2034-ig tervezi kormányzását Orbán Viktor

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

A háború és a koronavírus miatt "hosszabbítana".

Orbán Viktor arról beszélt a kötcsei pikniken, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását – tudta meg a Telex a találkozó résztvevőitől. A miniszterelnök a 2018-as választások után többször utalt arra nyilvánosan is, hogy 2030-ig tervez, most a 2034-es céldátumot azzal indokolta, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett tőlük négy évet. Tavaly ugyanitt Orbán azt is mondta, szerinte a Fidesz új generációjának akár 2060-ig képesnek kell lennie a kormányzásra. 

A zárt körben elhangzott beszédben idén Orbán arra is kitért, hogy bár az elmúlt időszakban csökkent a kormány népszerűsége, de szerinte nem annyira, mint más európai kormányzó pártoké. Példaként Németországot említette, ahol az ellenzéki pártok népszerűsége már nagyobb, mint a kormányzó pártoké. A miniszterelnök a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként, mint mondta, „a társadalom nem ehhez szokott hozzá, hanem a folyamatos növekedéshez”.

Beszélt arról, hogy tíz év után most csökken először a reálbérek értéke, ám ezzel kapcsolatban optimistán fogalmazott, szerinte év végére megfordul a tendencia, és ismét nőni fognak a reálbérek.

Szerinte pártjának népszerűsége azért csökkent kisebb mértékben, mint máshol Európában, mert

a választóik nemcsak gazdasági, hanem politikai és ideológiai szempontokat is mérlegelnek.

Kifejtette, hogy szerinte erős a Fidesz hátországa, a kormányzásuk „nem jár szellemi kiüresedéssel”.

Orbán szerint vezető pozíciójukhoz az is hozzájárul, hogy gyenge az ellenzék, valamint állítása szerint nem voltak az embereket érintő megszorítások.

Itt érdemes felidézni – írja a hírportál –, hogy a választások óta azért jó néhány területen érzékelhették a választók is a gazdasági nehézségeket, ott volt a kata eltörlése, a rezsicsökkentés részleges kivezetése, a családtámogatások szigorítása, a benzinárstop és úgy általában az árstopok kivezetése, megemelték a jövedéki adót, és még számos intézkedést lehetne említeni. Mindezek azonban az elérhető közvélemény-kutatásokban nem jeleztek jelentős népszerűségcsökkenést.

Orbán ismét elmondta, hogy komoly veszélyt lát Európa iszlamizációjában, és úgy gondolja, hogy emiatt

belátható időn belül Nyugatról keresztény közösségek fognak Magyarországra menekülni.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „nagyok, erősek és gazdagok akarunk lenni”, azt szeretné, hogy „tiszteljen minket a világ”, ehhez pedig van egy 15 pontos „nagy terve” – fogalmazott.

Szerinte ehhez olyan lépésekre van szükség, mint 

  • a demográfiai fordulat elérése (ettől egyelőre elég messze van az ország),
  • munkaalapú gazdaság létrehozása,
  • hitelfelvételek helyett hitelezővé és modern ipari nemzetté kell válni,
  • magyar vállalkozóknak külföldön is be kell fektetni, a profitot pedig haza kell hozni,
  • hadseregfejlesztés,
  • digitális állampolgárság bevezetése,
  • energetikai önellátás, ennek része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen.

Orbán szerint a jelenlegi nehéz világgazdasági és világpolitikai helyzet rengeteg lehetőséget kínál, neki pedig az a célja, hogy Magyarország olyan erős legyen, mint a kiegyezés idején volt.

A NER lovagok idei kötcsei bevonulásáról itt írtunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.