Göd polgármestere: „A szándék nyilvánvalóan az ellenzéki városvezetések ellehetetlenítése”

Belpol

Balogh Csaba szerint Göd volt a próbaverzió, a különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet politikai bosszúnak tekinthető.

Egy kormányrendelet különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat, s ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. A momentumos polgármestert kérdeztük a friss Magyar Narancsban, ebből közlünk most egy rövid részletet.

Magyar Narancs: A kormányrendeletről azt mondta, ez egy halálos ítélet a városnak, hiszen elveszíti területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. Mennyit fizet a városnak egy évben a Samsung?

Balogh Csaba: Tavaly az elcsatolt területekről bő egymilliárd forint folyt be. Azon becslései alapján, hogy mekkora növekedést szeretne elérni, a Samsungnak 2022-re 10 milliárdos adót kellene fizetnie a városnak. De nem is csak a tervezett bevételről van szó. A városnak egyre több a feladata és a kiadása, így jó volna, ha jutna mindenre pénz a közterület-felügyelőktől az orvosi ellátásig. Az előző városvezetés mindent a Samsungra tett fel, ezért nekünk most arra kell megoldást találni, hogy egy 20 ezres város olyan terhelés mellett, mint amit az ipar jelent, a szolgáltatások minőségét ne csökkentse. Ez idén különösen nehéz feladat lesz, mert amiből növekedést várnék, az az idegenforgalmi adó, azt viszont majd csak jövőre lehet behajtani. Át kell gondolni a beruházásokat, illetve történnek olyan bérbeadások, amelyeket most profitábilisabbá kell tennünk.

(...)

MN: A kormányrendelet eredetileg június 15-ig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos. Ön viszont már akkor azt mondta, kétli, hogy a kormány ilyen rövid távra tervez. Igaza lett, május 13-án be is nyújtottak egy törvényjavaslatot a különleges gazdasági övezetekről, annak alapján véglegessé válna Gödön a jelenlegi helyzet.

BCS: Ez bennünket rosszabbul már nem érint. Göd volt a próbaverzió, a kormány megnézte, milyen reakciót vált ki az ellenzékből és az emberekből az intézkedés. Ha a kormánynak valóban az lenne ezzel a szándéka, hogy segítse a beruházásokat, kiemelhetett volna más üzemet, gyárat, olyat például, ahol csúszik az építkezés. De a szándék nyilvánvalóan nem ez volt, hanem az ellenzéki városvezetések ellehetetlenítése. Hogy olyan lelkiállapotba hozzák a polgármestereket, amikor már azt érzik, nem tehetnek semmit, és inkább hátrébb lépnek. Nálam ez nem fog sikerülni, én nem ezért vállaltam ezt a tisztséget. Én megyek tovább.

Balogh Csaba, Göd polgármestere

Balogh Csaba, Göd polgármestere

 

 

(...)

MN: A kormány a képviselő-testületben uralkodó káoszról beszél, mivel négy ellenzéki képviselő azzal vádolta meg önt egy, a pártvezetőknek írott levélben, hogy diktatórikus módon vezeti a várost. Beszélhetünk ellenzéki belharcról?

BCS: Anélkül, hogy összeesküvés-elméleteket gyártanék, azt kell mondanom, hogy mivel a gazdasági érdeket egyszerű volt megcáfolni, a kormánynak kellett egy másik érv, amivel megindokolja a döntését. Ez lett az, hogy az ellenzékben összezördülés van. Az, hogy az a levél megszülessen, az ellenzéki képviselőknek csak félig volt érdeke, sokkal inkább egy külső ráhatás miatt íródhatott meg. Hogy milyen ráhatás miatt, annak eldöntését az olvasókra bízom.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják, amelyben szó esik többek között arról is, hogy miben állapodott meg Göd városa a Samsunggal és a kormánnyal a kormányrendelet megszületése előtt, miből van jelenleg tartaléka a városnak, hogyan fog együttműködni Göd Pest Megye Önkormányzatával és mennyire látja stabilnak a polgármester a képviselő-testület működését.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.