"Ősszel adtuk be bölcsibe a másfél éves kislányomat, hogy el tudjak helyezkedni, és valahogy fizetni tudjuk a megduplázódott lakáshitelünket, erre most kitalálják, hogy az étkezési hozzájáruláson felül még ezt a személyi díjat is fizessük be. Könyörgöm, ha ennyi pénzünk lenne, inkább otthon maradnék a gyerekkel, de nem tehetem, mert a férjem fizetéséből akkor sem élnénk meg, ha fénnyel táplálkoznánk!" - fakadt ki egy olyan budapesti kerületben élő kismama, ahol szinte biztos, hogy bevezetik a bölcsődei díjat. Hogy mikortól és pontosan mennyit kell fizetni, azt egyelőre nem tudni, a bizonytalanság pedig még idegesebbé teszi az amúgy is aggódó szülőket. "Úgy terveztem, hogy elkezdek másik, jobb állást keresni, de így fogalmam sincs, hogy van-e értelme, hisz lehet, hogy még legalább másfél évig otthon kell maradnom a kicsivel. Elég nehéz így jókedvű, boldog anyukának lenni" - mondja a 33 éves Judit, hozzátéve, hogy szerettek volna még egy gyereket, de mivel kizárt, hogy a férje fizetéséből és a gyesből négyen megéljenek, nem lesznek képesek még egy babát bevállalni - ha ő nem tud legalább részmunkaidőben dolgozni.
Az Országgyűlés 2011 végén módosította a gyermekvédelmi törvényt, lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak, hogy az (átlagosan havi 10-12 ezer forintos étkezési díjon felül) a bölcsődei gondozásért is pénzt kérjenek a szülőktől.
Ne dolgozzon
Arról, hogy élnek-e a lehetőséggel, illetve a díjak mértékéről az önkormányzatok maguk dönthetnek - a keretszámok szerint a család egy főre eső nettó jövedelmének 25 százaléka lehet a maximum, amit elkérhetnek egy gyerek után. Nem kell fizetni a három- vagy többgyerekes családoknak, a nettó 32 ezer forint alatti jövedelműeknek, illetve azoknak, akik súlyos beteg vagy fogyatékos gyereket nevelnek.
Az utóbbi hónapokban több vidéki városban, illetve fővárosi kerületben kérték az önkormányzatok a szülőket, adják meg bevételeik részletes adatait annak érdekében, hogy kiszámíthassák a rájuk eső bölcsődei díj mértékét. A már önmagában is aggályos adatgyűjtést tetézi, hogy a családok kiadásairól nem készül hasonló (vagy bármilyen) felmérés, így könnyen lehet, hogy akik papíron jómódúnak tűnnek, azok valójában súlyos anyagi gondokkal küszködnek (például a lakáshitel-törlesztésük miatt), és egy több tízezer forintos bölcsődei díjat biztosan nem engedhetnek meg maguknak. A szülők abban az esetben nem kötelesek jövedelemnyilatkozatot tenni, ha befizetik az önkormányzat által megállapított ún. intézményi térítési díjat, ami magába foglalja az étkeztetés és a gondozás költségét (és akár havi 50-60 ezer forintra is rúghat), vagy ha kiveszik a gyereküket a bölcsiből.
Keveházi Katalin közgazdász, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetője szerint a bölcsődei díj bevezetése önmagában is problémás, hiszen luxusként, többletszolgáltatásként tételezi fel a bölcsődei ellátást, miközben a gyermekfelügyelet megoldása nélkül nem tud a kisgyermekes szülő dolgozni. Ráadásul a díj megállapítása azokat a családokat hozza a legrosszabb helyzetbe, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy a nő visszataláljon a munkaerőpiacra. A szakember szerint a hagyományos nemi szerepfelfogás miatt a nők maguk is úgy gondolják, hogy nekik kell előteremteniük a gyermekgondozás kiváltásához igénybe vett szolgáltatások (bölcsőde, napközi, bébiszitter stb.) ellenértékét, így minél alacsonyabb a nő jövedelme, annál kevésbé "éri meg" dolgozni, és annál nagyobb valószínűséggel dönt a család a nő otthon maradása mellett. Ám minél hosszabb ideig tart a szülési szabadság, annál inkább romlanak az anya munkavállalási esélyei - pár év távollét a munkaerőpiactól, és nem lesz esélye, hogy korábbi pozíciójának megfelelő állást kapjon.
Uniós viszonylatban Magyarország eddig is az utolsó előtti volt a kisgyermekes nők foglalkoztatásában - tudtuk meg Keveházitól -, aminek a fő oka épp a hosszú gyermekgondozási szabadság, valamint a munkáltatók rugalmatlansága a fokozatos (például a részmunkaidős) visszatérés támogatásában. A hosszú távollét az oka annak is, hogy a munkaadók sokszor a szülőképes korú nők alkalmazásától is ódzkodnak. Ha elterjedtebb volna a 4-6 órás munkalehetőség, és a széles körben elfogadott társadalmi normák szerint nem kizárólag a nők feladata lenne a gyerekről való gondoskodás, akkor javulna a helyzet - vélekedik a szakember, aki szerint a bölcsődei díj bevezetése ellentmond a kormányzat demográfiai célkitűzéseinek. "A munkaerő-piaci kilátások miatt a nők már most is félnek szülni, így pedig egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás. Sok nő örül, hogy egyáltalán van munkája, és inkább nem kockáztatja a szülést. Ez a tendencia várhatóan erősödik, ha a mostaninál is nehezebb lesz visszamenni dolgozni" - véli Keveházi Katalin.
Üljön otthon
A bölcsődei díj bevezetése esélyegyenlőségi szempontból is aggályos, hiszen az óvodákban és az iskolákban nem kérnek a szülőktől ilyen jellegű hozzájárulást. Igaz, nem mindenhol tervezik a díj bevezetését, így olyan helyzet is könnyen adódhat, hogy míg az egyik kerületben élők havi több tízezer forintot fizetnek a gondozásért, addig a szomszédban ingyen használhatják a bölcsiket. Bár egyelőre nincs hivatalos adat, hogy hol és mikor vezetik be a díjat, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) februári országos felmérése szerint az intézmények 5 százalékában biztosan kérnek majd ilyen hozzájárulást, 7 százalékában biztosan nem, 35 százalékában előkészítés alatt van (tehát valószínűleg lesz), míg 53 százalékában nem döntöttek. "Félő, hogy a bölcsőde a felsőoktatáshoz hasonlatossá válik, és annak lesz bölcsije, aki meg tudja fizetni" - mondta a Narancsnak Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke. Szerinte nagyon eltérő módon kezelik az önkormányzatok a bölcsődei díj kérdését: vannak, amelyek csak a - tavaly bevezetett és idén eltörölt, pár száz forintos - rezsiköltség-hozzájárulást pótolják így, és van, ahol (nem túl szerencsés módon) a magánbölcsődék árait alapul véve állapítanak meg igen magas díjat. Szűcs Viktória úgy véli, nem az önkényesen megállapított gondozási díj a megfelelő megoldás az önkormányzatok anyagi gondjaira, hanem arra lenne szükség, hogy (az óvodákhoz hasonlóan) a bölcsődék esetében is a felvett gyerekek száma alapján kapjanak az önkormányzatok normatívát - most ugyanis a naponta bent lévők után kapnak, tehát ha egy gyerek hiányzik, akkor hiába kell ugyanúgy világítani, fűteni stb., a rá eső támogatás aznapra kiesik.
Több civil szervezet, egyebek mellett a BDDSZ, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Népesedési Kerekasztal és a Zuglói Szülők Közössége is tiltakozik a bölcsődei díjak bevezetése ellen - egyelő-re kevés sikerrel. Érvelésük szerint az ingyenes bölcsődei ellátás alapvető feltétele az esélyegyenlőségnek, a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának, valamint a munkaerőpiac bővítésének, míg az akár a jövedelem egynegyedét is kitevő gondozási díj sok (a jelenleginél is több) nőt állítana az igen kényes "munka vagy gyerek" választás elé. A témával foglalkozó internetes fórumokat nézve úgy tűnik, sokakat kiakasztott a nemzeti együttműködés rendszerének legújabb intézkedése - bár vannak olyan vélemények is, hogy direkt jó, ha fizetősek lesznek a bölcsik, hiszen "az anya helye a gyereke mellett van!".
A díj bevezetésén gondolkodó önkormányzatok közül a fővárosi XIV. kerületnél próbálkoztunk, ahol sajnos többszöri keresésünkre sem reagáltak.
