A kormánytól független intézmények felszámolása során most a bíróságok vannak soron.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. És bár ugyan semmiféle elfogadható indoka nincs a mostanitól elkülönülő új bírósági rendszernek, a változtatás arra ad lehetőséget a kormánynak, hogy „törvényesen” hozzá lojális emberekkel töltse fel a bírói testületet.
Az új rendszerben a polgároknak sokkal nehezebb lesz a dolga, ha például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal pereskedik majd.
A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri a képviselőket, addig ne szavazzák meg a javaslatot, amíg a Velencei Bizottság véleménye el nem készül.
A kormány törvényjavaslata szerint közigazgatási ügyekben az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. A törvényjavaslat szerint a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.
Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét – emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság.
