Európában a legtöbb ember a WHO-határérték feletti légszennyezettségben él

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve.

A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait, melyet a hvg.hu szövegben, térképen és grafikonokon mutat be.

Az adatok alapján arra lehet következtethetni, írja a lap, hogy 2022-ben

Európában az emberek 98 százaléka – szinte mindenki – olyan területen élt, ahol a levegőben előforduló finom por koncentrációja meghaladta a WHO által meghatározott határértéket.

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

A WHO ajánlása szerint a finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az öt mikrogrammot köbméterenként. Összehasonlításképpen: egy mikrogramm az ezredrésze egy milligrammnak. Az elemzés szerint Európa legszennyezettebb régióiban a finompor átlagos éves koncentrációja ezzel szemben ennek körülbelül ötszöröse, 25 mikrogramm köbméterenként. 

Egyes európai városok magas légszennyezettségi szintje eddig sem volt titok. De a mostani az első olyan adatelemzés, amely átfogó képet nyújt a problémáról egész Európában: összehasonlítja a szennyezés mértékét a különböző régiókban, és megmutatja, hol javult, hol romlott a levegő minősége. Az adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy szakpolitikai intézkedések hogyan segítik a levegőben lévő részecskék csökkentését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jövő héten rendezik az új légszennyezési szabályokról szóló uniós vitát az Európai Parlamentben.

Európában általában jobb a levegő minősége, mint a világ más régióiban.

Az észak-indiai városokban, Új-Delhiben, Váránasziban és Agrában a szállópor koncentrációja a levegőben a 100 mikrogrammot is elérheti köbméterenként.

A légszennyezettség azonban még olyan vidékeken is jelentős kockázatot jelenthet a lakosság egészségére, ahol az adatok ennél jóval alacsonyabbak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.