Esterházy-kincsek: Fellebbez a magánalapítvány

  • narancs.hu
  • 2021. május 13.

Belpol

Folytatódik a per a 100 millió eurót érő hagyaték fölött.

A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is a magyar állam javára ítélt az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért folyó perben az Esterházy Magánalapítvánnyal szemben. Utóbbi azt szeretné elérni, hogy állapítsa meg a bíróság a tulajdonjogát bizonyos műkincsekre, és aztán a gyűjteményt együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, egy 1923-ban megkötött szerződésnek megfelelően. 

Közép-Európa legnagyobb főúri magánvagyonának egy részét a Tanácsköztársaság idején Magyarországra szállították, köztulajdonba vették, azóta háromszor változott a rendszer, emiatt alakult ki a bonyolult jogi helyzet, amelyről ebben a cikkünkben írtunk. 

Az ítélőtábla szerint Magyarország azért számít jogos tulajdonosnak, mert a hitbizományi birtokosok nem vitték vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 augusztusában visszakapták. A perben érintett műtárgyak a hitbizományi vagyonba tartoztak, és amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény, a magyar állam tulajdonába kerültek – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla.

    Az Esterházy Magánalapítványnak viszont az az álláspontja, hogy a bíróság nem vette figyelembe a kifogásait, amelyek az elsőfokú eljárásra vonatkoztak, pedig alapvető tartalmi hibákat és hiányosságokat vett észre benne. A felperes ezért szakértőivel megvizsgáltatja az ítéletet, és várhatóan fellebbezni fog a Kúriára, illetve az Alkotmánybíróságra,  és ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is.

A magánalapítvány hangsúlyozza, a per által érintett műtárgyak magyarországi védettségét  tiszteletben tartja, de a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását is fontosnak tekinti. Ha pert nyer, egy budapesti kulturális központ létrehozását tervezi.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.