A tanárok hatalmi pozíciójából eredő szexuális zaklatás nagyon nem oké

  • - czenkli -
  • 2017. március 20.

Belpol

„A szexuális zaklatás szerves, de természetesen nem kizárólagos része a rendszerszintű hatalmi túlkapásoknak, rendellenességeknek.”

2016-ban Varga Anna Gizella, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója diplomamunkája témájául a felsőoktatási intézményekben előforduló, a tanárok hatalmi pozíciójából eredő szexuális zaklatást választotta. Olyan témát dolgozott fel, amelyet a közvetlen környezetében tapasztalt meg.

„Azt vesszük föl, akire föláll” – Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban, de legalább már plakátokon is

Az ártatlan fenékpaskolgatások, az ízes szexuális tréfák és hasonlatok, a princípiumműsor és az erőből értés művészete pont nem állnak meg az iskolák kapuinál. De mielőtt halálra nevetjük magunkat, hallgassunk meg néhány nőt, akik ebben a miliőben próbálnak felsőfokú képesítést szerezni, aztán labdába rúgni a munka világában. Vagy bambuljunk rá néhány nagyon erős plakátra.

A diplomamunka a Nem oké! címet viselte, hat darab plakátot és egy kiadványt tartalmazott, emellett pedig egy fekete mappában a munka folyamata alatt, főleg tervezőgrafika szakos hallgatók által feljegyzett történeteket gyűjtött össze Varga Anna Gizella a tanári visszaélésekről. Varga konzulense Eperjesi Ágnes, az Intermédia Tanszék oktatója volt. A diplomavédés után Varga megkereste Csanádi Judit rektort, akivel Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza társaságában megbeszélték, hogy a szükséges lépéseket közösen dolgozzák ki, ám erre végül nem került sor. A Képzőművészeti Egyetem protokollszabályzatát kidolgozó munkacsoportból az előzetes ígéretek ellenére is kihagyták a témát felvető Varga Anna Gizellát és Spronz Júliát. A hónapok óta készülő etikai kódexről februárban értesültek, és levélben tájékoztatást kértek Csanádi Judittól. A rektor Spronz Júliának felajánlott megbeszélésre egy időpontot, de Spronz elfoglaltsága miatt nem tudott élni a lehetőséggel. Úgy tudjuk, jelenleg újra egyeztetés alatt van egy találkozó.

Márciusban a képző hallgatói nyílt levélben fordultak Csanádihoz, mert a helyzet semmit sem változott. Hiszen a diákok arról közvetve kaptak csak hírt, hogy a rektor összehívott egy bizottságot, hogy dolgozzák ki az egyetem etikai kódexét.

„Sajnáljuk, hogy a készülő szabályzatról csak távoli információink vannak, és ez a munka nem az egyetem nyilvánossága előtt zajlik. Nem előzte meg sem egy hallgatói fórum, sem a hallgatók tapasztalatainak szakértők általi felmérése” – áll a diákok közleményében.

„Úgy gondoljuk, hogy ez az ügy nem csak az intézmény emberi viszonyait javítaná jelentősen, de a képzések szakmai minőségét is látványosan emelné” – olvasható a Csanádi Juditnak írt nyílt levélben.

A levélre reagálva Csanádi röviden kifejtette, hogy több szakemberrel és „más egyetemek specialistáival” konzultálva írták meg az etikai kódexet. A rektor felajánlotta a diákoknak, hogy ha a szenátus már elfogadta (!) az etikai kódexet, Csanádi hajlandó róla fórumot is tartani.

„Varga Anna Gizella diplomamunkája csak egy szeletét érinti a képzőn tapasztalható hatalmi visszaélések problémahalmazának. A szexuális zaklatás szerves, de természetesen nem kizárólagos része a rendszerszintű hatalmi túlkapásoknak, rendellenességeknek. Ahol hétköznapi szinten elfogadott a nők megalázása, ott más csoportokat sem kímélnek, és az egymás iránti tisztelet hiánya más szinteken is megjelenik. A tanári szerepkörön túlmutató viselkedés, a tanári feladatok elégtelen, kiszámíthatatlan, átláthatatlan ellátása, a különböző csoportokat sértő megjegyzések mind részei egyetemünk hétköznapjainak” – mondták el minderről a diákok.

(A leadképek Varga Anna Gizella diplomamunkájából valók. Ebben a galériában megnézheti a többi részét is.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.