Nem egyik napról a másikra fog összeomlani az oktatási rendszer a tanárhiány miatt – hanem egyszercsak azt vesszük észre a gyerekeken, hogy nem tanultak semmit az iskolában. A Telex szerint erre lehet legalábbis következtetni a G7 által szemlézett tanulmányból, melyet Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója készített.
Eszerint ugyanis a tanárhiány jelensége nyilvánvaló, és egyre súlyosabb lett az elmúlt években, ugyanis egyre több esetben fordul elő, hogy egyes szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítanak az osztályokban. Persze erre a kormány mondhatja, hogy a tanár bent ült a teremben a diákokkal együtt, de ha egy 10.-es matekórára hetekig egy németszakos tanár, vagy a 8.-os irodalomórára egy biológia-kémiaszakos tanár jár be helyettesíteni, akkor a gyerek számára hozzáférhető tudás mértéke egyre inkább közelíteni fog a nullához – írja a hírportál.
A szaktanári képesítéssel ellátott pedagógusok aránya 2016 óta folyamatosan csökken, a trend pedig látványos: míg a 2010-es évek első felében 2-4 százalék körül mozgott a szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya az általános iskolákban, 2016-tól folyamatosan nő ez az arány az összes szakos tárgy esetében.
A G7 kiemelte a változást az idegen nyelveket, a természettudományi tárgyakat és a matematikát oktatóknál:
- idegen nyelvek esetén mára több mint 8 százalék a szakos képesítés nélkül tanítók aránya;
- a matekórákon már szinte minden tizedik általános iskolai óraadónak nincs képesítése (9,56 százalék);
- a természettudományos tárgyaknál pedig még súlyosabb, 10,3 százalékos a képesítés nélküli tanárok aránya.
Azaz
2020-ra kétszer-háromszor annyi tanár hiányzott átlagosan ezekről az iskolai órákról, mint a Fidesz kormányzása előtt.
A hiány leggyorsabban a fővárosi általános iskolákban nőtt, de a kutatás szerint 2010 és 2020 között minden településtípusban – község, város, megyei jogú város, Budapest – és minden képzési típusban – óvoda, általános iskola, szakképzés, gimnázium – nőtt a tanárhiány.
2019-ben Budapesten az iskolák 40 százalékában volt betöltetlen legalább egy pedagógusi álláshely,
országosan pedig a szakképzést adó iskolák közel 60 százalékában volt foghíjas a tantestület.
Nógrád megyében a legmagasabb a betöltetlen tanári állások aránya mind az általános iskolákban, mind a gimnáziumokban, mind pedig a szakképzésben.
A kutatás szerint az egyre növekvő tanárhiány oka az, hogy az eleve alacsony tanárbérek folyamatosan veszítettek értékükből – miközben sorra nyíltak új munkalehetőségek más szektorokban a diplomás munkaerő számára.
Sok iskolában a pedagógusok, diákok már a tanév végén a saját bőrükön érzékelték a tanárhiányt. Ez abból is látszik, hogy volt olyan iskola, ahol már a nyár elején vészforgatókönyvet készítettek a pedagógushiány kezelésére.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a következő öt évben várhatóan 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb. A fogyatkozás oka nemcsak az, hogy egyre kevesebben választják a tanári hivatást, hanem, hogy sokan el is hagyják a pályát:
