Ítélet született első fokon az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért folyó perben

Kultúra

Az Esterházy Privatstiftung Budapesten akarja tartani a műkincseket, ezért évek óta próbálja rendezni a tulajdonjogot, 2019-ben pedig már pert is indítottak a Magyar Állammal szemben. Az ügynek nincs vége, fellebbezni fognak.

Szerdán került sor a Fővárosi Törvényszéken annak a 2019-ben indított pernek az ítélethirdetésére, amely Közép-Európa legnagyobb barokk főúri műkincsgyűjteményének tulajdonjogáért zajlik. Az Esterházy-hagyaték 100 millió eurót ér.

A felperes, az Esterházy Privatstiftung (Esterházy Magánalapítvány) szeretné rendezni és visszakapni a műkincsek tulajdonjogát, ezért pert indított a jelenlegi tulajdonos, az állam ellen. A most megszületett elsőfokú döntés szerint azonban nem jogos az alapítvány kérelme, ezért elutasították. Az alapítvány az ítélethirdetés sajtótájékoztatója után közölte, ez még nem jelenti az ügy végpontját, valószínűleg fellebbeznek, a céljuk ugyanis az, hogy az utolsó, a kincsekről még személyesen rendelkező Esterházy-leszármazott kérésének megfelelően a műkincs (a mintegy 260 ötvöstárgyat és 65 tétel öltözetet tartalmazó kollekció) egyben maradjon, Budapesten, méltó helyen őrizzék és állítsák ki, valamint elérhető legyen a közönség és a kutatók számára.

A per bonyolult és szövevényes, több évszadra visszanyúló tulajdonjogi szálakat próbál szétbontani. Ráadásul jogos kérdés, hogy miért éppen egy osztrák alapítvány az, amelynek jogi úton kell tulajdonjogot szereznie ahhoz, hogy elérje, a műkincsek együtt maradhassanak és megfelelő körülmények között legyenek elhelyezve. Mindehhez több mindent is figyelembe kell venni.

false

 

Fotó: Iparművészeti Múzeum

 

A hagyaték története: Fraknótól a Mindszenty-perig

Az Esterházy Privatstiftungot az utolsó, egyenesági utód nélküli herceg, V. Esterházy Pál végrendeletének megfelelően hozták létre, ugyanis neki az volt az óhaja, hogy a vagyon egyben maradjon. Ezért felesége, Esterházy Ottrubay Melinda egyfajta modern hitbizomány létrehozásával, 1992-ben három magánalapítványba helyezte a vagyont. Így gyakorlatilag az Esterházy-hagyatékok hivatalos kezelőjének minősül.

A vita tárgyát képező műkincsgyűjtemény anno - 1652 óta - Fraknóban volt elhelyezve, de az első világháború, majd a nyugati területek elcsatolása miatt 1918-ban Esterházy Miklós herceg (1869-1920) Budapestre szállíttatta a kincstár legfontosabb darabjait, az ötvösmunkákat, ruhákat, az éremgyűjteményt, a kotta- és levéltárat. A műkincseket először a Tanácsköztársaság idején foglalták le, majd  az Iparművészeti Múzeumba szállították. Az államosító rendelet hatályon kívül helyezése után azonban Esterházy Miklós nem vitte vissza a kincseket Fraknóba; 1920-ban letéti szerződést írt alá, melyet halála után fia, Esterházy Pál herceg (1901-1989) is megújított. A kincstárat azonban Esterházy Páltól elkobozta a bíróság az 1949. februári Mindszenty-per során, amelyben Esterházyt negyedrendű vádlottként elítéltek. Így lett állami vagyontárggyá a műkincs. Az alapítvány szerint azonban a koncepciós perben hozott ítélet jogszerűtlen.

A Privatstiftung tehát azt az 1923-ban, V. Esterházy Pál herceg és az Iparművészeti Múzeum között létrejött, és a magyar állam képviseletében Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által is aláírt ún. letéti szerződést tekinti érvényesnek, amely a budapesti Iparművészeti Múzeumot jelölte ki a műtárgyak elhelyezésére, és vis major helyzetekre is kiterjedő, a lehető legteljesebb körű állami garanciát nyújtotta a tárgyak tulajdonosának.​

Budapesten helyeznék el, mint a magyar kulturális örökség részét

A törvényszék döntését egyebek mellett azzal indokolta, a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a perben érintett műkincsek a fraknói várnak szerves tartozékai lennének, ezért magyarországi kötődésük vitathatatlan. A bíróság a felperest a perköltségek megfizetésére is kötelezte.

Az alapítványnak azért (is) lenne fontos a tulajdonjog megszerzése, mert "az Esterházy-kincs méltó bemutatását szeretnék elérni Budapesten". Az Esterházy örökség vagyonkezelője szerint a tulajdonosi helyzet rendezése elengedhetetlen a magyar kulturális örökség fontos részét képező műkincsegyüttes méltó körülmények között, közgyűjteményben, egy egységként történő bemutatásához Budapesten. Az alapítvány képviselői hangsúlyozták: "az Esterházy Privatstiftung továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszik a kormány képviselőivel a magyar kulturális örökség páratlan műkincsgyűjteményével kapcsolatos összes nyitott kérdésben."

Arról szó sincs tehát, hogy az osztrák alapítvány elvinné Magyarországról a páratlan gyűjteményt: nem is tehetné meg, hiszen a kincsek védettséget élveznek, tehát ha magántulajdonba kerülnek, akkor sem vihetők el Magyarországról. A magánalapítvány elnökhelyettese a sajtótájékoztatón megerősítette: "a  Privatstiftung a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost." Kiemelték, hogy véleményük szerint  közérdek fűződik ahhoz, hogy a műtárgyegyüttes bemutatása a nemzetközi kulturális vérkeringésbe szervesen bekapcsolódó Budapesten, méltó körülmények között, egy közgyűjtemény keretein belül, egy egységként történjen meg, ahol az elérhető mind a kutatók mind pedig az érdeklődő nagyközönség számára.

Fertődre szállított kincsek

A műkincs jelenleg nincs kiállítva. Az alapítvány egyébként nem véletlenül szeretné a fővárosban tartani a hagyatékot. (Ennek részleteiről, hátteréről lásd korábbi cikkünket lejjebb.) A kormány még 2014-ben létrehozta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot a fertődi Esterházy-kastély területén, és az akkori szándék szerint a szakmai tiltakozás ellenére minden Esterházy-hagyatékot Fertődre akartak vinni. Két évvel később egy kormánydöntés értelmében a gyűjtemény kb. 70 darabját (túlnyomórészt ötvösművészeti anyag) a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el, megbontva az eddigi egységet. A legutóbbi információk szerint azonban az elszállított műkincsek becsomagolva állnak, elzárva a látogatóktól. A Privatstiftung közlése szerint az elszállítás óta a velük kapcsolatos kutatómunka is akadályokba ütközik.

Visszarendezik

Nem elég a fertődi Esterházy-kastély felújítása, az időszaki kiállítások és a koncertek. Kutatóközpontot hozott létre a kormány, és a szakmai tiltakozás ellenére mindent visz Fertődre, ami Esterházy. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont néven március 1-jétől önálló intézményként kivált a nemzeti műemlékeket kezelő Forster-központból a fertődi Esterházy-kastély.

Neked ajánljuk