Így oszt pénzt a Szerencsejáték Zrt.

Káderlottó

Belpol

Több mint 22 milliárd forintot osztott szét a Szerencsejáték Zrt. támogatás és szponzoráció címén az elmúlt tíz évben. A kedvezményezettek között vannak sportszervezetek, zenészek, segítő alapítványok és persze oligarchák, strómanok, politikusok. Az adatokat az MSZP perelte ki a cégből.

Négy év alatt 36 millió forintot adott a Szerencsejáték Zrt. a Nemzeti Balatoni Bojlis Horgászverseny megrendezésére, rendezvényenként 9 milliót. Nem tudni, hogy Áder János részt vett-e valamelyik eseményen, talán nem, csupán megérezte a lottóvállalat, milyen irányba kell keresnie a támogatásra vágyó civileket. A nagy pénzeknél lehetett konkrétabb iránymutatás is; legalábbis nehéz elképzelni, hogy csak úgy kiosztogatott volna százmilliókat az állami cég például Pataky Attilának.

Eddig sem lehettek különösebb kétségeink a tekintetben, hogy a Szerencsejáték Zrt. pénz­osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Kft. egyfajta kifizetőhelyként is működik, ám miután tanulmányoztam az elmúlt tíz év szerződéseit, inkább az lett a kérdés, van-e bárki azon a listán, aki nem odaszólások révén kapott kisebb-nagyobb összegeket. A cég támogatási és szponzorációs szerződéseket is köt, a kettő közötti különbség a gyakorlatban mellékes, mindkettő állami pénz. (Azt pedig nem bábozom el, hogy a pénz nem a Szerencsejáték Zrt.-től származik, és hogy nem a vállalat dönti el, ki mennyit kap.)

Évente nagyjából 2 milliárd forintról van szó, tíz év alatt több mint 22 milliárdról. Az egyes megállapodásokról és a nyújtott összegekről évente egyszer beszámolnak, ám egészen megdöbbentő a kép, ha hosszabb időtávon nézzük a számokat, és összekapcsoljuk a neveket. A szerződéseket az MSZP perelte ki a társaságtól, ezt követően az átadott dokumentumokat hónapokon keresztül kellett rendszerezni cég, összeg és aláírók neve szerint – így állt össze egy kereshető adatbázis, amelybe a Magyar Narancs is betekinthetett.

Lyuk, lyuk, zene, zene

A legtöbbet a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta, több mint 3 milliárd forintot: 2019-től 2023-ig évente nagyjából 600 millió forintot, egyebek mellett arra, hogy televíziós és printkampányokkal népszerűsítse a belföldi turizmust. Az MTSZ vezetője, Princzinger Péter Gábor az Orbán Ráhel vezette Magyar Turizmus Ügynökségtől (MTÜ) érkezett, és a kuratórium is hasonlóan megbízható elemekkel van tele, mint például Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese, vagy Somlyai Zoltán, Tiborcz István szállodamenedzsmentjének a vezetője, esetleg Légli István borász. (Vitézy Dávid már nem tagja a kuratóriumnak.) Érdemes felidézni egy majd’ 900 millió forintos buktát: a szövetség ennyiért fejlesztett és gyártott le 40 ezer darab társasjátékot, amelyből végül kevesebb mint 9 ezer került a szálláshelyekre, ahová ezeket szánták. Ki tudja, hová lett a többi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.