Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn - írja a Népszava.
A döntés a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat.
A csereprogram hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány a lap kérdésére azt közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, vagyis épp az ellenkezőjét állítják, mint a Bizottság.
Hazánkban eddig 21 egyetem került alapítványi kezelésbe, többek közt a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a MOME, az SZFE, de a legtöbb nagy vidéki egyetem is, és mint a Népszava emlékeztet, eddig ezek jelentős EU-s támogatásokat kaptak. Az Európai Bizottság adatai alapján 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás és a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.
A decemberben befagyasztott 2600 milliárd forintnyi EU-s pénz érinti a felzárkóztatási támogatások egy részét is. Akkor ráadásul a pénzügyminiszterek utasítást adtak arra is, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Az EU aggályosnak tartja egyrészt, hogy a kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését, másrészt azt is, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Ha ezeket korrigálja a kormány, akkor kaphatják meg újra ezeket a támogatásokat a kiszervezett egyetemek.
