Esterházy-kincsek: Fellebbez a magánalapítvány

  • narancs.hu
  • 2021. május 13.

Belpol

Folytatódik a per a 100 millió eurót érő hagyaték fölött.

A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is a magyar állam javára ítélt az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért folyó perben az Esterházy Magánalapítvánnyal szemben. Utóbbi azt szeretné elérni, hogy állapítsa meg a bíróság a tulajdonjogát bizonyos műkincsekre, és aztán a gyűjteményt együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, egy 1923-ban megkötött szerződésnek megfelelően. 

Közép-Európa legnagyobb főúri magánvagyonának egy részét a Tanácsköztársaság idején Magyarországra szállították, köztulajdonba vették, azóta háromszor változott a rendszer, emiatt alakult ki a bonyolult jogi helyzet, amelyről ebben a cikkünkben írtunk. 

Az ítélőtábla szerint Magyarország azért számít jogos tulajdonosnak, mert a hitbizományi birtokosok nem vitték vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 augusztusában visszakapták. A perben érintett műtárgyak a hitbizományi vagyonba tartoztak, és amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény, a magyar állam tulajdonába kerültek – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla.

    Az Esterházy Magánalapítványnak viszont az az álláspontja, hogy a bíróság nem vette figyelembe a kifogásait, amelyek az elsőfokú eljárásra vonatkoztak, pedig alapvető tartalmi hibákat és hiányosságokat vett észre benne. A felperes ezért szakértőivel megvizsgáltatja az ítéletet, és várhatóan fellebbezni fog a Kúriára, illetve az Alkotmánybíróságra,  és ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is.

A magánalapítvány hangsúlyozza, a per által érintett műtárgyak magyarországi védettségét  tiszteletben tartja, de a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását is fontosnak tekinti. Ha pert nyer, egy budapesti kulturális központ létrehozását tervezi.

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.