Szülőgépek kellenek – jöhet a főállású anyaság intézménye

A népességfogyás és a lakosság elöregedése miatti aggodalmak hajmeresztő kormányzati ötleteknek adnak táptalajt. Jöhet a főállású anyaság, melyben a nő egész életében csak szül és gyereket nevel. Az állam fizetést adna ezért, ám cserébe elvárásokat fogalmazna meg.

Magyarországon évtizedek óta hullámzó a teljes termékenységi ráta, jelenleg az Európai Unió átlaga (1,6) alatt vagyunk, 2016-ban ez a szám nálunk 1,53 volt.

Az Orbán-kormány vágyálma az, hogy Magyarország elérje a 2,0–2,1-es értéket, amelynek tartós fennállása biztosítaná, hogy a szülőképes korban lévők „újratermeljék” önmagukat. Ennek érdekében az elmúlt években számos olyan családpolitikai intézkedést bevezettek, amelytől azt remélték, hogy nőni fog a magyarok gyermekvállalási kedve. Némi javulás valóban történt, azonban három éve stagnál a teljes termékenységi ráta értéke. A gyermekvállalási kedv pedig főleg a szegényebb, nyolc osztályt vagy azt sem elvégző fiatal nők körében nőtt.

Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén bedobhat egy újabb születésszám növelést célzó intézkedést, ami akár a főállású anyaság bevezetése is lehet. Ennek hátterével többen foglalkoztak, köztük Benda József, és Tóth I. János. Egyikük sem szociológus vagy demográfus, ötleteik pedig több ponton hajmeresztőek. Kérdés, hogy Orbán mindebből mit emel majd be az új családpolitikai rendelkezésekbe.

Ízelítő a főállású anyaság hátterével foglalkozó, e heti lapszámunkban megjelenő cikkünkből:

Benda szerint minden baj forrása „egy többgenerációs sérüléstömeg”. 1948 és 1970 között nőtt a nők foglalkoztatottsága, akik ezért kénytelenek voltak bölcsődébe adni a gyermekeiket már hathetes kortól. A kicsinyek mindezt olyan traumaként élték meg, hogy ez kihatott családalapítási terveikre is. „Az első generáció pedig továbbadta szorongásait a következőnek. A csecsemőkori kötődéshiány miatt van, hogy sérültek vagyunk, nem tudunk megbízni másokban, mert nem alakulhatott ki – a pszichológusok által használt – úgynevezett ősbizalom. Folyamatosan bántjuk és kínozzuk egymást” – fejtegette elméletét egy interjúban Benda.

A főállású anyaság ötletét 2016-ban Tóth I. János, a Szegedi Tudományegyetem filozófia tanszékének docense is bedobta; a Valóságban megjelent írásában Tóth azt fejtegette, hogy mivel Magyarország nem akar bevándorlási célország lenni, demográfiai problémánk a főállású anyaság intézményével orvosolható. A filozófus eredeti elgondolása szerint egy nőnek nyolc gyereket kéne szülnie.

A főállású anyaság az elmúlt években az ötletgazdák körében elnevezést is kapott: Benda tavaly Hivatásos Szülők (Hiszük) programnak nevezte, és az újabb verzió szerint a programba való belépéshez elég lenne minimum három gyermek megszülése – de az édesanya iskolai végzettsége továbbra is szempont.

További részletekért keresse az aktuális Magyar Narancsot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt.