Bevezethető a bölcsődei díj

Fizetni a pisisekért

  • Iványi Zsófia
  • 2012. április 14.

Belpol

Sok helyen biztosan, még több helyen valószínűleg bevezetik az ún. bölcsődei személyi térítési díjat. A nem kimondottan családbarát intézkedés elsősorban az alacsony jövedelműekkel szúr ki nagyon, de az anyák munkába állási esélyeit és a gyerekvállalási kedvet jó eséllyel visszaveti minden társadalmi rétegben.

"Ősszel adtuk be bölcsibe a másfél éves kislányomat, hogy el tudjak helyezkedni, és valahogy fizetni tudjuk a megduplázódott lakáshitelünket, erre most kitalálják, hogy az étkezési hozzájáruláson felül még ezt a személyi díjat is fizessük be. Könyörgöm, ha ennyi pénzünk lenne, inkább otthon maradnék a gyerekkel, de nem tehetem, mert a férjem fizetéséből akkor sem élnénk meg, ha fénnyel táplálkoznánk!" - fakadt ki egy olyan budapesti kerületben élő kismama, ahol szinte biztos, hogy bevezetik a bölcsődei díjat. Hogy mikortól és pontosan mennyit kell fizetni, azt egyelőre nem tudni, a bizonytalanság pedig még idegesebbé teszi az amúgy is aggódó szülőket. "Úgy terveztem, hogy elkezdek másik, jobb állást keresni, de így fogalmam sincs, hogy van-e értelme, hisz lehet, hogy még legalább másfél évig otthon kell maradnom a kicsivel. Elég nehéz így jókedvű, boldog anyukának lenni" - mondja a 33 éves Judit, hozzátéve, hogy szerettek volna még egy gyereket, de mivel kizárt, hogy a férje fizetéséből és a gyesből négyen megéljenek, nem lesznek képesek még egy babát bevállalni - ha ő nem tud legalább részmunkaidőben dolgozni.

Az Országgyűlés 2011 végén módosította a gyermekvédelmi törvényt, lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak, hogy az (átlagosan havi 10-12 ezer forintos étkezési díjon felül) a bölcsődei gondozásért is pénzt kérjenek a szülőktől.

Ne dolgozzon

Arról, hogy élnek-e a lehetőséggel, illetve a díjak mértékéről az önkormányzatok maguk dönthetnek - a keretszámok szerint a család egy főre eső nettó jövedelmének 25 százaléka lehet a maximum, amit elkérhetnek egy gyerek után. Nem kell fizetni a három- vagy többgyerekes családoknak, a nettó 32 ezer forint alatti jövedelműeknek, illetve azoknak, akik súlyos beteg vagy fogyatékos gyereket nevelnek.

Az utóbbi hónapokban több vidéki városban, illetve fővárosi kerületben kérték az önkormányzatok a szülőket, adják meg bevételeik részletes adatait annak érdekében, hogy kiszámíthassák a rájuk eső bölcsődei díj mértékét. A már önmagában is aggályos adatgyűjtést tetézi, hogy a családok kiadásairól nem készül hasonló (vagy bármilyen) felmérés, így könnyen lehet, hogy akik papíron jómódúnak tűnnek, azok valójában súlyos anyagi gondokkal küszködnek (például a lakáshitel-törlesztésük miatt), és egy több tízezer forintos bölcsődei díjat biztosan nem engedhetnek meg maguknak. A szülők abban az esetben nem kötelesek jövedelemnyilatkozatot tenni, ha befizetik az önkormányzat által megállapított ún. intézményi térítési díjat, ami magába foglalja az étkeztetés és a gondozás költségét (és akár havi 50-60 ezer forintra is rúghat), vagy ha kiveszik a gyereküket a bölcsiből.

Keveházi Katalin közgazdász, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetője szerint a bölcsődei díj bevezetése önmagában is problémás, hiszen luxusként, többletszolgáltatásként tételezi fel a bölcsődei ellátást, miközben a gyermekfelügyelet megoldása nélkül nem tud a kisgyermekes szülő dolgozni. Ráadásul a díj megállapítása azokat a családokat hozza a legrosszabb helyzetbe, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy a nő visszataláljon a munkaerőpiacra. A szakember szerint a hagyományos nemi szerepfelfogás miatt a nők maguk is úgy gondolják, hogy nekik kell előteremteniük a gyermekgondozás kiváltásához igénybe vett szolgáltatások (bölcsőde, napközi, bébiszitter stb.) ellenértékét, így minél alacsonyabb a nő jövedelme, annál kevésbé "éri meg" dolgozni, és annál nagyobb valószínűséggel dönt a család a nő otthon maradása mellett. Ám minél hosszabb ideig tart a szülési szabadság, annál inkább romlanak az anya munkavállalási esélyei - pár év távollét a munkaerőpiactól, és nem lesz esélye, hogy korábbi pozíciójának megfelelő állást kapjon.

Uniós viszonylatban Magyarország eddig is az utolsó előtti volt a kisgyermekes nők foglalkoztatásában - tudtuk meg Keveházitól -, aminek a fő oka épp a hosszú gyermekgondozási szabadság, valamint a munkáltatók rugalmatlansága a fokozatos (például a részmunkaidős) visszatérés támogatásában. A hosszú távollét az oka annak is, hogy a munkaadók sokszor a szülőképes korú nők alkalmazásától is ódzkodnak. Ha elterjedtebb volna a 4-6 órás munkalehetőség, és a széles körben elfogadott társadalmi normák szerint nem kizárólag a nők feladata lenne a gyerekről való gondoskodás, akkor javulna a helyzet - vélekedik a szakember, aki szerint a bölcsődei díj bevezetése ellentmond a kormányzat demográfiai célkitűzéseinek. "A munkaerő-piaci kilátások miatt a nők már most is félnek szülni, így pedig egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás. Sok nő örül, hogy egyáltalán van munkája, és inkább nem kockáztatja a szülést. Ez a tendencia várhatóan erősödik, ha a mostaninál is nehezebb lesz visszamenni dolgozni" - véli Keveházi Katalin.

Üljön otthon

A bölcsődei díj bevezetése esélyegyenlőségi szempontból is aggályos, hiszen az óvodákban és az iskolákban nem kérnek a szülőktől ilyen jellegű hozzájárulást. Igaz, nem mindenhol tervezik a díj bevezetését, így olyan helyzet is könnyen adódhat, hogy míg az egyik kerületben élők havi több tízezer forintot fizetnek a gondozásért, addig a szomszédban ingyen használhatják a bölcsiket. Bár egyelőre nincs hivatalos adat, hogy hol és mikor vezetik be a díjat, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) februári országos felmérése szerint az intézmények 5 százalékában biztosan kérnek majd ilyen hozzájárulást, 7 százalékában biztosan nem, 35 százalékában előkészítés alatt van (tehát valószínűleg lesz), míg 53 százalékában nem döntöttek. "Félő, hogy a bölcsőde a felsőoktatáshoz hasonlatossá válik, és annak lesz bölcsije, aki meg tudja fizetni" - mondta a Narancsnak Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke. Szerinte nagyon eltérő módon kezelik az önkormányzatok a bölcsődei díj kérdését: vannak, amelyek csak a - tavaly bevezetett és idén eltörölt, pár száz forintos - rezsiköltség-hozzájárulást pótolják így, és van, ahol (nem túl szerencsés módon) a magánbölcsődék árait alapul véve állapítanak meg igen magas díjat. Szűcs Viktória úgy véli, nem az önkényesen megállapított gondozási díj a megfelelő megoldás az önkormányzatok anyagi gondjaira, hanem arra lenne szükség, hogy (az óvodákhoz hasonlóan) a bölcsődék esetében is a felvett gyerekek száma alapján kapjanak az önkormányzatok normatívát - most ugyanis a naponta bent lévők után kapnak, tehát ha egy gyerek hiányzik, akkor hiába kell ugyanúgy világítani, fűteni stb., a rá eső támogatás aznapra kiesik.

Több civil szervezet, egyebek mellett a BDDSZ, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Népesedési Kerekasztal és a Zuglói Szülők Közössége is tiltakozik a bölcsődei díjak bevezetése ellen - egyelő-re kevés sikerrel. Érvelésük szerint az ingyenes bölcsődei ellátás alapvető feltétele az esélyegyenlőségnek, a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának, valamint a munkaerőpiac bővítésének, míg az akár a jövedelem egynegyedét is kitevő gondozási díj sok (a jelenleginél is több) nőt állítana az igen kényes "munka vagy gyerek" választás elé. A témával foglalkozó internetes fórumokat nézve úgy tűnik, sokakat kiakasztott a nemzeti együttműködés rendszerének legújabb intézkedése - bár vannak olyan vélemények is, hogy direkt jó, ha fizetősek lesznek a bölcsik, hiszen "az anya helye a gyereke mellett van!".

A díj bevezetésén gondolkodó önkormányzatok közül a fővárosi XIV. kerületnél próbálkoztunk, ahol sajnos többszöri keresésünkre sem reagáltak.


Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.