Ítélet született első fokon az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért folyó perben

Kultúra

Az Esterházy Privatstiftung Budapesten akarja tartani a műkincseket, ezért évek óta próbálja rendezni a tulajdonjogot, 2019-ben pedig már pert is indítottak a Magyar Állammal szemben. Az ügynek nincs vége, fellebbezni fognak.

Szerdán került sor a Fővárosi Törvényszéken annak a 2019-ben indított pernek az ítélethirdetésére, amely Közép-Európa legnagyobb barokk főúri műkincsgyűjteményének tulajdonjogáért zajlik. Az Esterházy-hagyaték 100 millió eurót ér.

A felperes, az Esterházy Privatstiftung (Esterházy Magánalapítvány) szeretné rendezni és visszakapni a műkincsek tulajdonjogát, ezért pert indított a jelenlegi tulajdonos, az állam ellen. A most megszületett elsőfokú döntés szerint azonban nem jogos az alapítvány kérelme, ezért elutasították. Az alapítvány az ítélethirdetés sajtótájékoztatója után közölte, ez még nem jelenti az ügy végpontját, valószínűleg fellebbeznek, a céljuk ugyanis az, hogy az utolsó, a kincsekről még személyesen rendelkező Esterházy-leszármazott kérésének megfelelően a műkincs (a mintegy 260 ötvöstárgyat és 65 tétel öltözetet tartalmazó kollekció) egyben maradjon, Budapesten, méltó helyen őrizzék és állítsák ki, valamint elérhető legyen a közönség és a kutatók számára.

A per bonyolult és szövevényes, több évszadra visszanyúló tulajdonjogi szálakat próbál szétbontani. Ráadásul jogos kérdés, hogy miért éppen egy osztrák alapítvány az, amelynek jogi úton kell tulajdonjogot szereznie ahhoz, hogy elérje, a műkincsek együtt maradhassanak és megfelelő körülmények között legyenek elhelyezve. Mindehhez több mindent is figyelembe kell venni.

false

 

Fotó: Iparművészeti Múzeum

 

A hagyaték története: Fraknótól a Mindszenty-perig

Az Esterházy Privatstiftungot az utolsó, egyenesági utód nélküli herceg, V. Esterházy Pál végrendeletének megfelelően hozták létre, ugyanis neki az volt az óhaja, hogy a vagyon egyben maradjon. Ezért felesége, Esterházy Ottrubay Melinda egyfajta modern hitbizomány létrehozásával, 1992-ben három magánalapítványba helyezte a vagyont. Így gyakorlatilag az Esterházy-hagyatékok hivatalos kezelőjének minősül.

A vita tárgyát képező műkincsgyűjtemény anno - 1652 óta - Fraknóban volt elhelyezve, de az első világháború, majd a nyugati területek elcsatolása miatt 1918-ban Esterházy Miklós herceg (1869-1920) Budapestre szállíttatta a kincstár legfontosabb darabjait, az ötvösmunkákat, ruhákat, az éremgyűjteményt, a kotta- és levéltárat. A műkincseket először a Tanácsköztársaság idején foglalták le, majd  az Iparművészeti Múzeumba szállították. Az államosító rendelet hatályon kívül helyezése után azonban Esterházy Miklós nem vitte vissza a kincseket Fraknóba; 1920-ban letéti szerződést írt alá, melyet halála után fia, Esterházy Pál herceg (1901-1989) is megújított. A kincstárat azonban Esterházy Páltól elkobozta a bíróság az 1949. februári Mindszenty-per során, amelyben Esterházyt negyedrendű vádlottként elítéltek. Így lett állami vagyontárggyá a műkincs. Az alapítvány szerint azonban a koncepciós perben hozott ítélet jogszerűtlen.

A Privatstiftung tehát azt az 1923-ban, V. Esterházy Pál herceg és az Iparművészeti Múzeum között létrejött, és a magyar állam képviseletében Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által is aláírt ún. letéti szerződést tekinti érvényesnek, amely a budapesti Iparművészeti Múzeumot jelölte ki a műtárgyak elhelyezésére, és vis major helyzetekre is kiterjedő, a lehető legteljesebb körű állami garanciát nyújtotta a tárgyak tulajdonosának.​

Budapesten helyeznék el, mint a magyar kulturális örökség részét

A törvényszék döntését egyebek mellett azzal indokolta, a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a perben érintett műkincsek a fraknói várnak szerves tartozékai lennének, ezért magyarországi kötődésük vitathatatlan. A bíróság a felperest a perköltségek megfizetésére is kötelezte.

Az alapítványnak azért (is) lenne fontos a tulajdonjog megszerzése, mert "az Esterházy-kincs méltó bemutatását szeretnék elérni Budapesten". Az Esterházy örökség vagyonkezelője szerint a tulajdonosi helyzet rendezése elengedhetetlen a magyar kulturális örökség fontos részét képező műkincsegyüttes méltó körülmények között, közgyűjteményben, egy egységként történő bemutatásához Budapesten. Az alapítvány képviselői hangsúlyozták: "az Esterházy Privatstiftung továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszik a kormány képviselőivel a magyar kulturális örökség páratlan műkincsgyűjteményével kapcsolatos összes nyitott kérdésben."

Arról szó sincs tehát, hogy az osztrák alapítvány elvinné Magyarországról a páratlan gyűjteményt: nem is tehetné meg, hiszen a kincsek védettséget élveznek, tehát ha magántulajdonba kerülnek, akkor sem vihetők el Magyarországról. A magánalapítvány elnökhelyettese a sajtótájékoztatón megerősítette: "a  Privatstiftung a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost." Kiemelték, hogy véleményük szerint  közérdek fűződik ahhoz, hogy a műtárgyegyüttes bemutatása a nemzetközi kulturális vérkeringésbe szervesen bekapcsolódó Budapesten, méltó körülmények között, egy közgyűjtemény keretein belül, egy egységként történjen meg, ahol az elérhető mind a kutatók mind pedig az érdeklődő nagyközönség számára.

Fertődre szállított kincsek

A műkincs jelenleg nincs kiállítva. Az alapítvány egyébként nem véletlenül szeretné a fővárosban tartani a hagyatékot. (Ennek részleteiről, hátteréről lásd korábbi cikkünket lejjebb.) A kormány még 2014-ben létrehozta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot a fertődi Esterházy-kastély területén, és az akkori szándék szerint a szakmai tiltakozás ellenére minden Esterházy-hagyatékot Fertődre akartak vinni. Két évvel később egy kormánydöntés értelmében a gyűjtemény kb. 70 darabját (túlnyomórészt ötvösművészeti anyag) a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el, megbontva az eddigi egységet. A legutóbbi információk szerint azonban az elszállított műkincsek becsomagolva állnak, elzárva a látogatóktól. A Privatstiftung közlése szerint az elszállítás óta a velük kapcsolatos kutatómunka is akadályokba ütközik.

Visszarendezik

Nem elég a fertődi Esterházy-kastély felújítása, az időszaki kiállítások és a koncertek. Kutatóközpontot hozott létre a kormány, és a szakmai tiltakozás ellenére mindent visz Fertődre, ami Esterházy. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont néven március 1-jétől önálló intézményként kivált a nemzeti műemlékeket kezelő Forster-központból a fertődi Esterházy-kastély.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.