Amerikai mintát követve próbálna több térhez jutni a kormány a Facebookon

Belpol

A kormányoldal facebookos kommunikációjában eddig voltak hiányosságok, most szabályozással és Facebook-harcosok kinevelésével próbálnának több teret nyerni.

Idén augusztus elején Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Igazságügyi Minisztérium (IM) által összehívott Digitális Szabadság Bizottság ülésén (DSZB) bedobta, hogy a magyar jogrendben is szabályozni kellene a Facebookot.

A kormány évek óta lebegteti az FB sza­bá­lyozását. Tavaly tavasszal a Századvég tett le egy tanulmányt, amelyben arról írtak, „teljesen nyilvánvaló, hogy a Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika mentén cselekednek".

Míg azonban az FB kritikusainak többségét az bántja, hogy a platform nem veszi elég komolyan az erőszakos, gyűlölködő, vagy fake news tartalmak moderálását, és ezért ezzel kapcsolatban sürgetnek jogszabályokat, addig egy részük – köztük a magyar kormány is – azt sérelmezik, hogy a platform saját maga moderál és dönt a megjeleníthető tartalmakról, illetve a szólásszabadságra hivatkozva támadják az oldalt, mert éppen, hogy túl sokat moderál.

A kormányoldal a szólásszabadság jegyé­ben elsősorban a hozzá közelálló profilok és posztok törlését sérelmezi: Varga Judit a DSZB ülésén Böjte Csaba Trianonra emlékező posztjainak eltávolításával példálózott, de az elmúlt években számos kormányközeli szereplő posztját törölte utólag az FB, kezdve Apáti Bencétől az Alapjogokért Központon át Demeter Szilárdig, Lázár János migránsozós bécsi videójáról nem is szólva. A 2019-es önkormányzati kampány idején a kormánypárti Origo panaszkodott arra, hogy az oldal korlátozta a jobboldali portálok hirdetési lehetőségeit.

A magyar kormány érvelése egyébként az amerikai republikánusokéhoz hasonló, akik szerint az FB liberális agenda szerint moderálja a posztjaikat. Bár az amerikai elnök posztjait az FB a legextrémebb esetekben is ritkán törölte, Donald Trump idén májusban a magyar kormányéhoz hasonló indokokkal elnöki rendeletet adott ki „az online cenzúra megakadályozásáért”. Ebben előrevetítette a moderálással kapcsolatos jogszabály felülvizsgálatát is.

Hogy egyébként pontosan mit is akar a magyar kormány a felvetett szabályozással, az egyelőre nem világos, de a FB-moderálás Péterfalvi által felvetett felülbírálásával, illetve az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója által alapított Megafon Központ által kitermelt jobboldali megmondó emberekkel a kormányoldal biztosan több lehetőséghez jutna az FB-n – adott esetben kevésbé törölhetnék a moderátorok a problémásabb Fidesz-barát tartalmakat.

Ez pedig azért is életbevágó a kormánypártnak, mert jelenleg az FB az egyik legnagyobb és legtöbb lehetőséget tartogató platform a politikai kommunikációra, és nem kizárt, hogy van összefüggés az ellenzék facebookos szereplése és a 2019-es önkormányzati választások eredménye között. A kormányoldal közösségi médiás szereplésében viszont eddig voltak hiányosságok, a 2022-es kampányra valószínűleg ezen a téren is felkészülnének.

További részletek a Facebook szabályozásának kérdéséről, illetve az oldal kampányeszközként való felhasználásáról, a magyar pártok Facebook-használatáról az e heti Magyar Narancsban olvashatnak!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.