Harcosok és anyák – nők a szélsőjobboldalon

Belpol

Miért támogat egy nő szélsőjobboldali mozgalmakat? Lengyel, német, cseh és magyar kutatók keresték a válaszokat a Friedrich Ebert Stiftung konferenciáján, ahol az is kiderült, hogy a jobbikos szavazók a legkevésbé vallásosak, és nem annyira fontos számukra a tradíció.

Lengyelországban például vannak nők, akik jól képzettek, jók a szociális körülményeik, és politikusként, aktivistaként arra buzdítják a lengyel nőket, hogy maradjanak otthon, ne dolgozzanak, hanem legyenek csak anyák és feleségek – mondta előadásában Lukasz Jurczyszyn, a Varsói Egyetem kutatója. Paradoxon az is, folytatta, hogy a szélsőjobbos nők elítélik az abortuszt, ugyanakkor kiállnak a halálbüntetés mellett. Lengyelországban egyébként egészen veszélyes módon meg tudott erősödni egy szélsőjobboldali párt, az Új Jobboldali Kongresszus – az, amelyik elvenné a nők szavazati jogát. 2014-ben e párt szavazóinak több mint fele a fiatal korosztályokból került ki.

Petra Vejvodová, a Masaryk Egyetem munkatársa részletesen tanulmányozta a szélsőjobbos nők viselkedését és értékrendjét, illetve férfiakhoz való viszonyát. A cseh szélsőséges mozgalmak és pártok női tagjait két csoportba lehet osztani: a gondoskodó anyák, akik saját megítélésük szerint nemcsak férfitársaikról és gyermekeikről gondoskodnak, hanem a nemzetről is, illetve a harcosok, akik igyekeznek a férfiakénál is radikálisabb viselkedést felvenni, mondjuk akár börtönbe is menni, ha arról van szó. „Börtönbe került társaikat hadifogolynak nevezik” – mondja a cseh kutató, aki megfigyelte, hogy a nagy balhéknál, verekedéseknél a szélsőjobbos nőik általában azért vannak ott, hogy ápolják a „harcban” megsérült férfi társaikat. Csehországban a szélsőséges pártok 10 százaléka nő; ők a klasszikus női szerepek mellett teszik le a voksukat – persze csak ha más nőkről van szó, hiszen ők maguk szívesen csinálnak politikai karriert. Vejvodová mutatott pár kampányplakátot, amin jól megfigyelhető a szélsőséges nők korábban már említett két csoportja, a harcos és az anya. Egyes képeken csinos, kedves, mosolygós nők vannak, a cukiságfaktor az egekben, hiszen vagy egy aranyos kisbabával pózolnak, vagy kölyökkutyával. Más plakátokon pedig kitetovált, agresszív, jellemzően feketébe öltözött, rémisztő amazonok hirdetik a nemzeti harcot.

Németországban a jobboldali attitűddel rendelkező állampolgárok között nincsen aránybeli különbség férfiak és nők között, azonban a radikalizálódással (skinheadcsoportba vagy szélsőjobboldali pártba való belépés, bűncselekmények stb.) csökken a nők aránya – hallhattuk Michaela Köttigtől, a frankfurti egyetem professzorától. Míg a szélsőjobboldali skinheadcsoportok 30 százaléka nő, addig a szélsőjobboldali pártok tagjai között 7–20, a szélsőjobboldali identitásból végrehajtott bűncselekményekben pedig már csak 1–10 százalék. Németországban annak ellenére, hogy számos szélsőséges nőszervezet alakult a 90-es évek óta, él az a sztereotípia, hogy a nők nem tudnak bűncselekményekben részt venni, mivel nem elég kemények hozzá. Erre rá is játszik a komoly sajtó, hiszen – mint Köttig mondja – a nőket depolitizálják a cikkekben: úgy állítják be őket, mint akik nem is komoly elkövetők. Az is elmondható, hogy a férfiakat sokkal jobban üldözik ezeknél a bűncselekményeknél, mint a nőket, és a nők által szervezett akciók politikai háttere általában észrevétlen marad.

És itthon?

„Tudod, ez a téma annyira nem érdekli a nőket” – idézi Krekó Péter politológus, szociálpszichológus egy szélsőjobboldali válaszát arra a kérdésre, hogy miért nem voltak nők az idei fajvédő konferencián Budapesten. Krekó szerint a szélsőjobboldali mozgalmak a világot valamilyen szempontból a háború metaforájaként értelmezik. Háborúzni kell a külföldi befolyás ellen, a kisebbségek túlterjeszkedése ellen és így tovább. „Ez már a gondolatolvasás kategóriája, de talán a válaszadó arra gondolt, hogy a háború, a nemzetvédő politika a férfiak dolga” – mondja az elemző, aki arra kereste a választ kutatásában, hogy felülreprezentáltak-e a férfiak a szélsőjobboldali pártok támogatói között. Több ország szavazóit vizsgálva kiderült, hogy a szélsőjobbos szavazók körében egyértelmű a nemi egyenlőtlenség a a férfiak javára. Magyarország ebben is élen jár, akárcsak Bulgária, hiszen mindkét országban a szélsőjobboldali szavazók 70 százaléka férfi. (Ellenben a zöld pártok szavazói táborában felülreprezentáltak a nők.) Krekó kutatásából, amit Kovács Mónikával közösen végzett az ELTE PPK-n, kiderül, hogy a hatalom akarása, a mások vagy egy csoport feletti uralkodás iránti vágy a Jobbik számára a legfontosabb a hazai pártok közül. Ezenkívül azt is megvizsgálták, hogy a tekintélyelvű normák, tradíciók mennyire lényegesek egy pártnak. „Az LMP mellett a Jobbik szavazóiról derült ki az, hogy kevésbé tradicionalisták, mint a többi párt szavazói” – ismertetett egy meglepő eredményt Krekó, más eredmények pedig azt mutatják, hogy a jobbikos szavazók körében a legalacsonyabb a vallásosak aránya. De milyenek a jobbikos nők? „Nem rendelkeznek gyengébb hatalommotivációval, mint a jobbikos férfiak” – mondja az elemző.

false

 

Fotó: Galló Rita

 

false

Fotó: Galló Rita

Félix Anikó, az ELTE doktorandusza többek között azt kutatja, hogy a nők miért csatlakoznak szélsőjobboldali pártokhoz, illetve mozgalmakhoz, és ezekben milyen szerepet töltenek be. Három kategóriát különböztet meg: a kultúra hordozója, a harcos, illetve a spirituális nő. Az első típusba olyanok tartoznak például, akik felfedezik a szubkultúrában rejlő piaci lehetőségeket és ennek megfelelő tematikájú boltokat nyitnak. A paramilitáris szervezetekbe való belépést a nőknél sokszor az egyenlőség érzése motiválja. A harmadik típus vallási ideológia alapján csatlakozik a szélsőjobboldali mozgalmakhoz. „Az ősmagyar vallásnak alapvetően matriarchális gyökerei is vannak, ennek megfelelően ezek a nők egyfajta feminista, hatalomorientált követelést is meg tudnak valósítani” – mondja Félix, aki vizsgálata során arra is kitért, hogy melyek azok a tulajdonságok, amik miatt egy fiatal Jobbik-szavazóvá válik. A potenciális Jobbik-szavazó elfogadhatónak tartja a diktatúrát mint politikai berendezkedést, nyitottabb az ezoterikus dolgokra és az összeesküvés-elméletekre, illetve elutasítja, hogy a férfinak kellene lenni a kenyérkeresőnek. Mindez azért is elgondolkodtató, mert e kutatási eredmények ellentmondanak az általános képnek, amely a közvéleményben él a jobbikos szavazóról.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.