Fidesz közeli fantomcégek: Schlecht gyanúsított:Balhé elvitelre

  • Somos András
  • 2001. május 17.

Belpol

a horvát Josip Totnak, akinek az útlevelét ismeretlenek használták fel
az adásvételhez. A rendelkezésre álló, ellentmondásos információk szerint a szövevényes fantomcégügy első megnevezett gyanúsítottjának a nyomozó hatóság azt rója fel, hogy Schlecht úgy és akkor adta el a Centum Kft.-t, amikor a társaság ellen már megindult a felszámolási eljárás, és a cégnek jelentős köztartozása volt.ACentum jogelődje a cégiratok szerint az a Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft., melynek alapításában részt vett a miniszterelnök és a most leköszönt Fidesz-elnök testvére is. A Centum tulajdonosa az adásvételt megelőzően Schlecht volt, de előtte részese volt a cégnek Varga Tamás, a Fidesz korábbi gazdasági tanácsadója, illetve az APEH volt elnöke, Simicska Lajos is, aki ma a több száz milliárd forint közpénzzel gazdálkodó Magyar Fejlesztési Bank tanácsadója. Egyes feltételezések szerint Simicska Lajos APEH-elnökként a cégeladások vizsgálatának leállításával elérte, hogy a Fidesz közeli cégek köztartozásainak behajtását az adóhatóság cégbírósági törlésük előtt ne kísérelje meg. (Varga Tamást - más ügyben - első fokon csempészet és orgazdaság miatt két év hat hónapi szabadságvesztésre ítélték; őt manapság is keresi a rendőrség.)

"Semmiféle bűncselekményt nem követtem el, semmi újat nem mondtak itt nekem a mai nap folyamán" - e szavakkal jött ki az üvegpalotából Schlecht Csaba múlt pénteken. A rendőrségen

Schlechtet lefényképezték,

ujjlenyomatot vettek tőle, megkérdezték, kíván-e vallomást tenni. A gyanúsított nem kívánt. Futó Barnabás ügyvéd a Narancsnak azt mondta: szerdán (a lapunk megjelenése előtti napon) kapják kézhez a rendőrség iratait. Képviseltje szavaihoz hozzátette: természetesen az új volt a számára, hogy védencét gyanúsítják, ám ezt alátámasztó új tényeket és bizonyítékokat nem ismertetett vele a rendőrség. Ebből az ügyvéd arra következtetett: a nyomozók az eddigi vizsgálatok során megszerzett információk alapján közölték, hogy gyanújuk Schlechttel szemben szerintük alapos. Az ügyvéd szerint viszont nem az, ezért az eljárást megpanaszolta.

A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság 1998 októberében indította ismeretlen tettes ellen okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt. Két hónappal korábban megjelentek a nyomozók a Népszabadság szerkesztőségében, hogy lefoglalják azon cikksorozat dokumentációját, amely a fantomcégügy hátterét tartalmazta. A cikkek szerzője, Rádi Antónia akkor, augusztus 27-én azt írta: írásait az motiválta, hogy egyre több nem hivatalos információ szólt Simicska Lajos APEH-elnökké való kinevezéséről. A kiindulópontot a Világgazdaság 1998. június végi anyagai jelentették, illetve a cégügyekről a sajtóban (mindenekelőtt a HVG-ben) korábban megjelent írások. Mindez azért érdekes, mert a rendőrség ezek alapján indította meg a nyomozást, két hónapos vizsgálgatás után.

Tavaly november 23-án a BRFK lezárta a cégeladások körüli nyomozást. A hatóság azt állapította meg - mint ezt öt nappal később Kontrát Károly belügyi államtitkár a parlamentben egy ellenzéki képviselő kérdésére elmondta -, hogy valakik visszaéltek Josip Tot horvát állampolgár útlevelével. A három jogügylet dokumentumain lévő aláírások három különböző személytől származnak, jóllehet azokat egy napon, 1997. szeptember 17-én adta el Schlecht Tot útlevelének.

Polt Péter tavaly decemberben Dornbach Alajos képviselőnek válaszolva azt írta: azért szüntette meg a nyomozó hatóság a nyomozást, mert "az ismeretlen személyek kiléte nem volt megállapítható". A legfőbb ügyész arról is beszámolt, hogy Schlecht csak két céget adott el ekkor, ezeknek közel 8 millió (A-Reklám 1,8 millió, Farkas és Társa 5,9 millió) forintos társaságiadó-tartozása volt, az A-Reklámnak a Postabank felé pedig 110 milliós hiteltartozása. (Az utóbbit tisztázandó az ORFK azóta is nyomoz.) Polt levele szerint a köztartozások miatti büntetőjogi felelősség azért nem volt megállapítható, mert az adóhatóság a behajtás érdekében nem tett semmit, s így adócsalás nem valósulhatott meg.

A legfőbb ügyész közölte: különböző személyektől származnak a Tot-féle aláírások; nem sokkal lejjebb pedig arról írt, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján nem merült fel adat arra, hogy Schlecht tudta volna: a vele szerződést kötő személy nem azonos Josip Tottal, ezért Schlecht közokirat-hamisítást nem követett el. E levélben szerepelt az a Kontrát Károly által is előadott tény, hogy a Kaya Ibrahimnak eladott cégek ügyében a szakértő azt állapította meg: a vevő nem más, mint maga Kaya. Azóta ismertté vált a vendégmunkás verziója is: e szerint egy székesfehérvári panzióban valóban találkozott ismeretlenekkel, akik több iratot is aláírattak vele; és ő aláírt annak ellenére, hogy nem volt tisztában a papírok tartalmával.

A mostani alapos gyanú

a legfőbb ügyész Dornbach képviselőnek írt válaszáig vezethető vissza - tudta meg a Narancs megbízható forrásból. Ezen információt erősíti a legfőbb ügyésznek egy múlt heti interpellációra adott válasza, továbbá a decemberi levélváltás után kialakult sajtóvita arról, hogy a Centum Kft.-nek mennyi is ténylegesen a köztartozása.

Göndör István (MSZP), aki magát nem tartja jogi kérdések szakértőjének, azt tudakolta a legfőbb ügyésztől: vajon e fantomizált cégek eltüntetői esetében miért oly elnéző az ügyészség? Ezzel szerinte a "tisztességes vállalkozók" számára azt üzeni, hogy nem érdemes a törvényeket betartani. Göndör azt vetette fel, hogy miért nem hallgatják meg gyanúsítottként az eladót, miért kergetik 999. napja az ismeretlen vevőket?

A legfőbb ügyész válaszában visszautasította azt a ki nem mondott feltételezést, hogy hivatala politikai megrendelésre dolgozna. Ennél is lényegesebb azonban Polt Péter következő megjegyzése: "Dornbach képviselő úrnak adott írásbeli válaszomat követően szereztünk tudomást egy olyan járuléktartozást feltüntető okiratról, amely korábban nem állt a rendőrség és az ügyészség rendelkezésére, ennek vizsgálata ennek következtében nem képezte az eljárás tárgyát. Ezért a nyomozás felett felügyeletet gyakorló főügyészséget ez év januárjában utasítottam ennek az okiratnak az eredetiben történő beszerzésére." Miután e dokumentumot az ügyészség megszerezte, megállapította az alapos gyanút; ennek alapján Polt Péter 2000. március végén utasította a nyomozó hatóságot "az eladó gyanúsítottkénti kihallgatására".

Mire következtethetünk a legfőbb ügyész állásfoglalásából? A sajtónak már sokkal korábban (eredetiben is) megvoltak azok a - mint Futó Barnabás nevezte - Centum Kft.-t érintő iratok, amelyekre most a hatóságok gyanújukat alapozzák, és amelyekről csak az tudható, hogy az APEH-nek is biztosan megvoltak. (Polt Péter szerint viszont "az ügyészségnek és a rendőrségnek nem".) Kérdés: félretájékoztatta-e az adóhatóság a Legfőbb Ügyészséget, és ha igen (mi erősen erre hajlunk), akkor tudatosan tette-e ezt?

Az egyik napilapnak ezen interpelláció elhangzása napján a BRFK illetékesei ugyanakkor azt mondták: a nyomozó főosztályon az "eddig beérkezett adatok összességét értékelve vetődött fel" az, hogy a cégek eladásában aktívan közreműködő Schlecht Csabát gyanúsítottként hallgassák meg.

A Népszabadság már 1999. június 12-i (majd augusztus 4-i) számában is azt írta:

a Centum Kft. adó- és tb-tartozása

kamatokkal együtt meghaladja a százmilliót. A cikk annak kapcsán készült, hogy a Fővárosi Főügyészség javasolta a legfőbb ügyésznek: kérjék Németországtól Kaya Ibrahim (Polt Péter 2000 májusától tölti be jelenlegi pozícióját.)

Ez év elején a Magyar Hírlap vitába keveredett Polt Péterrel a legfőbb ügyész decemberi, Dornbachnak írt levele kapcsán. Polt azt írta: a Centum köztartozása csak 1 millió 636 ezer forint, míg az újság egy birtokában lévő dokumentumra hivatkozva azt bizonygatta, hogy 53 millió forintos tb-tartozásról van szó. Polt Péter mindenesetre azon álláspontját hangoztatta - és ezt nincs okunk kétségbe vonni -, hogy jóhiszeműen tájékoztatta a képviselőt és a közvéleményt. (A hírek szerint az ügyészség az 5000 oldalas aktát a rendőrségtől, a rendőrség pedig az APEH-tól kapta. Vida Ildikó adóhivatali elnök januárban adótitokra hivatkozva megtagadta a pontos adat közlését. Tette ezt annak ellenére, hogy maga a legfőbb ügyész hozta nyilvánosságra a Centum Kft. tartozásának összegét.) Az ügyet bonyolítja, hogy most egy harmadik összeg került elő: Futó Barnabás ügyvéd ugyanis lapunknak megerősítette, hogy az adó- és tébécsalás kárösszege a gyanúsítás szerint 36 millió forint. (A csődbűntetté pedig 12 millió.)

Új az az információ, hogy a Centum Kft. már felszámolás alatt állt, mikor Schlecht eladta; az ezt igazoló okirat a jelek szerint ugyancsak most jutott el a nyomozó hatósághoz. A Legfőbb Ügyészség decemberben ugyanis még úgy látta: csődbűntett miatt azért nem indulhat eljárás "ismeretlen tettes ellen", mert senki nem indított adósságai miatt felszámolási eljárást a cég ellen. A Magyar Nemzet hétfői számában arról ír, hogy a céginformációs szolgálat adatai szerint felszámolást elrendelő jogerős határozat nem született a Centum ellen. (A felszámolási eljárás azt követően indul meg, hogy a hitelezők bírósághoz fordulnak, és kérik az adós fizetésképtelenségének megállapítását, és a bíróság erről jogerőre emelkedő határozatot hoz. A bíróság előbb értesíti a kérelemről az adóst, aki ha nem tesz észrevételt, vagy nem kér fizetési halasztást, esetleg nem fizet, akkor a bíróság végzéssel kirendeli a felszámolót. Innentől kezdve az ügyvezető nem jogosult a cég képviseletére, tehát arra sem, hogy eladja a céget. Ez hitelezővédelmi garancia, hiszen a felszámoló az elvileg pártatlan működésével arra törekszik, hogy a követelések minél nagyobb mértékben behajthatók legyenek.)

Érdekesség, hogy egy Schlecht által szintén 1995 nyarán Kaya Ibrahimnak eladni tervezett cég,

a Bónusz Bt.

felszámolója 1998-ban csődbűntett miatt már feljelentette az APEH bűnügyi igazgatóságánál a cég utolsó ismert üzletvezetőjét. A HVG ez év januári írása szerint 1998 júniusában indult a felszámolási eljárás az APEH Dél-pesti Igazgatóságán (Simicska Lajos elnök 1998-ban ezen az igazgatóságon hajtott végre személycseréket elsőként), és a Cégbíróság ezért nem is törölte a céget. Pedig meg kellett volna tennie a felszámolási eljárás megindulásának hiányában, hiszen a székhely megváltoztatását visszaigazoló cégbírósági értesítő azért nem ért célt, mert a címzett ismeretlen volt. A székhely megváltoztatását a Magyar Hírlap múlt heti információi szerint Simicska Lajos és Schlecht Csaba kérte azután, hogy megköttetett az adásvételi szerződés Kayával. Futó Barnabás kérdésünkre azt mondta: az APEH vélhetően az alapos gyanúra sem látott okot, ezért nem is indított büntetőeljárást. Azt mindenesetre az ügyvéd megerősítette: a rendőrök a Bónusz ügyét nem említették Schlecht pénteki ottlétekor.

Sokakat foglalkoztat:

miért éppen most,

a fantomcég-história harmadik évében gyanúsították meg Schlecht Csabát? Sódor István fővárosi főügyész a Narancsnak azt mondta: az ügyészség végig szoros felügyeletet gyakorolt az ügyben.

Korábban a rendőrök tanúként hallgatták meg Schlechtet. A tanút igazmondási kötelezettség terheli, de nem köteles válaszolni olyan kérdésre, amellyel magát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná. (Mint ismert, Schlecht Csaba akkor nem emlékezett az eladás körülményeire.) Gyanúsítottként Schlecht a védekezés szabadsága jegyében élhetett a terhelti jogokkal: egyelőre nem volt hajlandó vallomást tenni, míg az iratokat meg nem ismeri.

Göndör István azt a kételyét osztotta meg a Naranccsal, hogy szerinte furcsa egybeesés, hogy ő két hete, csütörtökön nyújtotta be az interpellációját, ezzel szemben múlt héten, kedden, tehát aznap, mikor elmondhatta volna a Házban, a Népszabadságban már meg is jelent az a cikk, amely hírül adta Schlecht gyanúsítását. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője viszont lapunknak azt mondta: nem arról van szó, hogy a legfőbb ügyész bármilyen okból meg akarta volna előzni a kérdezőt. "A nyomozás nem nyilvános, tehát például sem a nyomozati tervet, sem a kihallgatandó személyek nevét nem célszerű közzétenni. Ha mindent feltárnánk, nehéz helyzetbe kerülnének a bűnüldöző szervek. Így tehát ha a parlamentben nem hangzik el kérdés, a legfőbb ügyésznek nem kötelessége tájékoztatni a közvéleményt. Egyébként a Házban bármelyik képviselő feltehet neki kérdést, amire mindig válaszolnia kell." Folyamatban lévő ügyben a büntetőeljárási törvény szerint a szóvivő sem mondhat semmit, ami a nyomozást hátráltathatja. "De vannak az eljárásnak olyan szakaszai, amikor tényekről már be tudunk számolni. Például az eljárásnak ebben a szakaszában Schlecht Csabát a nyomozó hatóság gyanúsítottá nyilvánította" - tájékoztatta a Narancsot Horányi Miklós.

Márciusban a Kaya Ibrahim-ügyben a rendőrség újabb három hónapot kapott a további nyomozásra.

Somos András

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.