Esterházy-kincsek: Fellebbez a magánalapítvány

  • narancs.hu
  • 2021. május 13.

Belpol

Folytatódik a per a 100 millió eurót érő hagyaték fölött.

A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is a magyar állam javára ítélt az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért folyó perben az Esterházy Magánalapítvánnyal szemben. Utóbbi azt szeretné elérni, hogy állapítsa meg a bíróság a tulajdonjogát bizonyos műkincsekre, és aztán a gyűjteményt együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, egy 1923-ban megkötött szerződésnek megfelelően. 

Közép-Európa legnagyobb főúri magánvagyonának egy részét a Tanácsköztársaság idején Magyarországra szállították, köztulajdonba vették, azóta háromszor változott a rendszer, emiatt alakult ki a bonyolult jogi helyzet, amelyről ebben a cikkünkben írtunk. 

Az ítélőtábla szerint Magyarország azért számít jogos tulajdonosnak, mert a hitbizományi birtokosok nem vitték vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 augusztusában visszakapták. A perben érintett műtárgyak a hitbizományi vagyonba tartoztak, és amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény, a magyar állam tulajdonába kerültek – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla.

    Az Esterházy Magánalapítványnak viszont az az álláspontja, hogy a bíróság nem vette figyelembe a kifogásait, amelyek az elsőfokú eljárásra vonatkoztak, pedig alapvető tartalmi hibákat és hiányosságokat vett észre benne. A felperes ezért szakértőivel megvizsgáltatja az ítéletet, és várhatóan fellebbezni fog a Kúriára, illetve az Alkotmánybíróságra,  és ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is.

A magánalapítvány hangsúlyozza, a per által érintett műtárgyak magyarországi védettségét  tiszteletben tartja, de a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását is fontosnak tekinti. Ha pert nyer, egy budapesti kulturális központ létrehozását tervezi.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.