Kényszerű társbérletben tevékenykedik az októberi választások óta Esztergom új és régi polgármestere. Hiába nyert kétharmados többséggel a függetlenként indult Tétényi Éva, a győzelemmel hatalmi harc vette kezdetét a városban. A Fidesz városi szervezete (amelybe a leváltott polgármester, Meggyes Tamás is bekerült egyéni képviselőként) azonnal bejelentette, hogy megfellebbezi az eredményt, és még az eskütétel előtt közölte: nem vállalnak alpolgármesteri tisztséget, viszont elvonnák az új polgármester összes jog- és hatáskörét. Esztergomnak jelenleg se jegyzője, se alpolgármestere, megszűnőben a korábban húszfős polgármesteri kabinet. A városban kétfejű vezetés alakult ki: a 15 tagú testület 10 fős Fidesz-frakciója nem működik együtt a polgármesterrel. (Részletesen lásd: Elhúzódó búcsú, Magyar Narancs, 2010. november 4.)
Rezisztencia
A választások óta a hivatalban teljes a káosz. A sokáig két jegyzőt fizető esztergomi önkormányzatnak december óta egyetlen jegyzője sincs, jelenleg aljegyző látja el e szerepkört. A megbuktatott polgármester munkatársai közül a választások óta többen tartós betegszabadságon vannak, a betöltetlen helyekre a többségben lévő Fidesz-frakció döntése alapján nem vehet fel új munkatársat a polgármester. Miután a Fidesz-frakció többszöri felkérésre sem volt hajlandó a soraiból alpolgármestert adni a városnak, végül az LMP-s Batyikné Csőke Ágnes vállalta el társadalmi munkában a tisztséget, hogy valamelyest a polgármester segítségére legyen feladatai elvégzésében. A civil munkája mellett másodállásban alpolgármesterkedő képviselő azonban egészségi problémái miatt jelenleg nem tudja ellátni e munkát.
Meggyes Tamásnak bő tíz évet adott a választói akarat, hogy városfejlesztő elképzeléseit megvalósítsa. A Mária Valéria híd 2001-es megnyitásával nőtt a turistaforgalom, a Suzuki és beszállítóinak letelepedése új lendületet adott a romos állapotukban is impozáns műemlék épületekkel teli város fejlődésének. A sokmilliárdos hitelből épülő, a 30 ezres város lehetőségeihez képest túlméretezett beruházások azonban nem termelték ki a várt bevételeket, a város adósságspirálba került. Az óriási mennyiségű kötvénykibocsátás fenntarthatatlan helyzetet okozott, 2010-ben már másfél milliárd forintot tett ki csak a hiteltörlesztési szolgálat.
A polgármesteri hivatalban a legutóbbi fogadónapon kis híján lincshangulat alakult ki. A folyosókon várakozók többnyire a járhatatlan utcák, a szemetes közterületek és a decemberben két hétig tartó sötétség miatt elégedetlenkedtek; volt, aki új választások kiírását követelte.
"Az eddigi viszonylagos jólét után most sok szűk esztendő köszönt az esztergomiakra, akiknek szembe kell nézniük azzal, hogy a Meggyes-éra erőn felüli megaberuházásainak árát valamikor valakinek meg kell fizetnie. A tavalyi 11 milliárd helyett idén 9,3 milliárdból gazdálkodhatunk. Ez az öszszeg, ha szűkösen is, de elég lenne az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására, a város működőképességének fenntartására" - mondja Tétényi, aki miután szembesült azzal, hogy az előző vezetés nemcsak a bankoknál adósodott el, de 1,4 milliárdos kifizetetlen számlatartozása is van, törvényi kötelességét teljesítve adósságrendezést kért; a képviselő-testület a továbbiakban nem dönthet önállóan a közpénzek felhasználásáról, a bíróság kirendelte pénzügyi gondnok ellenjegyzése nélkül nem történhet számlakifizetés.
A Fidesz-frakció nem fogadta el a polgármester által beterjesztett, a szakszervezetekkel, a pénzügyi gondnokkal és könyvvizsgálóval is egyeztetett válságköltségvetést - ehelyett egy módosított változatot szavaztak meg. "Velem a módosításokról senki nem egyeztetett, a január 20-i testületi ülésen láttam először, miből is kell az általam vezetett város működését fenntartani. Tulajdonképpen átcsoportosítás történt" - állítja a városvezető.
Pénzek ide meg oda
Szerinte a képviselők saját érdekeltségű cégei aránytalan támogatást kaptak: parkolásbiztosításra 90 milliót, kötelező úszásoktatásra 40 milliót, élményfürdő-állagmegóvásra pedig 90 milliót különített el a város. "Ezekre lenne pénz, de az intézményi hálózat működésére nem" - mondja Tétényi, majd hozzáteszi: elsietett döntésnek érzi, hogy a Meggyes Tamás vezette adósságrendezési bizottság, létrehozva egy egymilliárdos adósság-visszafizetési alapot, már ebben a fél évben vállalt hiteltörlesztést a jóléti kiadások terhére, miközben elég lett volna a második fél évtől, a reorganizációs szakaszban elkezdeni a visszafizetést. "Úgy tűnik, a Fidesz-frakció szerint minél rosszabb, annál jobb. Egyes intézmények olyan elvonást kaptak, hogy abból biztosan nem húzzák ki az év végéig" - állítja a polgármester, aki szerint a válságköltségvetés nem azt jelenti, hogy sanyargatni kell a város vétlen lakosságát, hanem hogy jusson elegendő pénz iskolára, óvodára, útkarbantartásra. Tétényi meggyőződése ellenére kényszerült aláírni a Fidesz-frakció által módosított költségvetést - ennek hiányában ugyanis a bíróság elrendelhette volna a város vagyonának felosztását.
A helyi Fidesz szerint jó néhány városnak van az országban 90 napon túli tartozása, mégsem indítanak adósságrendezési eljárást. "A Fidesz-frakció az elmúlt négy hónapban többször hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Esztergom lerombolásában és vagyonának elherdálásában azonban nem kíván részt venni - válaszolta írásos megkeresésünkre Steindl Balázs frakcióvezető. - A legfontosabb feladatunk, hogy az intézmények életben maradjanak, és létrejöjjön egy olyan tartalék, amely kiutat jelenthet a jövőben az indokolatlanul elindított adósságrendezési eljárásból. A módosításokra pedig azért volt szükség, mert a Tétényi Éva által beterjesztett válságköltségvetés a vagyonfelosztás szakadékába sodorná Esztergomot. Tétényi Éva költségvetésében az összes bevételt felhasználta volna annak ellenére, hogy az általa elindított csődeljárás miatt azokat a hiteleket is vissza kell fizetnie a városnak, amelyek csak 5-10 év múlva járnak le. Továbbá olyan, a törvénnyel szembemenő tételek is szerepeltek költségvetésében, mint például 4,5 millió forint polgármesteri reprezentáció vagy hatmillió forint reklám. A választások éjszakáján Meggyes Tamás azt mondta az elkeseredett segítőinknek (egyébként ez a felvétel napvilágot is látott), hogy a képviselők nem hagyják majd, hogy az elmúlt tíz év gyarapodását, munkáját bárki lerombolja (...). Ezt a kijelentést sajnos nem tudtuk megtartani, mert Tétényi Éva elindította a csődeljárást, leírhatatlan károkat okozva ezzel Esztergomnak és lakosságának" - közölte a frakcióvezető, aki szerint a város jelenlegi helyzetében egy előre hozott választás a lehető legrosszabb megoldás lenne.
Szathmáry Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kijelölt pénzügyi gondnok nyilatkozata szerint az adósságrendezési bizottság és a képviselő-testület az utolsó pillanatban elfogadta a módosított költségvetést. Mint mondja, az ő feladata nem a döntéshozás, hanem a törvényesség felügyelete. Amennyiben tarthatatlanok a javasolt költségvetési tételek, arról a részt vevő feleket és a bíróságot értesíti. Például a Fidesz-frakció javaslata 0 forintot szavazott meg az utak kátyúzására, és ugyancsak 0 forintot terveztek be a parkok és játszóterek gondozására, amit aztán később 5 millió forintra módosítottak. Amikor azt firtattuk, hogy míg képviselők magánvádas pereire 30 millió forint közpénz jut, addig az iskolák költségvetését átlagosan 20-30 százalékkal csökkentették, és egy ősszel bezáró százfős kollégium a tavalyi 77 millióval szemben ötmillió forintot kap a féléves működésére, a kirendelt biztos így válaszolt: ahol a költségvetési számok nyilvánvalóan nem tarthatók, év közben kiürül a kaszsza, ott módosítani kell a költségvetést. A perekre szánt harmincmillióról Szathmáry Tibor elmondta: az önkormányzat peres ügyeit is ebből a keretösszegből kell finanszírozni, az viszont törvénybe ütközne, ha a korábban bevett gyakorlat szerint ebből fizetnék a képviselők és a munkatársak magánvádas pereit, továbbá Bayer Zsolt védelmére sem lehet e keretből fizetni. (Bayer az esztergomi Hídlapban és a Magyar Hírlapban "Majdnem Dózsafalva" című írásában becsmérelte Meggyes kritikusait és ellenlábasait; emiatt mindkét orgánum sajtópereket veszített. - M. I.)
Tétényi szerint a település fenntarthatatlan pénzügyi helyzetét az előző városvezetés felelőtlen, pazarló gazdálkodása okozta, de fél év múlva már nem sokan emlékeznek erre. Csak azt látják majd, hogy időnként nincs a városban közvilágítás, az intézményekből elbocsátanak embereket, a város szemetes és gondozatlan. "A választók azt hitték, hogy választanak egy új polgármestert, és megoldódik a helyzet. Ezzel szemben a képviselő-testületet továbbra is Meggyes irányítja, én pedig megpróbálok a jog eszközeivel valamit elérni" - mondta.
Eljárás alatt
A nyilvánosság erejében bízva a polgármester január 20-án a Széchenyi térre összehívott népgyűlésen jelentette be, hogy a testület fideszes többségének szavazataival elfogadott válságköltségvetés jogkövető magatartással nem hajtható végre, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul; egyúttal kezdeményezte a testület feloszlatását, és új választások kiírását. "Háborúban nem lehet építeni, itt más megoldás nincs, csak az új választások vállalása. Szembesíteni akartam az esztergomiakat azzal, hogy a Fidesz-frakció által elfogadott költségvetésbe a város beleroppan" - mondja.
A Széchenyi téren megjelent polgárok petíciót fogalmaztak meg a Fidesz-frakciónak, amelyet fél óra alatt kilencszázan aláírtak, majd a petíciót az aláíróívekkel együtt átadták Steindl Balázs frakcióvezetőnek. Követeléseik között volt a kormánypárt "nemzeti együttműködésének" tiszteletben tartása a testületi munkában, a válságköltségvetés újratárgyalása, a korábbi magánvádas, peres eljárások közpénzből finanszírozásának befejezése, a polgármestertől megvont hatáskörök visszaadása, de szerepelt benne a jogszabályokba ütköző heti tízórás testnevelés megszüntetése, és a szintén jogszabályokba ütköző képviselői költségtérítés újratárgyalása.
A népgyűlést követően a Jobbik esztergomi szervezete is felszólította a Fidesz-frakciót az önfeloszlatásra, emellett bírósághoz fordultak az elfogadott válságköltségvetés felfüggesztését kérve. Nyíri Attila szocialista képviselő szerint az ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy ki kell nyomozni, hová tűntek a közpénzek Esztergomban. A városban több félbehagyott megaberuházás is van; ilyen a város szívében elterülő Prímás-szigeti mélygarázs fölött épülő szálloda torzója. A beruházást egy hárommilliós törzstőkéjű cég jegyezte, amely nem tudta befejezni a szálloda építését, a város 1,6 milliárd forint erejéig készfizető kezességet vállalt. Egy most elkészült vizsgálat ráadásul feltárta, hogy a szálloda alá épült mélygarázs lejárója nem bír el 1200 kg-nál nehezebb autót. A furcsaságok sorába tartozik többek között az is, hogy az esztergomi újszülöttek lakáskasszájaként működő egymilliárdos Szent Miklós Alapra 610 milliós lombardhitelt jegyeztetett be az előző vezetés, továbbá 190 millió forintot nem fizettek be az alapba, 350 millió forint követelést pedig eladtak.
Amíg tart az adósságrendezési eljárás, addig a bíróság kirendelte pénzügyi gondnok ügyel a kifizetésekre. Nyíri szerint júliusig várhatóan megegyeznek a bankokkal a hiteltörlesztés ütemezésében. Ha viszont nem lesz új választás, az eljárás befejezése után a fideszes pénzügyi bizottság ismét belátása szerint dönthet a közpénzekről.
