A rendszerváltás évében, harminchárom évvel ezelőtt, a Viharsarok a honi megyék rangsorában még sokkal jobb helyen állt, mint most. Akkor a középmezőny végén találtuk. Ma viszont az utolsó között, sok mutatóban pedig a legutolsó helyen. A szomorú és hosszú ideje fennálló trend aligha fordítható meg, legfeljebb valamelyest lassítható és tompítható. Láthatóan kormányzat szándék sincs a rendkívüli összetett problémahalmaz javítására, az európai uniós források önmagukban elégtelenek a helyzet orvoslására. Ugyanis jókora szakmai munkával előkészített, egymásra épülő, évtizedekre szóló tervek volnának szükségesek ehhez, méghozzá úgy, hogy erre uniós és honi költségvetési források százmilliárdjait, ha nem ezermilliárdjait kellene fordítani. De nem úgy tűnik, hogy a kormányok igazán észlelték és észrevették ezt a leszakadást, ami Nógrád, Zala, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészére vagy meghatározó részére, ha más hangsúllyal és jelleggel, de éppen úgy érvényes.
Mindez úgy, akkor és olyan körülmények között erősödött fel, amikor Magyarország, legalábbis önmagához képest, nem teljesített rosszul. (Bár tény, a kelet-közép-európai országok és a balti államok jó része időközben elhúzott mellettünk.) A 2008-as világgazdasági válság utáni fellendülés ugyanis 2010-ben kezdődött, s kitartott jó egy évtizeden át, amikor pénz- és hitelbőség volt a világban, nőtt a fogyasztás és a beruházások száma. Ez pedig hatott hazánkra is. Minderre reagálva, nem minden ön- és pártérdek nélkül, 2020. februári évértékelőjében azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az elmúlt évtized volt a legsikeresebb az elmúlt 100 év magyar történelmében. Orbán Viktor: az elmúlt évtized volt a legsikeresebb az elmúlt 100 év magyar történelmében.
De vissza a tavalyi népszámlálás adataihoz! Mellbevágó adat, hogy míg a legutóbbi népszámlálás óta két megyében – Pest és Győr-Moson-Sopron – nőtt, a többiben és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés, 10 százalék, semmi meglepetést nem keltve Pest megyében tapasztalható, míg a legnagyobb csökkenés, 13 százalék, Békésben történt. Ez pedig annál vészjóslóbb, mert nem magas bázisról, hanem már egy eleve, évtizedek óta fogyó és esetünkben a 2011-es népességszámról csökkent tovább, méghozzá meghatározó arányban a Viharsarok népessége 2022-re. Ez az élve születések és halálozás számának utóbbi felé eső arányából, valamint abból következik, hogy a csekély lehetőségek és a rossz jövedelmi viszonyok miatt sokkal többen hagyják el a megyét, mint ahányan beköltözőként itt keresnék a boldogulásukat. A fiatalabb generáció tagjai közül az egyetemet, főiskolát végzettek többsége nem jön haza, a középgeneráció nem kis része pedig már szedte a sátorfáját, és az ország jobban fejlődő részeibe költözött.
A rendszerváltás évében Békés megye lakossága elérte a 420 ezret, ma, 2023 tavaszán alig élnek itt többen, mint 330 ezren. A teljes képhez hozzátartozik, hogy közben csökkent az ország népessége is, de messze nem ilyen mértékben. Ez a szám ugyanis Békésben alig több mint 30 év alatt 22 százalék. A jobb érthetőség kedvéért: ez a közel 90 ezres népességszám-csökkenés több, mint a Viharsarok két legnépesebb városának, a megyeszékhely Békéscsabának (59 ezer) és Gyulának (28 ezer) a mai teljes lakossága együttvéve. Ebből eredően a térség a legkisebb népsűrűségű magyar kisrégiók közé tartozik. A helyzet azonban ennél is rosszabb. Ugyanis sokaknak, akik életvitelszerűen már nem itt élnek, a lakcíme még mindig valamely békési településre van bejelentve. Függetlenül attól, hogy szegedi vagy budapesti egyetemen tanulnak, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron, vagy Ausztriában, Németországban, netán Nagy-Britanniában dolgoznak, amint erről nemrégiben egy földrajzkutató beszélt a Narancsnak.
Ha tovább böngésszük a 2022-es népszámlálási adatokat, akkor azt látjuk, hogy a gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 17 százalék. Arányaiban a legtöbb időskorú, 25 százalék, Zalában él, de Békés és Somogy megyében is 24 százalék körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése. Azaz elöregedő, minden érdemi demográfiai dinamikát nélkülöző térségről van szó. Ezzel szoros összefüggésben az összes megye és Budapest figyelembe vételével a Viharsarok volt az egyetlen térség a tavaly összesített adatok fényében, ahol csökkent a lakásállomány száma – mindenütt másutt, ha egymástól merőben eltérő mértékben is, de növekedésről lehet beszámolni. Ettől aligha független, hogy az ingatlanárak ebben a térségben a legolcsóbbak és itt található az a település, ahol a legalacsonyabbak a házak és lakások ára. (Abba most nem mennénk bele, hogy Békés megyén, azaz egy meglehetősen kicsi területi egységen belül e tekintetben is milyen elképesztő különbségek vannak a térség középső, fejlettebb tengelye – a Gyula–Békéscsaba–Orosháza–Szarvas-vonal –, valamint a megye fejletlen északi és déli részei között.)
A Központ Statisztikai Hivatal 2022 utolsó negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a munkáltató székhelyének elhelyezkedése alapján rangsorolta a három megyét magát foglaló régiókat, majd a megyéket külön-külön. Ennek alapján Békésben ez havi átlagban bruttó 384 ezer forint volt, és ennél csak egy rosszabb adatot találunk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeit, ahol ugyanez mindössze 363 ezer. A bruttó 400 ezres lélektani határ alatt rajtuk kívül csupán Nógrád található. Ugyanez Csongrád-Csanádban 443 ezer, Vasban 470 ezer, Komárom-Esztergomban 508, míg Győr-Sopron-Moson megyében 537, míg Budapesten 638 ezer forint.
Ahogy már korábban megírtuk a HVG összesítése nyomán, a legnagyobb árbevételű magyar cégek listáján is igen rosszul szerepel a Viharsarok. Békés megye mindössze négy céggel került fel a félezres listára: a Linamar Zrt., a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a Guardian Orosháza Zrt. és a Hirschmann Car Communication Kft. szerepel rajta. E négy cég összesített árbevétele 175 milliárd forint. Hogy ez mennyire nem sok, azt bizonyítja, hogy a szomszédos Csongrád-Csanád 12 cégének összárbevétele 2402, a szintén alföldi Bács-Kiskun 18 vállalkozásáé 2419, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye 13, a listára felkerült cégének együttes bevétele 2084 milliárd forint volt.
Amikor jövőre publikálják majd az idei legnagyobb árbevételű Békés megyei cégeket, akkor feltehetően már nem találjuk közöttük a gazdasági mélyrepülését élő Guardian Orosháza Zrt.-t. Ahogy többször beszámoltunk róla, az energiaárak drasztikus emelkedése és a piaci értékesítési viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt tavaly nyár végén, a termelés erőteljes visszafogása mellett, előbb lehűtötték, majd teljesen leállították a gyár nagy kemencéjét, és sok embert szélnek eresztettek. Akkor úgy volt, hogy idén tavasszal újraindítják a nagy kemencét ám kiderült, hogy az év végéig ez nem történik meg. A Narancs.hu azt is kiderítette, hogy a cég, noha a gyármentési programot szinte rá írta ki a kormány, nem indult a jókora vissza nem térítendő támogatást jelentő projekten.
Nem csupán a hazai, de a határon túli környezet is maga mögé utasítja az egyre jobban leszakadó Békés megyét. Az utóbbi hetek híre volt, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelemben Románia utolérte Magyarországot. Azonban a magyar átlagtól a viharsarki bőven leszakadt, miközben a határ túloldalán lévő partiumi és észak-erdélyi térségek a Románia erőteljesebben fejlődő régiói közé tartoznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a munkahelyek megléte és a jobb fizetések miatt már évek óta a magyar oldalról, így Békésből is naponta ezrek ingáznak Nagyvárad, Arad és Temesvár nagyobb gyáraiba vagy szolgáltató egységeibe. Az egykor lesajnált Románia és a róla kialakított kép radikális változáson megy keresztül a határ innenső oldalán. A középréteghez tartozók vagy szervezett utak keretében, vagy egyénileg keresik fel Nagyvárad és Temesvár bevásárlóközpontjait és hipermarketjeit, amelyeknek árai és kínálata több mint vonzó a magyar vásárlóknak. Nem beszélve a román üzemanyagárakról, amelyen a hazai kutakon tapasztalthoz képest literenként most akár 100 forintos különbséget is mutatnak.
A felvázolt képet nem árnyalja, hogy a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőinek Facebook-oldalain mindig győzelmi jelentéseket olvasni. Ezekkel a folyamatos „diadalokkal” azonban Békés megye sikeresen leküzdötte magát az utolsók közé, de sok tekintetben a legutolsó. Hideg, zord szelek fújnak a Viharsarokban, az emberek menekülnek, az élet egyre nehezebb errefelé. Valahol már gyártják a körbekerített rezervátum kerítéseit…
(Címlapképünkön: elhagyott ház a Békés megyei Kevermesen. Fotó: a szerző felvétele)
