusztán azzal, hogy kérdéseket intéz az Európai Unió Bíróságához. Én úgy látom, éppen a Kúria döntése igazolja a bíró eredeti felvetéseit; ez az eset is megmutatta, hogy valami nagyon nem működik jól a magyar igazságszolgáltatásban.” Így kommentálta egy bíró lapunknak a Kúria szeptember 10-i ítéletét, amellyel a legfelső bírósági fórum megállapította: Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája törvénytelenül járt el, amikor júliusban felfüggesztett egy büntetőügyet, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EU luxemburgi bíróságánál, az EUB-nél.
Nem kis tétje van az EUB elé került kérdéseknek, ez abból is kiderül, hogy a felfüggesztés ellen Polt Péter legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a Kúriához. Pedig az alapügy faék egyszerűségű: egy török származású svéd állampolgárt vádoltak meg lőfegyverrel való visszaéléssel, amiért a Svédországban engedéllyel tartott fegyverét engedély nélkül hozta be Magyarországra. Vasvári a vádlott védőjének kezdeményezésére három kérdésben kért iránymutatást az EUB-től. Azt tudakolta, hogy a magyar szabályozás biztosítja-e a vádlott anyanyelvhasználathoz való jogát; illetve hogy garantált-e a bírói függetlenség akkor, amikor Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke rendszeresen a pályázat megkerülésével tölt be bírósági elnöki pozíciókat, a bírók fizetése pedig egy tavalyi módosítás után elmarad az ügyészekétől, így nagy súlya van a szintén Handó által osztogatott jutalmaknak.
Határmezsgye
A kúriai ítélet szerint a felfüggesztés azért volt törvénytelen, mert Vasvári Csaba az ügy eldöntése szempontjából nem releváns kérdéseket tett fel, az uniós előzetes döntéshozatali eljárás pedig amúgy sem „egy tagállam alkotmányos berendezkedésének és jogrendszerének elvi értékelésére” szolgál. A Kúria sajtóközleménye a bíró fejére olvassa, hogy „valós vagy vélt egyéni sérelmek orvoslása”, illetve „szervezeti érdekek érvényesítése” volt a célja a kérdések feltételével. Arra utalnak, hogy Vasvári korábban beperelte Handó Tündét, amiért az OBH elnöke indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánított két bírói pályázatot (amelyet a szakmai szempontok alapján Vasvárinak) kellett volna megnyerni; és hogy tagja a Handót ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is, mely testület tavasszal Handó elmozdítását javasolta az Országgyűlésnek, eredménytelenül.
Azt egyébként Csire Balázs, a svéd állampolgár védőjét a Kúria előtt helyettesítő ügyvéd is elismeri, hogy a kérdések a befogadhatóság szempontjából határesetnek minősíthetők.
A tolmácsolással valóban nagy gondok vannak Magyarországon, de a konkrét ügyben nem merült fel probléma, a függetlenség kérdése pedig a Handónak ellenálló Vasvárinál nem igazán merül fel. „Persze, a bírói javadalmak és a kinevezések anomáliái potenciálisan minden üggyel összefüggnek. Lehet úgy érvelni, hogy ha esetleg másik bíróra szignálják az ügyet, vagy másodfokra kerül, akkor a svéd vádlottat is érheti hátrány a függetlenség csorbulása miatt” – magyarázza Csire.
„A legfőbb ügyész indítványa elsősorban erődemonstrációnak volt jó, a Kúria ítélete pedig túlterjeszkedett a bíróság hatáskörén” – véli Fazekas Tamás ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Fazekas szerint is lehet azon vitatkozni, hogy Vasvári kérdései megfelelőek voltak-e, a legfőbb ügyésznek ugyanakkor tudnia kellett, hogy az úgynevezett „törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat” nem alkalmas az EUB előtti eljárás megakasztására. „A kérdések befogadhatóságáról és megválaszolásáról csak a luxemburgi bíróság dönthet. A Kúriának formálisan talán volt hatásköre ítéletet hozni, valójában azonban az uniós bíróság jogkörét vonta el. Különösen aggasztó, hogy Vasvári bíró személyes hátterét is figyelembe vették az indoklásban, a Kúria ezzel túlterjeszkedett a büntetőeljárásban releváns tényeken” – mondja Fazekas.
A Kúria ítéletének közvetlen hatása sem az alapügyre nem lesz, sem az EUB eljárására. „Luxemburg mindig maga állapítja meg az illetékességét, azt pedig egy korábbi döntésben szögezték le, hogy a tagállamok semmilyen módon nem akadályozhatják a bírókat abban, hogy az uniós bírósághoz forduljanak” – mondja Csire Balázs. Az viszont könnyen elképzelhető forrásaink szerint, hogy az ügyészség a kúriai döntésre hivatkozva a büntetőügy folytatását fogja kérni; kérdés, Vasvári erre tudna-e nemet mondani azután, hogy a felfüggesztés törvénytelenségét felsőbb bíróság mondta ki. Az uniós eljárás egyébként csak akkor szűnik meg, ha az alapügy is lezárul, például ítéletet hoznak benne, vagy az ügyészség ejti a vádat.
Rákoppintottak
Polt Péter és a Kúria akciója mégsem elsősorban Vasvári Csabának, inkább a többi bírónak veszélyes üzenet. Fazekas Tamás szerint ez a példa ott fog lebegni a magyar bírók szeme előtt, amikor azon gondolkodnak, hogy az EU bíróságához forduljanak-e, pedig az előzetes döntéshozatali eljárás az egyetlen eszköz, amivel a bíró „ki tud nyúlni” a hazai igazságszolgáltatási rendszerből. „Ha megállapítják, hogy egy bíró törvénytelenül járt el, az hatással lehet a későbbi ítéleteire, és negatívan befolyásolhatja a bírói ranglétrán való előmenetelét is” – mondja a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Csire Balázs pedig úgy látja, Handó kinevezési és jutalmazási politikájának eleve az a célja, hogy a bírók lehetőleg beálljanak a sorba, így az egyes ügyekben már nem is kell utasítani őket, elég bízni a vélt elvárásokhoz való igazodásban. „Most valaki kilépett a sorból, rögtön az orrára is koppintottak” – mutat rá Csire.
De vajon célba érnek-e Vasvári kérdései? A legtisztább esetnek az anyanyelvhasználatra vonatkozó tűnik, mivel egy konkrét uniós irányelv mondja ki, hogy a tagállamoknak garantálniuk kell a tolmácsolás minőségét a büntetőeljárásban, és törekedniük kell a megfelelő képesítéssel rendelkező független fordítók és tolmácsok nyilvántartásának létrehozására. Magyarországon ilyen nyilvántartás nem létezik. „Vettem már részt olyan eljárásban, amelyben szándékos félrefordítás merült fel, és az angol tolmácsoknak is rendszeresen segíteni kell a jogi szakkifejezésekkel” – számol be Fazekas Tamás. Bíró forrásunk is arra panaszkodik, hogy például a horvát tolmácsolás minőségét semmilyen módon nem tudja ellenőrizni, „de az is kellemetlen, amikor az angol vagy német tolmácsot ki kell zárnom, mert észlelem, hogy nincs tisztában a szaknyelvvel”.
A bírói függetlenséget firtató kérdések bonyolultabbak, mert ezeknél Vasvári is csak az EU alapszerződésében és alapjogi chartájában foglalt elvekre tudott hivatkozni. A lengyel bírósági „reform” ügyében ugyanakkor az EUB épp a nyáron hozott elmarasztaló ítéletet e jogelvek alapján, és arra is volt példa, hogy bírói függetlenséggel kapcsolatban előzetes kérdést válaszoltak meg. Igaz, Lengyelországban a kényszernyugdíjazott bírók saját munkaügyi pereikben fordultak Luxemburghoz, márpedig ezeknél a bírói függetlenség jóval közvetlenebbül merült fel, mint a svéd állampolgár büntetőügyében. A legkisebb valószínűsége talán a fizetéseket érintő kérdés érdemi megválaszolásának van, bár az uniós bíróság egy portugál ügyben elvi éllel már kimondta, hogy a bírói függetlenség „lényegi biztosítéka olyan illetmény, amely összhangban áll a bírók által ellátott feladatok jelentőségével”.
Forrásaink szerint Vasvári lépése kockázatos, mert ha az EUB nem fogadja be az indítványt – ami egyáltalán nem kizárt –, azt az OBH és a magyar kormány is annak igazolására használná, hogy semmi baj nincs a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével. Ha viszont arra jut Luxemburg, hogy a vezetői kinevezések megkérdőjelezik a bírói önállóságot, annak komoly következményei lennének, más uniós tagállamok például erre hivatkozva megtagadhatnák a Magyarországról érkező kiadatási kérelmek teljesítését. A kérdés mindenesetre egy ideig még nyitva maradhat, az ilyen ügyekben egy-másfél évig is eltarthat, amíg döntésre jut az uniós bírói testület.
„Önmagában jó, hogy szó van a magyar igazságszolgáltatás visszásságairól a nemzetközi porondon, Handó Tünde személye ezzel egyre kényelmetlenebbé válhat a kormánynak” – mutatott rá egy általunk megkérdezett bíró. Bírósági körökben erősen tartja magát az a pletyka, hogy Handót Stumpf István nyáron megüresedett alkotmánybírói helyére ültetnék át, Handó azonban szeretné kitölteni 2020 végéig tartó mandátumát. Állítólag utódjelöltje is van az OBH elnöki posztjára: Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvére. Répássy Árpád forrásaink szerint az utóbbi időben gyakran megfordul az OBH budapesti székházában, első lépésként várhatóan Handó helyettese lehet belőle.
