Hunvald György, Erzsébetváros korábbi szocialista polgármestere a IX. kerületi Ferencvárosi Lokálpatrióták színeiben jelentkezett be Budapest VI. kerületének polgármesteri székéért az október 13-i önkormányzati választáson, és csapata (amelyben fiai is feltűnnek) a kerület minden egyéni választókerületében indít képviselőjelöltet. Újpesten az a volt MSZP-s politikus indul az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje ellen, aki korábban szocialistaként önkormányzati és országgyűlési képviselő is volt. Józsefvárosban egy szintén (most már
ex-) MSZP-s politikus jelentette be indulását Pikó András ellen, Ferencvárosban az említett Lokálpatrióták jelöltje mellett egy, a helyi MSZP-ből frissen kilépett politikus is szembeszáll a közös jelölttel, Baranyi Krisztinával. Szegeden Botka László ellen egy korábbi szocialista képviselő indul – és így tovább. De említhetjük azokat a volt LMP-s képviselőket (Angyalföld, Budakeszi), akik pártjukból kilépve a Fidesz–KDNP színeiben próbálkoznak október 13-án; vagy gondoljunk a volt szocialista Szabados Ákosra, aki 17 éve vezeti Pesterzsébetet, most pedig függetlenként, a Fidesz támogatásával vág neki a választásnak (lásd: Mindenki polgármestere, Magyar Narancs, 2019. július 25.).
Az álellenzékiek feladata
A Fidesz több helyen is olyan jelöltet támogat, aki korábban más párt, a legtöbb esetben az MSZP tagja volt (néhány esetben pedig a DK vagy az LMP tagja). Ha nem is mindig nyíltan áll mögéjük az állampárt, az ezeket a jelölteket indító civil szervezeteknek hol több, hol kevesebb köze azért lehet a Fideszhez.
„A Fidesz erre jó ideje tudatosan készülhetett – mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője –, több helyen megfigyelhető, hogy nem felépítenek valakit az ellenzéki jelölttel szemben, hanem maguk mellé állítanak korábban más pártok közelében mozgó politikusokat, akik már ismert és népszerű arcok helyben.” László Róbert úgy véli, ha előfordult is ilyen korábban, ez a módszer az idén vált a Fidesz tudatos stratégiájává.
Míg a 2018-as országgyűlési választásokon kamupártok jelöltjei indultak tömegével, addig az önkormányzati választáson ez már nem jellemző. László Róbert szerint a „kamu” jelző használata ugyan indokolt lehet mindkét esetben, de meg kell különböztetni az akkori kamujelölteket a mostaniaktól. „Az országgyűlési választások előtt elszaporodó kamupártok elsősorban a százmilliós nagyságrendű kampánytámogatásokra utaznak, az önkormányzati és az EP-választások idején pedig eltűnnek. A mostani kamujelöltek mások: itt nincs állami támogatás, nekik politikai feladatuk van, mégpedig az ellenzéki választók megosztása.” A szakértő szerint ez a megtévesztő funkció önkormányzati választáson nagyobb eséllyel működhet, ha helyben tényleg ismert jelöltekről van szó.
A legtöbb helyen a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás jelöltje mellett a Mi Hazánk Mozgalom és a Munkáspárt indít jelölteket, egy-két helyen pedig feltűnik Schmuck Andor és csapata is. Schmuck az V. kerület polgármesterjelöltjeként kampányol, Bódás Bianka, Schmuck pártja, a Magyar Szociáldemokrata Párt korábbi szóvivője pedig Egerben indul rá az összefogás által indított Mirkóczki Ádámra. Sok helyen függetlenként vagy valamely helyi egyesület által támogatott „civilként” jellemzően volt baloldali politikusok bukkannak föl. Az ellenzéki szövetséget ismerő több forrásunk szerint az ilyen indulások oka sokszor a sértettség és a hiúság, jó néhány esetben a volt társaik ellen induló „ellenzéki” politikusok nem kapták meg a vágyott egyéni választókörzetet. Az ellenzéki egyeztetések ugyanis kétségtelenül lemondásokkal jártak, és volt, akinek teljesen hátra kellett lépnie. „A Fidesz pedig éppen ezeket kereste” – mondja egyik beszélgetőpartnerünk. Többen úgy vélik, egy-egy kiugrott baloldali jelölt indulását a kormánypropaganda arra is fel tudja használni, hogy azt sulykolja, lám, micsoda káosz van az ellenzéki oldalon, nem működik az összefogás.
A Fidesz kottájából
Jó példa erre Szeged, ahol Botka László 2002 óta a város polgármestere. Itt jelentette be indulását augusztus végén az a Lauer István, aki jelenleg még az MSZP frakciójában ül a város közgyűlésében, ám az idei önkormányzati választáson nem került be Botka László csapatába. Botka az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) színeiben indul, és támogatja az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik. Lauer függetlenként indul a választókörzetében és polgármesterjelöltként is. Aznap, amikor a bejelentést megtette, a de facto fideszes Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó Délmagyarország interjút közölt Lauerrel, ahol a politikus elmondhatta, hogy áldozatos munkájának folytatását „politikai alkukkal” próbálták megakadályozni, ezért döntött a függetlenként indulás mellett. A cikk zárásként megjegyzi: „Lauer István bejelentése után egyértelmű, hogy a nagy nehezen és látszólag összeállt szegedi baloldali összefogás – amelyet civilnek próbáltak meg nevezni –, nem szétesett, hanem szétrobbant.” Forrásaink szerint persze elképzelhető, hogy ha valakinek hátra kell lépnie, adott esetben meg akarja mutatni, hogy elkötelezett a választókerülete iránt, és megpróbál függetlenként érvényesülni. Ám ha polgármesterjelöltként is bejelentkezik, mint Lauer Szegeden, az már gyanús; hiszen a kampányra pénz kell, az óriásplakátok helyét meg kell szerezni, ami az ellenzéki összefogásnak sok esetben nem sikerül. „Ahhoz, hogy egy ekkora városban látszódjon egy polgármesterjelölt kampánya, sok millió forintra van szükség” – véli egy forrásunk.
Újpesten az exszocialista Horváth Imre az idén májusban bejegyzett Újpesti Patrióták Egyesületének (ÚPK) színeiben indul az összefogás jelöltjével, a momentumos Déri Tiborral szemben. Déri az Újpestiek Közössége Egyesület (UKE) jelöltje és az összes ellenzéki párt támogatja. Horváthnál az Index kérdezett rá a két egyesület elnevezésének hasonlóságára, mire a politikus – aki 2014-ben országgyűlési mandátumot szerzett, előtte pedig két ciklusban is önkormányzati képviselő volt szocialistaként – azt felelte, hogy „így adódott” és nem az ő ügye, ha a két név hasonlít. Az elnevezés mellett azonban a két egyesület bemutatkozása is szóról szóra ugyanaz, Horváthéknak az UKE-hoz képest fél évvel később bejegyzett egyesülete csupán egy pluszmondatot írt hozzá az eredeti UKE-bemutatkozáshoz. Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa, aki a XVII. kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, lapunknak elmondta, hogy Horváth Imre indulása nem okozott nagy meglepetést, hiszen a politikus már a tavalyi országgyűlési választásokon is elindult a DK-s Varju Lászlóval szemben. Horváth akkor lépett ki az MSZP-ből és függetlenként 1332 szavazatot kapott, Varju pedig megnyerte a körzetet. „Úgy látszik, Imre nem tanult az esetből, pedig tisztességes baloldali érzelmű embernek gondoltam, nem értem, miért nem lát át a szitán. Ha függetlenként indul, a Fidesz kottájából játszik” – véli Gy. Németh. Varju László, a kerület országgyűlési képviselője lapunknak úgy kommentálta az esetet, hogy az az ellenzéki politikus, aki elindul az összefogás jelöltje ellen, vagy a Fideszt támogatja, vagy nem érti a politika működését. „Ez a választási rendszer úgy lett kitalálva, hogy az ellenzéknek csak akkor van esélye, ha összefog. Ezt mindenkinek látnia és értenie kell.”
Bár több vidéki nagyvárosban is előfordul, hogy olyan egyesületek, amelyek öt éve még az ellenzéki összefogás részei voltak, önállóan indulnak, a legszembetűnőbb példák Budapesten figyelhetők meg. A VIII. kerületben a szocialista Körmendi Gábor július végén jelentette be, hogy nem tudja támogatni Pikó Andrást, ezért „valódi baloldali alternatívát” nyújtva a Közös Érték Pártja polgármesterjelöltje lesz. A szocialisták válaszul kizárták Körmendit a pártból. Ferencvárosban Baranyi Krisztina előválasztási győzelme után jelentették be a Ferencvárosi Lokálpatrióták (ugyanazok, akik két kerülettel arrébb Hunvald Györgyöt indítják), hogy elnöküket, Deutsch Lászlót indítják polgármesterként. A 444.hu megírta, hogy szórólapjuk a kerületi Ferencváros Újsággal (vagyis a helyi Fidesz propagandalapjával) együtt került bele a lakók postaládájába. Baranyi előválasztási győzelme után Cséplő Dániel, aki idáig az MSZP tagja volt és Karácsony Gergely kampányát segítette, hirtelen kilépett a pártból és bejelentette, hogy elindul függetlenként, majd elárasztotta a kerületet szórólapjaival és plakátjaival, sőt néhány aktivistával megzavarta Baranyi jelöltjeinek bemutatkozását is. A XVIII. kerületben az összellenzéki jelölt Szaniszló Sándorral szemben elindul függetlenként Luka István, aki a 24.hu információja szerint helyi vendéglátós; az ő sörözőjében tartja rendezvényeit a Vasvári Pál Polgári Egyesület, amelynek két társelnöke fideszes önkormányzati képviselő. Emellett Láng László is bejelentkezett a polgármesteri székért, őt az Agora Lokálpatrióta Egyesület támogatja, akiket szintén támogat az önkormányzat; az Agoráról azt is érdemes megjegyezni, hogy szeptember 6-án, pénteken vették át az ajánlóíveket, és szeptember 9-én, hétfőn le is adták a jelöléshez szükséges aláírásokat.
Kabátot váltanak
„Egy olyan régi pártnál, mint az MSZP, óhatatlanul vannak olyanok a közösségben, akik az évek során kabátot váltanak. Minél régebbi egy közösség, annál több ilyen ember jelenik meg benne” – véli Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője, aki 2018-ig a párt budapesti elnöke is volt. Szerinte sok olyan induló is előkerült most, akik már hosszú évek óta nem tagjai az MSZP-nek, értük nem tudnak felelősséget vállalni; ha viszont valakiről kiderül, hogy az összefogás ellen dolgozik, azt a párt alapszabályára hivatkozva szankcionálják. „Automatizmus a pártban, hogy ilyen esetben kizárjuk az illetőt, ahogy ez történt Körmendi Gábor esetében is” – mondja Kunhalmi, hozzátéve, egy-egy ilyen eset után mindent megtesznek, hogy a választókhoz is eljuttassák az üzenetet, miszerint ezek az emberek a Fidesz malmára hajtják a vizet és nem tartoznak az összefogáshoz. Kunhalmi megjegyzi, az ilyen átálláskor az a tipikus érvelés, hogy az illető nem az ellenzéki összefogás ellen dolgozik, csak éppen a közös jelölt személyét nem tudja elfogadni.
Kérdés, hogy az álellenzéki jelöltek sikeresen összezavarják-e az ellenzéki választókat október 13-án. Kunhalmi szerint az önkormányzati választáson „az érzelmek és a személyes ismeretség felülírhatja a racionalitást”, ezért egy-egy ilyen jelölt elvihet szavazatokat az ellenzéki pártoktól és az összefogás jelöltjeitől.
„Ahol ismert személyt talált a Fidesz, ott jobban be is zavarhat. A legjobb példa erre Berki Krisztián mint főpolgármester-jelölt” – mondja László Róbert, aki szerint Berki akár kockázatos is lehet a Fidesz számára, mert miért is ne fordulhatna elő, hogy egy nem elkötelezett Fidesz-szimpatizáns poénból Berkire szavaz. „Azt viszont tudni kell, hogy a Fideszben mindent mérnek. Ha azt olvasták volna ki az adatokból, hogy Berki nem elsősorban a zavaros ellenzéki vizekben halászhat, hanem inkább a Fidesz bázisára veszélyes, biztosra vehetjük, hogy ma nem lenne a jelöltek között.”
