magyarnarancs.hu: Nemrégiben több táblázatot tett ki Facebook-oldalára. Az egyik az egy év alatt született gyermekek számának változását tünteti fel 2001 és 2023 között, országos összevetésben. Ez igazolja hazánk erőteljes népességfogyását. Mi a legfrissebb adat, mennyi a lakossága ma Magyarországnak?
Forman Balázs: Magyarország lakossága 2001-ben 10,2 millió fő volt. Tíz év múlva, 2011-ben csökkent a lakosság száma 10 millió fő alá. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2024-es adatai szerint Magyarország teljes lekossága 9 millió 584 ezer fő volt. Ebben az adatban benne van már a 2001-óta Magyarországra települt 787 ezer külföldi is, amiből 138 ezer a Romániából érkezők száma. Ukrajnából összesen 123 ezer ember jött, ráadásul az onnan érkezők áradata már az orosz agresszió előtt öt évvel, 2017-ben megindult. Németországból 50 ezer, Kínából 39 ezer, Szerbiából 34 ezer, Szlovákiából 32 ezer ember érkezett Magyarországra. Vietnamból 23 ezer, az Egyesült Államokból 20 ezer, Oroszországból és Törökországból 15-15 ezer. A Magyarországra évente érkezett bevándorlók száma 2014-ig 20-22 ezer fő volt. Ez azóta folyamatosan emelkedik: 2024-ben már 63 ezren jöttek. Közben kivándorolt az országból 467 ezer ember.
magyarnarancs.hu: Tizenhét megyében csökkent, sőt erőteljesen csökkent a születések száma a vizsgált 2001 és 2023 közötti időszakban, míg Győr-Sopron-Mosonban, valamint Pest megyében és a fővárosban nőtt. Ilyen szempontból is szétszakadt az ország: a döntően nagyobb rész a vesztes oldalra került. Mi következik ebből?
FB: A 2001 és 2023 közötti időszak adatai alapján a gazdaságilag legsikeresebbnek mondható két megye születésszámai nőttek, illetve legalább nem csökkentek – miközben 2024-ben hónapról hónapra egyre rosszabb születésszámokat közölt a KSH. Jelenleg annyit tudunk, hogy országos átlagban 9,1 százalékkal csökkent a születések száma 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest. Egyelőre csak az első háromnegyed év adatai vannak meg megyei bontásban. Ez alapján készítettem egy becslést 2024 egészére vonatkozóan. Az Alföld és Észak-Magyarország 9 megyéjében folytatódott ugyan a születések számának csökkenése, de tavaly csak 5,5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. De Bács-Kiskun, Csongrád és Hajdú-Bihar nagyobb visszaesést produkált. A Dunántúl egészében már 8,4 százalékos volt a visszaesés. Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl még átlag alatti visszaesést mutatott, a Nyugat-Dunántúlon viszont egy év alatt 13 százalékkal esett vissza a születések száma. A legnagyobb visszaesés a Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében volt 15 százalékkal. Utána Zala és Baranya következik a visszaesés nagyságában. A visszaesés Budapesten mintegy 18 százalék. Ez új jelenség. Az okait és a következményeit még kutatni kell.
magyarnarancs.hu: A legnagyobb mértékben, 32,1 százalékkal Békésben, aztán Somogyban és Zalában csökkent a kiinduló évhez képest az egy év alatt világra jött újszülöttek száma, de szorosan ezeket a térségeket követi Tolna, Baranya és Nógrád. Bármilyen mértékben is meglepte ez?
FB: Sajnos a jelenség önmagában nem meglepő. A mértékek viszont igen. Az okok között első helyen meg kell említeni az elmúlt csaknem fél évszázadban megfigyelhető folyamatos csökkenést a születésszámokban. Ez azt is jelenti, hogy már a második generáció él ilyen helyzetben. Itt a fő ok, hogy például 1980 és 2022 között a negyedére esett vissza az ezer megfelelő korú nőre jutó élve születések száma a 15 és a 24 év közötti nőknél. A 25-29 éves korosztályban csak 12 százalékos a csökkenés. A 30-39 év közötti nők esetében hiába nőtt meg az ezer megfelelő korú nőre jutó élve születések száma több mint kétszeresére, ez nem pótolja a fiatalabb korosztályok kiesését. A gyerekvállalás egy évtizeddel későbbre tolódása azt is jelenti, hogy a nők akkor már kevesebb gyermeket vállalnak. Ehhez jön még az elvándorlás okozta népességcsökkenés. Viszont ez jellemzően a szülőképes korban lévő fiatalokat érinti. A népességcsökkenés folyamata így viszont már kumulálódik. A szülőképes korban lévő 20 és 39 év közötti korosztályok számának abszolút csökkenése válik a legjelentősebb okká az említett megyékben. Békés megye kivételével ezek jellemzően aprófalvas településhálózattal rendelkező megyék. Az aprófalvak esetében helyben már a bölcsődei és az óvodai ellátás, a felső tagozatos oktatás sem nagyon valósítható meg helyben. A központosított tömegközlekedés meg nem tudja kiszolgálni a bölcsödébe, óvodába, iskolába járó gyerekek igényeit az aprófalvas településeken. Baranya kivételével egyik megyében sincs komoly hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézmény, ami népességvonzó erő lehetne. A 18 éves fiataloknak a felsőoktatásban tovább tanuló része nem csak a szülőfalujából és -városából, hanem a megyéjéből is elköltözik. Sokan nem csak a tanulmányi idejük végéig, hanem végleg.
magyarnarancs.hu: A másik táblázat azt mutatja, hogy az adott térség népességszáma mennyivel csökken a 2001 és 2023 között. A legnagyobb mértékben, közel 150 ezerrel Borsod-Abaúj-Zemplén lélekszáma apadt, amelyet közel 100 ezerrel Békés megye, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok követ 70-80 ezres lakosságszám-csökkenéssel. Még rosszabb a helyzet, ha úgy nézzük, hogy ebben a negatív rangsorban úgy a második a Viharsarok, hogy itt eleve nem sokan élnek, és ebből a kevésből is rengeteg embert veszített…
FB: 2001 óta Békés megye az akkori lakosságának 22 százalékát veszítette el. Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád csak 18 százalékot. Ebben az időtávban csak Pest megy lakossága növekedett, mégpedig 24 százalékkal, Győr-Moson-Sopron megyéé 9 százalékkal. Minden más megyéé csökkent. Ha viszont hosszabb távú trendeket nézünk, akkor például az iskolás korú gyerekek (6-15 év közöttiek) száma országosan 25 százalékkal csökkent. Egyedül Pest megyében nőtt, de ott is csak 8 százalékkal. Magyarország 20 megyéjéből 12-ben 30 százaléknál nagyobb a visszaesés, Békés megyében 42 százalék. Ez például fenntarthatatlanná teheti a korábban évtizedek alatt kiépített iskolahálózatot, benne az általános iskolákat. A népesség tartós csökkenése pedig padlóra küldi az építőipart, mert minek ott házakat, lakásokat építeni, ahonnan elköltöznek a fiatalok. A népességcsökkenés előbb utóbb megkérdőjelezi a helyi infrastruktúra fejlesztésének, a tömegközlekedési szolgáltatások sűrűségének fenntartását.
magyarnarancs.hu: Ha visszanézünk kicsit távolabb, a rendszerváltásig, vagy számba vesszük a 2004-es európai uniós csatlakozás óta eltelt időszakot, van-e bármilyen területi kiegyenlítődési folyamat Magyarországon?
FB: A mérleg vegyes. Az Európai Unió átlagához történő felzárkózás nem sikerült. A nyolc magyar, ún. NUTS II régióból (Magyarország nyolc statisztikai régiója – a szerk.) négy benne van az EU27-ek tíz legszegényebb régiója között, méghozzá néhány román és bolgár régió társaságában. De például egyes romániai régiók is lekörözték az egy főre jutó GDP-ben a legfejlettebbnek számon tartott vidéki magyarországit, a Nyugat-Dunántúlt. Budapest az egyetlen, ami meghaladta az európai uniós átlagot. Ebben viszont benne van a Budapesten székhellyel rendelkező nagyvállalatok és bankok által kimutatott profit is. Ez formailag Budapest GDP-jét növeli. De hogy ebből bármi is marad-e a fővárosban, erősen kétséges, mert mindez a vállalati menedzsmentek, részvénytulajdonsok, közgyűlések döntésein múlik. 2001-ben csak Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Budapest volt az országos átlag felett az egy főre jutó GDP alapján. Minden más megye alatta volt. 2023-ban az országos átlag felett már csak Győr-Moson-Sopron és Budapest volt.
A legszegényebb megyék között Nógrád stabilan tartja az utolsó helyét. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok is tartósan ott van az utolsó ötben. Borsod-Abaúj-Zemplén kitört a legszegényebb ötből. A Balaton déli partjával rendelkező Somogy viszont a harmadik legszegényebb lett. Nógrád megye egy főre jutó GDP-je a vizsgált időszak elején az országos átlag 52 százaléka volt, mostanra 44 százalékra csúszott vissza. Békés megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 67 százaléka volt, most csak 56 százaléka.
A legfejlettebbnek számító Győr-Moson-Sopron egy főre jutó GDP-je az országos átlag 143 százalékról csúszott vissza 103-ra. A jelentős autóipari beruházásokkal, érdekeltségekkel rendelkező Bács-Kiskun és Hajdú Bihar nem tudtak kitörni az országos átlag 70-80 százaléka közötti sávból. Ezt mindennek nevezném csak területi kiegyenlítődésnek nem.
