Európában a legtöbb ember a WHO-határérték feletti légszennyezettségben él

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve.

A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait, melyet a hvg.hu szövegben, térképen és grafikonokon mutat be.

Az adatok alapján arra lehet következtethetni, írja a lap, hogy 2022-ben

Európában az emberek 98 százaléka – szinte mindenki – olyan területen élt, ahol a levegőben előforduló finom por koncentrációja meghaladta a WHO által meghatározott határértéket.

A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.

A WHO ajánlása szerint a finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az öt mikrogrammot köbméterenként. Összehasonlításképpen: egy mikrogramm az ezredrésze egy milligrammnak. Az elemzés szerint Európa legszennyezettebb régióiban a finompor átlagos éves koncentrációja ezzel szemben ennek körülbelül ötszöröse, 25 mikrogramm köbméterenként. 

Egyes európai városok magas légszennyezettségi szintje eddig sem volt titok. De a mostani az első olyan adatelemzés, amely átfogó képet nyújt a problémáról egész Európában: összehasonlítja a szennyezés mértékét a különböző régiókban, és megmutatja, hol javult, hol romlott a levegő minősége. Az adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy szakpolitikai intézkedések hogyan segítik a levegőben lévő részecskék csökkentését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jövő héten rendezik az új légszennyezési szabályokról szóló uniós vitát az Európai Parlamentben.

Európában általában jobb a levegő minősége, mint a világ más régióiban.

Az észak-indiai városokban, Új-Delhiben, Váránasziban és Agrában a szállópor koncentrációja a levegőben a 100 mikrogrammot is elérheti köbméterenként.

A légszennyezettség azonban még olyan vidékeken is jelentős kockázatot jelenthet a lakosság egészségére, ahol az adatok ennél jóval alacsonyabbak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.