Bevezethető a bölcsődei díj

Fizetni a pisisekért

  • Iványi Zsófia
  • 2012. április 14.

Belpol

Sok helyen biztosan, még több helyen valószínűleg bevezetik az ún. bölcsődei személyi térítési díjat. A nem kimondottan családbarát intézkedés elsősorban az alacsony jövedelműekkel szúr ki nagyon, de az anyák munkába állási esélyeit és a gyerekvállalási kedvet jó eséllyel visszaveti minden társadalmi rétegben.

"Ősszel adtuk be bölcsibe a másfél éves kislányomat, hogy el tudjak helyezkedni, és valahogy fizetni tudjuk a megduplázódott lakáshitelünket, erre most kitalálják, hogy az étkezési hozzájáruláson felül még ezt a személyi díjat is fizessük be. Könyörgöm, ha ennyi pénzünk lenne, inkább otthon maradnék a gyerekkel, de nem tehetem, mert a férjem fizetéséből akkor sem élnénk meg, ha fénnyel táplálkoznánk!" - fakadt ki egy olyan budapesti kerületben élő kismama, ahol szinte biztos, hogy bevezetik a bölcsődei díjat. Hogy mikortól és pontosan mennyit kell fizetni, azt egyelőre nem tudni, a bizonytalanság pedig még idegesebbé teszi az amúgy is aggódó szülőket. "Úgy terveztem, hogy elkezdek másik, jobb állást keresni, de így fogalmam sincs, hogy van-e értelme, hisz lehet, hogy még legalább másfél évig otthon kell maradnom a kicsivel. Elég nehéz így jókedvű, boldog anyukának lenni" - mondja a 33 éves Judit, hozzátéve, hogy szerettek volna még egy gyereket, de mivel kizárt, hogy a férje fizetéséből és a gyesből négyen megéljenek, nem lesznek képesek még egy babát bevállalni - ha ő nem tud legalább részmunkaidőben dolgozni.

Az Országgyűlés 2011 végén módosította a gyermekvédelmi törvényt, lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak, hogy az (átlagosan havi 10-12 ezer forintos étkezési díjon felül) a bölcsődei gondozásért is pénzt kérjenek a szülőktől.

Ne dolgozzon

Arról, hogy élnek-e a lehetőséggel, illetve a díjak mértékéről az önkormányzatok maguk dönthetnek - a keretszámok szerint a család egy főre eső nettó jövedelmének 25 százaléka lehet a maximum, amit elkérhetnek egy gyerek után. Nem kell fizetni a három- vagy többgyerekes családoknak, a nettó 32 ezer forint alatti jövedelműeknek, illetve azoknak, akik súlyos beteg vagy fogyatékos gyereket nevelnek.

Az utóbbi hónapokban több vidéki városban, illetve fővárosi kerületben kérték az önkormányzatok a szülőket, adják meg bevételeik részletes adatait annak érdekében, hogy kiszámíthassák a rájuk eső bölcsődei díj mértékét. A már önmagában is aggályos adatgyűjtést tetézi, hogy a családok kiadásairól nem készül hasonló (vagy bármilyen) felmérés, így könnyen lehet, hogy akik papíron jómódúnak tűnnek, azok valójában súlyos anyagi gondokkal küszködnek (például a lakáshitel-törlesztésük miatt), és egy több tízezer forintos bölcsődei díjat biztosan nem engedhetnek meg maguknak. A szülők abban az esetben nem kötelesek jövedelemnyilatkozatot tenni, ha befizetik az önkormányzat által megállapított ún. intézményi térítési díjat, ami magába foglalja az étkeztetés és a gondozás költségét (és akár havi 50-60 ezer forintra is rúghat), vagy ha kiveszik a gyereküket a bölcsiből.

Keveházi Katalin közgazdász, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetője szerint a bölcsődei díj bevezetése önmagában is problémás, hiszen luxusként, többletszolgáltatásként tételezi fel a bölcsődei ellátást, miközben a gyermekfelügyelet megoldása nélkül nem tud a kisgyermekes szülő dolgozni. Ráadásul a díj megállapítása azokat a családokat hozza a legrosszabb helyzetbe, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy a nő visszataláljon a munkaerőpiacra. A szakember szerint a hagyományos nemi szerepfelfogás miatt a nők maguk is úgy gondolják, hogy nekik kell előteremteniük a gyermekgondozás kiváltásához igénybe vett szolgáltatások (bölcsőde, napközi, bébiszitter stb.) ellenértékét, így minél alacsonyabb a nő jövedelme, annál kevésbé "éri meg" dolgozni, és annál nagyobb valószínűséggel dönt a család a nő otthon maradása mellett. Ám minél hosszabb ideig tart a szülési szabadság, annál inkább romlanak az anya munkavállalási esélyei - pár év távollét a munkaerőpiactól, és nem lesz esélye, hogy korábbi pozíciójának megfelelő állást kapjon.

Uniós viszonylatban Magyarország eddig is az utolsó előtti volt a kisgyermekes nők foglalkoztatásában - tudtuk meg Keveházitól -, aminek a fő oka épp a hosszú gyermekgondozási szabadság, valamint a munkáltatók rugalmatlansága a fokozatos (például a részmunkaidős) visszatérés támogatásában. A hosszú távollét az oka annak is, hogy a munkaadók sokszor a szülőképes korú nők alkalmazásától is ódzkodnak. Ha elterjedtebb volna a 4-6 órás munkalehetőség, és a széles körben elfogadott társadalmi normák szerint nem kizárólag a nők feladata lenne a gyerekről való gondoskodás, akkor javulna a helyzet - vélekedik a szakember, aki szerint a bölcsődei díj bevezetése ellentmond a kormányzat demográfiai célkitűzéseinek. "A munkaerő-piaci kilátások miatt a nők már most is félnek szülni, így pedig egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás. Sok nő örül, hogy egyáltalán van munkája, és inkább nem kockáztatja a szülést. Ez a tendencia várhatóan erősödik, ha a mostaninál is nehezebb lesz visszamenni dolgozni" - véli Keveházi Katalin.

Üljön otthon

A bölcsődei díj bevezetése esélyegyenlőségi szempontból is aggályos, hiszen az óvodákban és az iskolákban nem kérnek a szülőktől ilyen jellegű hozzájárulást. Igaz, nem mindenhol tervezik a díj bevezetését, így olyan helyzet is könnyen adódhat, hogy míg az egyik kerületben élők havi több tízezer forintot fizetnek a gondozásért, addig a szomszédban ingyen használhatják a bölcsiket. Bár egyelőre nincs hivatalos adat, hogy hol és mikor vezetik be a díjat, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) februári országos felmérése szerint az intézmények 5 százalékában biztosan kérnek majd ilyen hozzájárulást, 7 százalékában biztosan nem, 35 százalékában előkészítés alatt van (tehát valószínűleg lesz), míg 53 százalékában nem döntöttek. "Félő, hogy a bölcsőde a felsőoktatáshoz hasonlatossá válik, és annak lesz bölcsije, aki meg tudja fizetni" - mondta a Narancsnak Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke. Szerinte nagyon eltérő módon kezelik az önkormányzatok a bölcsődei díj kérdését: vannak, amelyek csak a - tavaly bevezetett és idén eltörölt, pár száz forintos - rezsiköltség-hozzájárulást pótolják így, és van, ahol (nem túl szerencsés módon) a magánbölcsődék árait alapul véve állapítanak meg igen magas díjat. Szűcs Viktória úgy véli, nem az önkényesen megállapított gondozási díj a megfelelő megoldás az önkormányzatok anyagi gondjaira, hanem arra lenne szükség, hogy (az óvodákhoz hasonlóan) a bölcsődék esetében is a felvett gyerekek száma alapján kapjanak az önkormányzatok normatívát - most ugyanis a naponta bent lévők után kapnak, tehát ha egy gyerek hiányzik, akkor hiába kell ugyanúgy világítani, fűteni stb., a rá eső támogatás aznapra kiesik.

Több civil szervezet, egyebek mellett a BDDSZ, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Népesedési Kerekasztal és a Zuglói Szülők Közössége is tiltakozik a bölcsődei díjak bevezetése ellen - egyelő-re kevés sikerrel. Érvelésük szerint az ingyenes bölcsődei ellátás alapvető feltétele az esélyegyenlőségnek, a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának, valamint a munkaerőpiac bővítésének, míg az akár a jövedelem egynegyedét is kitevő gondozási díj sok (a jelenleginél is több) nőt állítana az igen kényes "munka vagy gyerek" választás elé. A témával foglalkozó internetes fórumokat nézve úgy tűnik, sokakat kiakasztott a nemzeti együttműködés rendszerének legújabb intézkedése - bár vannak olyan vélemények is, hogy direkt jó, ha fizetősek lesznek a bölcsik, hiszen "az anya helye a gyereke mellett van!".

A díj bevezetésén gondolkodó önkormányzatok közül a fővárosi XIV. kerületnél próbálkoztunk, ahol sajnos többszöri keresésünkre sem reagáltak.


Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.