Finnország volt budapesti nagykövete szerint "Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban"

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 4.

Belpol

Finnország soros EU-elnöksége okozhat némi fejfájást a Fidesznek, ez jó ideje egyértelmű, lehet, nem is keveset.

"A közös értékek és a jogállamiság megerősítése Finnország jelenlegi soros EU-elnökségének egyik fő célja. Véget kell vetni néhány tagállam ezek elleni gyakorlatának úgy, hogy megfosztják őket az uniós támogatásoktól" – ezt Finnország volt budapesti nagykövete írta a Helsingin Sanomat napilapban megjelent véleménycikkében, írja a 444.hu.

Petri Tuomi-Nikula szerint a magyar miniszterelnök ezt a célkitűzést észlelve esett neki úgymond Finnországnak. A volt nagykövet szerint ugyanis Orbán Viktornak szüksége van az EU-tól érkező forrásokra, hogy hatalmon tudjon maradni, és ezekkel a támogatásokkal fenn tudja tartani az eddig kiépített intézményes korrupciót.

"Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban" – fogalmaz egyértelműen a volt nagykövet.

Szerinte a Fidesz 2010 óta egypárti uralmat épített ki. "Az a demokrácia, amiről Nyugaton beszélünk, már nincs meg Magyarországon."

Tuomi-Nikula szerint a magyar vezetés már nem is tagadja a demokráciához való hozzáállását, Orbán ezért beszél illiberális vagy keresztény demokráciáról.

A volt nagykövet a soros EU-elnökség céljai apropóján emlékeztetett, hogy az EU értékrendje és szabályai minden tagállamra azonosan érvényesek. Így Magyarországra is.

A finn nagykövet: meghallgatnák a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárásban

Finnország uniós elnöksége alatt továbblendülhet a Sargentini-jelentéssel elindított folyamat. A friss Magyar Narancsnak adott interjút Markku Virri, Finnország budapesti nagykövete. A beszélgetés apropója az volt, hogy július 1-vel Finnország vette át az Európai Unió tanácsának soros elnökségét. Egy rövid részlet az interjúból: Magyar Narancs: Mit szeretne elérni Finnország a következő hat hónapban?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.