A tanárok hatalmi pozíciójából eredő szexuális zaklatás nagyon nem oké

  • - czenkli -
  • 2017. március 20.

Belpol

„A szexuális zaklatás szerves, de természetesen nem kizárólagos része a rendszerszintű hatalmi túlkapásoknak, rendellenességeknek.”

2016-ban Varga Anna Gizella, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója diplomamunkája témájául a felsőoktatási intézményekben előforduló, a tanárok hatalmi pozíciójából eredő szexuális zaklatást választotta. Olyan témát dolgozott fel, amelyet a közvetlen környezetében tapasztalt meg.

„Azt vesszük föl, akire föláll” – Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban, de legalább már plakátokon is

Az ártatlan fenékpaskolgatások, az ízes szexuális tréfák és hasonlatok, a princípiumműsor és az erőből értés művészete pont nem állnak meg az iskolák kapuinál. De mielőtt halálra nevetjük magunkat, hallgassunk meg néhány nőt, akik ebben a miliőben próbálnak felsőfokú képesítést szerezni, aztán labdába rúgni a munka világában. Vagy bambuljunk rá néhány nagyon erős plakátra.

A diplomamunka a Nem oké! címet viselte, hat darab plakátot és egy kiadványt tartalmazott, emellett pedig egy fekete mappában a munka folyamata alatt, főleg tervezőgrafika szakos hallgatók által feljegyzett történeteket gyűjtött össze Varga Anna Gizella a tanári visszaélésekről. Varga konzulense Eperjesi Ágnes, az Intermédia Tanszék oktatója volt. A diplomavédés után Varga megkereste Csanádi Judit rektort, akivel Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza társaságában megbeszélték, hogy a szükséges lépéseket közösen dolgozzák ki, ám erre végül nem került sor. A Képzőművészeti Egyetem protokollszabályzatát kidolgozó munkacsoportból az előzetes ígéretek ellenére is kihagyták a témát felvető Varga Anna Gizellát és Spronz Júliát. A hónapok óta készülő etikai kódexről februárban értesültek, és levélben tájékoztatást kértek Csanádi Judittól. A rektor Spronz Júliának felajánlott megbeszélésre egy időpontot, de Spronz elfoglaltsága miatt nem tudott élni a lehetőséggel. Úgy tudjuk, jelenleg újra egyeztetés alatt van egy találkozó.

Márciusban a képző hallgatói nyílt levélben fordultak Csanádihoz, mert a helyzet semmit sem változott. Hiszen a diákok arról közvetve kaptak csak hírt, hogy a rektor összehívott egy bizottságot, hogy dolgozzák ki az egyetem etikai kódexét.

„Sajnáljuk, hogy a készülő szabályzatról csak távoli információink vannak, és ez a munka nem az egyetem nyilvánossága előtt zajlik. Nem előzte meg sem egy hallgatói fórum, sem a hallgatók tapasztalatainak szakértők általi felmérése” – áll a diákok közleményében.

„Úgy gondoljuk, hogy ez az ügy nem csak az intézmény emberi viszonyait javítaná jelentősen, de a képzések szakmai minőségét is látványosan emelné” – olvasható a Csanádi Juditnak írt nyílt levélben.

A levélre reagálva Csanádi röviden kifejtette, hogy több szakemberrel és „más egyetemek specialistáival” konzultálva írták meg az etikai kódexet. A rektor felajánlotta a diákoknak, hogy ha a szenátus már elfogadta (!) az etikai kódexet, Csanádi hajlandó róla fórumot is tartani.

„Varga Anna Gizella diplomamunkája csak egy szeletét érinti a képzőn tapasztalható hatalmi visszaélések problémahalmazának. A szexuális zaklatás szerves, de természetesen nem kizárólagos része a rendszerszintű hatalmi túlkapásoknak, rendellenességeknek. Ahol hétköznapi szinten elfogadott a nők megalázása, ott más csoportokat sem kímélnek, és az egymás iránti tisztelet hiánya más szinteken is megjelenik. A tanári szerepkörön túlmutató viselkedés, a tanári feladatok elégtelen, kiszámíthatatlan, átláthatatlan ellátása, a különböző csoportokat sértő megjegyzések mind részei egyetemünk hétköznapjainak” – mondták el minderről a diákok.

(A leadképek Varga Anna Gizella diplomamunkájából valók. Ebben a galériában megnézheti a többi részét is.)

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.