Európában a legtöbb ember a WHO-határérték feletti légszennyezettségben él

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve.

A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait, melyet a hvg.hu szövegben, térképen és grafikonokon mutat be.

Az adatok alapján arra lehet következtethetni, írja a lap, hogy 2022-ben

Európában az emberek 98 százaléka – szinte mindenki – olyan területen élt, ahol a levegőben előforduló finom por koncentrációja meghaladta a WHO által meghatározott határértéket.

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

A WHO ajánlása szerint a finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az öt mikrogrammot köbméterenként. Összehasonlításképpen: egy mikrogramm az ezredrésze egy milligrammnak. Az elemzés szerint Európa legszennyezettebb régióiban a finompor átlagos éves koncentrációja ezzel szemben ennek körülbelül ötszöröse, 25 mikrogramm köbméterenként. 

Egyes európai városok magas légszennyezettségi szintje eddig sem volt titok. De a mostani az első olyan adatelemzés, amely átfogó képet nyújt a problémáról egész Európában: összehasonlítja a szennyezés mértékét a különböző régiókban, és megmutatja, hol javult, hol romlott a levegő minősége. Az adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy szakpolitikai intézkedések hogyan segítik a levegőben lévő részecskék csökkentését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jövő héten rendezik az új légszennyezési szabályokról szóló uniós vitát az Európai Parlamentben.

Európában általában jobb a levegő minősége, mint a világ más régióiban.

Az észak-indiai városokban, Új-Delhiben, Váránasziban és Agrában a szállópor koncentrációja a levegőben a 100 mikrogrammot is elérheti köbméterenként.

A légszennyezettség azonban még olyan vidékeken is jelentős kockázatot jelenthet a lakosság egészségére, ahol az adatok ennél jóval alacsonyabbak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.