Így oszt pénzt a Szerencsejáték Zrt.

Káderlottó

Belpol

Több mint 22 milliárd forintot osztott szét a Szerencsejáték Zrt. támogatás és szponzoráció címén az elmúlt tíz évben. A kedvezményezettek között vannak sportszervezetek, zenészek, segítő alapítványok és persze oligarchák, strómanok, politikusok. Az adatokat az MSZP perelte ki a cégből.

Négy év alatt 36 millió forintot adott a Szerencsejáték Zrt. a Nemzeti Balatoni Bojlis Horgászverseny megrendezésére, rendezvényenként 9 milliót. Nem tudni, hogy Áder János részt vett-e valamelyik eseményen, talán nem, csupán megérezte a lottóvállalat, milyen irányba kell keresnie a támogatásra vágyó civileket. A nagy pénzeknél lehetett konkrétabb iránymutatás is; legalábbis nehéz elképzelni, hogy csak úgy kiosztogatott volna százmilliókat az állami cég például Pataky Attilának.

Eddig sem lehettek különösebb kétségeink a tekintetben, hogy a Szerencsejáték Zrt. pénz­osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Kft. egyfajta kifizetőhelyként is működik, ám miután tanulmányoztam az elmúlt tíz év szerződéseit, inkább az lett a kérdés, van-e bárki azon a listán, aki nem odaszólások révén kapott kisebb-nagyobb összegeket. A cég támogatási és szponzorációs szerződéseket is köt, a kettő közötti különbség a gyakorlatban mellékes, mindkettő állami pénz. (Azt pedig nem bábozom el, hogy a pénz nem a Szerencsejáték Zrt.-től származik, és hogy nem a vállalat dönti el, ki mennyit kap.)

Évente nagyjából 2 milliárd forintról van szó, tíz év alatt több mint 22 milliárdról. Az egyes megállapodásokról és a nyújtott összegekről évente egyszer beszámolnak, ám egészen megdöbbentő a kép, ha hosszabb időtávon nézzük a számokat, és összekapcsoljuk a neveket. A szerződéseket az MSZP perelte ki a társaságtól, ezt követően az átadott dokumentumokat hónapokon keresztül kellett rendszerezni cég, összeg és aláírók neve szerint – így állt össze egy kereshető adatbázis, amelybe a Magyar Narancs is betekinthetett.

Lyuk, lyuk, zene, zene

A legtöbbet a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta, több mint 3 milliárd forintot: 2019-től 2023-ig évente nagyjából 600 millió forintot, egyebek mellett arra, hogy televíziós és printkampányokkal népszerűsítse a belföldi turizmust. Az MTSZ vezetője, Princzinger Péter Gábor az Orbán Ráhel vezette Magyar Turizmus Ügynökségtől (MTÜ) érkezett, és a kuratórium is hasonlóan megbízható elemekkel van tele, mint például Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese, vagy Somlyai Zoltán, Tiborcz István szállodamenedzsmentjének a vezetője, esetleg Légli István borász. (Vitézy Dávid már nem tagja a kuratóriumnak.) Érdemes felidézni egy majd’ 900 millió forintos buktát: a szövetség ennyiért fejlesztett és gyártott le 40 ezer darab társasjátékot, amelyből végül kevesebb mint 9 ezer került a szálláshelyekre, ahová ezeket szánták. Ki tudja, hová lett a többi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.