Európában a legtöbb ember a WHO-határérték feletti légszennyezettségben él

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve.

A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait, melyet a hvg.hu szövegben, térképen és grafikonokon mutat be.

Az adatok alapján arra lehet következtethetni, írja a lap, hogy 2022-ben

Európában az emberek 98 százaléka – szinte mindenki – olyan területen élt, ahol a levegőben előforduló finom por koncentrációja meghaladta a WHO által meghatározott határértéket.

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

A WHO ajánlása szerint a finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az öt mikrogrammot köbméterenként. Összehasonlításképpen: egy mikrogramm az ezredrésze egy milligrammnak. Az elemzés szerint Európa legszennyezettebb régióiban a finompor átlagos éves koncentrációja ezzel szemben ennek körülbelül ötszöröse, 25 mikrogramm köbméterenként. 

Egyes európai városok magas légszennyezettségi szintje eddig sem volt titok. De a mostani az első olyan adatelemzés, amely átfogó képet nyújt a problémáról egész Európában: összehasonlítja a szennyezés mértékét a különböző régiókban, és megmutatja, hol javult, hol romlott a levegő minősége. Az adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy szakpolitikai intézkedések hogyan segítik a levegőben lévő részecskék csökkentését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jövő héten rendezik az új légszennyezési szabályokról szóló uniós vitát az Európai Parlamentben.

Európában általában jobb a levegő minősége, mint a világ más régióiban.

Az észak-indiai városokban, Új-Delhiben, Váránasziban és Agrában a szállópor koncentrációja a levegőben a 100 mikrogrammot is elérheti köbméterenként.

A légszennyezettség azonban még olyan vidékeken is jelentős kockázatot jelenthet a lakosság egészségére, ahol az adatok ennél jóval alacsonyabbak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.