Finnország volt budapesti nagykövete szerint "Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban"

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 4.

Belpol

Finnország soros EU-elnöksége okozhat némi fejfájást a Fidesznek, ez jó ideje egyértelmű, lehet, nem is keveset.

"A közös értékek és a jogállamiság megerősítése Finnország jelenlegi soros EU-elnökségének egyik fő célja. Véget kell vetni néhány tagállam ezek elleni gyakorlatának úgy, hogy megfosztják őket az uniós támogatásoktól" – ezt Finnország volt budapesti nagykövete írta a Helsingin Sanomat napilapban megjelent véleménycikkében, írja a 444.hu.

Petri Tuomi-Nikula szerint a magyar miniszterelnök ezt a célkitűzést észlelve esett neki úgymond Finnországnak. A volt nagykövet szerint ugyanis Orbán Viktornak szüksége van az EU-tól érkező forrásokra, hogy hatalmon tudjon maradni, és ezekkel a támogatásokkal fenn tudja tartani az eddig kiépített intézményes korrupciót.

"Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban" – fogalmaz egyértelműen a volt nagykövet.

Szerinte a Fidesz 2010 óta egypárti uralmat épített ki. "Az a demokrácia, amiről Nyugaton beszélünk, már nincs meg Magyarországon."

Tuomi-Nikula szerint a magyar vezetés már nem is tagadja a demokráciához való hozzáállását, Orbán ezért beszél illiberális vagy keresztény demokráciáról.

A volt nagykövet a soros EU-elnökség céljai apropóján emlékeztetett, hogy az EU értékrendje és szabályai minden tagállamra azonosan érvényesek. Így Magyarországra is.

A finn nagykövet: meghallgatnák a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárásban

Finnország uniós elnöksége alatt továbblendülhet a Sargentini-jelentéssel elindított folyamat. A friss Magyar Narancsnak adott interjút Markku Virri, Finnország budapesti nagykövete. A beszélgetés apropója az volt, hogy július 1-vel Finnország vette át az Európai Unió tanácsának soros elnökségét. Egy rövid részlet az interjúból: Magyar Narancs: Mit szeretne elérni Finnország a következő hat hónapban?

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?