Egy kormányrendelet különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat, s ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. A momentumos polgármestert kérdeztük a friss Magyar Narancsban, ebből közlünk most egy rövid részletet.
Magyar Narancs: A kormányrendeletről azt mondta, ez egy halálos ítélet a városnak, hiszen elveszíti területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. Mennyit fizet a városnak egy évben a Samsung?
Balogh Csaba: Tavaly az elcsatolt területekről bő egymilliárd forint folyt be. Azon becslései alapján, hogy mekkora növekedést szeretne elérni, a Samsungnak 2022-re 10 milliárdos adót kellene fizetnie a városnak. De nem is csak a tervezett bevételről van szó. A városnak egyre több a feladata és a kiadása, így jó volna, ha jutna mindenre pénz a közterület-felügyelőktől az orvosi ellátásig. Az előző városvezetés mindent a Samsungra tett fel, ezért nekünk most arra kell megoldást találni, hogy egy 20 ezres város olyan terhelés mellett, mint amit az ipar jelent, a szolgáltatások minőségét ne csökkentse. Ez idén különösen nehéz feladat lesz, mert amiből növekedést várnék, az az idegenforgalmi adó, azt viszont majd csak jövőre lehet behajtani. Át kell gondolni a beruházásokat, illetve történnek olyan bérbeadások, amelyeket most profitábilisabbá kell tennünk.
(...)
MN: A kormányrendelet eredetileg június 15-ig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos. Ön viszont már akkor azt mondta, kétli, hogy a kormány ilyen rövid távra tervez. Igaza lett, május 13-án be is nyújtottak egy törvényjavaslatot a különleges gazdasági övezetekről, annak alapján véglegessé válna Gödön a jelenlegi helyzet.
BCS: Ez bennünket rosszabbul már nem érint. Göd volt a próbaverzió, a kormány megnézte, milyen reakciót vált ki az ellenzékből és az emberekből az intézkedés. Ha a kormánynak valóban az lenne ezzel a szándéka, hogy segítse a beruházásokat, kiemelhetett volna más üzemet, gyárat, olyat például, ahol csúszik az építkezés. De a szándék nyilvánvalóan nem ez volt, hanem az ellenzéki városvezetések ellehetetlenítése. Hogy olyan lelkiállapotba hozzák a polgármestereket, amikor már azt érzik, nem tehetnek semmit, és inkább hátrébb lépnek. Nálam ez nem fog sikerülni, én nem ezért vállaltam ezt a tisztséget. Én megyek tovább.
| ||
(...)
MN: A kormány a képviselő-testületben uralkodó káoszról beszél, mivel négy ellenzéki képviselő azzal vádolta meg önt egy, a pártvezetőknek írott levélben, hogy diktatórikus módon vezeti a várost. Beszélhetünk ellenzéki belharcról?
BCS: Anélkül, hogy összeesküvés-elméleteket gyártanék, azt kell mondanom, hogy mivel a gazdasági érdeket egyszerű volt megcáfolni, a kormánynak kellett egy másik érv, amivel megindokolja a döntését. Ez lett az, hogy az ellenzékben összezördülés van. Az, hogy az a levél megszülessen, az ellenzéki képviselőknek csak félig volt érdeke, sokkal inkább egy külső ráhatás miatt íródhatott meg. Hogy milyen ráhatás miatt, annak eldöntését az olvasókra bízom.
A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják, amelyben szó esik többek között arról is, hogy miben állapodott meg Göd városa a Samsunggal és a kormánnyal a kormányrendelet megszületése előtt, miből van jelenleg tartaléka a városnak, hogyan fog együttműködni Göd Pest Megye Önkormányzatával és mennyire látja stabilnak a polgármester a képviselő-testület működését.
A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
