Feljelentette a magyar katolikus püspöki kar Perintfalvi Ritát

Belpol

Feljelentett a magyar katolikus püspöki kar a grazi megyéspüspöknél és az egyházi jogi törvénykönyv két paragrafusára hivatkozva követelte a megbüntetésemet – írta legutóbbi közösségi oldali bejegyzésében Perintfalvi Rita.

A teológus, aki jelenleg a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanára, hozzátette, az ok két Facebook-posztja volt, amiben erőteljesen kritizálta a magyar egyházak – köztük a sajátja – kollaboráns magatartását az áprilisi parlamenti választás kapcsán

Mostani bejegyzésében azt írta, a megbüntetését ráadásul olyan módon követelték, hogy őt előtte meg sem keresték, még csak beszélni sem akartak vele. Vagyis megvádolták úgy egy külföldi püspöknél, aki még magyarul sem tud és akinek semmi köze a magyar politikához, hogy őt, mint vádlottat meg sem hallgatták. Szerinte ezt még az egyházi jogi törvénykönyv is megköveteli ilyen esetekben. Azóta volt a grazi püspöknél, ahova a dékán és egyik kollégája is elkísérte. Előtte szinte minden grazi kollégájának elmesélte, hogy milyen módon próbálják tönkretenni.

Ezután így fogalmazott: „Így őszintén elmondhatom, hogy azon a napon, amikor az osztrák püspök előtt álltam, egy egész fakultás állt mögöttem.

A beszélgetés a püspökkel pedig olyan megérintő, emberi és spirituális élmény volt, amiben idehaza még soha életemben nem volt részem.

Valóban találkozhattam azzal az egyházzal, amiről Ferenc pápa álmodik és azzal az egyházzal, ami miatt én is teológus lettem. Viszont mélységes szomorúsággal tölt el, hogy a magyar katolikus egyház nem ilyen. És ezen a ponton el is akad a szavam. Én továbbra is kész vagyok a velük való párbeszédre. Bár erre szerintem soha az életben nem fog sor kerülni.”

Hozzátette, a beszélgetés részleteit nem szeretné kiadni, a hivatalos választ az érintettek hamarosan megkapják. Szerinte az egész helyzet tovább erősítette a megbecsülését és értékelését Ausztriában

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.