Felállt a pécsi egyetemi kórház sürgősségi osztályának vezetője, mert ellehetetlenítették a munkáját

  • narancs.hu
  • 2018. október 8.

Belpol

Nemrég a Honvédkórház sürgősségijének vezetője mondott fel.

Komáromi Zoltán egészségpolitikus, háziorvos az ATV Start című műsorában beszélt arról, hogy bár nem lett országos visszhangja, de felállt a pécsi egyetemi kórház sürgősségi osztályának vezetője, mert sem a minisztériumtól, sem az egyetemtől nem kapta meg a kellő támogatást.

Komáromi azt mondta, hogy a doktornőnek elege lett abból, hogy semmiféle támogatást nem kap, se a minisztériumtól, se az egyetemtől arra, hogy normálisan működő sürgősségi osztály lehessen a városban.

Mint megírtuk, augusztus végén felmondott a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője, Zacher Gábor. Az ismert orvos arra hivatkozott, hogy olyan mértékű a személyügyi és a tárgyi krízis a kórházban, amely akadályozza a munkavégzést és a betegeket is veszélyeztetheti.

A sürgősségi osztályok anomáliáiról korábban részletesen írtunk:

„Meddig kell még várni?" - Padlón a sürgősségi ellátás

Túlzsúfoltak a sürgősségi osztályok, ezt senki nem vitatja - az okokról már megoszlanak a vélemények. A sürgősségi osztályokról az elmúlt hónapokban jószerivel csak azt lehet hallani, hogy rengeteg a beteg, sokat kell várniuk, néha addig, amíg a kórház folyosóján össze nem esnek - a múlt év végén a Honvédkórházban egy ehhez köthető haláleset is történt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.