Fognak még tüntetni a futárok a kata-törvény miatt

Belpol

A futártüntetők Palkovics Lászlóval tárgyalt egyik vezetője szerint a kormány nem vonja vissza az új kata-törvényt, de a bevezetését még eltolhatja a kabinet január 1-ig. Bár a megmozdulások alábbhagytak, folyamatosak az egyeztetnek az újabb tüntetésekről. Kolesár András úgy véli, hamarosan nőni fog a társadalmi elégedetlenség a magas rezsiszámláknak köszönhetően. 

Kolesár volt az egyik futártüntető, aki találkozott Palkovics László technológiai és ipari miniszterrel, hogy az új kata-törvényről egyeztessenek. Később újságíróknak azt mondta, a megbeszélés nem volt eredményes; mint akkor fogalmazott; „az ispán úr maga közelébe engedte a jobbágyokat, majd elhajtotta őket, hogy tudják hol a helyük”. A Futárok a KATA-ért csoport egyik vezetőjeként is tevékenykedő Kolesár Andrást arról kérdeztük, hogy hogyan látja most a helyzetüket, illetve lehet-e számítani további megmozdulásokra.

 
Kolesár András és Palkovics László
Fotó: DAVID MALATINSZKY malaphoto.hu

Nincs milliós fizetés

Kérdésünkre azt mondta, a jövőben átalányadózni fog, ami, ha meglesz az egyetemi hallgatói jogviszonya, akkor mellékállású egyéni vállalkozóként nem lesz olyan tragikus, mint a többségnek, akik most 50 ezer forint helyett 200-250 ezer forintot fizetnek majd be az államkasszába. Hozzátette ugyanakkor, hogy a könyvelői kötlsége így is a két és félszeresére ugrik majd. Van olyan terve, amiről le kell mondania: „egy-két haverral összeköltözve” kezdte volna meg az egyetemet, ami most „offos” az emelkedő rezsiárak, illetve a pénzünk elértéktelenedése miatt. 

Szerinte azoknak a futároknak teljesen megkérdőjeleződik az egzisztenciájuk, akik heti 40 órában dolgoztak, mert akkora adóterhet kell elviselniük. Emellett, bármilyen meglepő, egy biciklit sem olcsó fenntartani az amortizáció miatt (akár havi 50 ezret is rá kell költeni), valamint a benzinárstop kedvezményezetti körének szűkítése miatt egy személygépjármű költségei is egyre drágábbak. Nincs biztosításuk, beteg- és fizetett szabadságuk, táppénzük, normális nyugdíjuk, vagy tb-keretük. Emellett egy futár rengeteget költ ételre, hiszen „nem viszi magával a pörköltet a táskában”. 

„Ahhoz, hogy stabilan fenn tud tartani a nettó 300-350 ezres bevételt, konkrétan sportembernek kell lenned”

– meséli Kolesár András, akinek a kerékpározás egy idő után annyira megterhelő volt, hogy átült motorra. A hiedelmekkel ellentétben a 1,5 milliós fizetést a tapasztalatai szerint senki nem éri el a szakmában; két emberről tud, aki az egymillió forintot megkereste, de közülük az egyik minden nap dolgozik. (Azt, hogy egymilliót keresnek a futárok, konkrétan a kormány propagandasajtója kezdte el terjeszteni a katatörvény ellen nagy számmal tüntető ételfutárokat lejáratandó.)

A kormány fél a taxisoktól

Kolesár szerint sok a pályaelhagyó, a többség külföldre megy, mert szereti a futárkodást. A partnercégek pedig az új kata-törvény miatt nem fognak többet fizetni az államnak, maximum nekik is megnő a könyvelési költségük, illetve esetleg kompenzálják a futárokat valamelyest. Sokan azon a véleményen vannak, hogy pont a multinacionális társaságoknak (mint amilyenek a Magyarországon is működő külföldi futácégek) kellene felvenniük állásba az alkalmazottakat, de Kolesár András úgy véli, ezt nehéz megoldani a futárok esetében. A főállású futárok is teljesen más időközönként mennek ki dolgozni, és rengeteg a fiatal, aki az egyetem mellett dolgozik, ő például az érettségi környékén kezdte el a futárkodást. 

Érdekes párhuzam, ha a taxisokra gondolunk, hiszen sokan közülük szintén elég rugalmasan dolgoznak, viszont továbbra is katázhatnak majd. Kolesár András szerint a kormány nem szeretne velük újat húzni, mert rengetegen vannak, és még élénken él a döntéshozókban az 1990-es taxisblokád.

„Ha kiesnének a katából, akkor balhé lenne”

– mondja. (Mellékesen tesszük hozzá, hogy az új törvény szerint már nem 12 millió, hanem 18 millió forint felett kell az ezen értékhatáron túli bevétel után 40 százalékos büntetőtadót fizetnie a vállalkozónak, magyarul a taxisok számára még kedvezőbb lesz ez az adózási forma, pedig a kormány kommunikációja a katásokat „adócsalónak, adóelkerülőnek” minősítette nem egyszer.) 

Lesznek még tüntetések

A Futárok a KATA-ért szervezet tagjainak vanank megbeszéléseik, de miven nem „főállású” tüntetők, ezért nehezen oldják meg, hogy rendszeresen legyenek demonstrációk. Kolesár András ettől függetlenül biztos benne, hogy lesznek még megmozdulások, de időpontjuk és jellegük még képlékeny. Erre már csak azért is lehet számítani, mert októberben, novemberben vélhetően a társadalmi feszültség eszkalálódni fog a magas rezsiszámlák miatt. „Lesznek, akik meg fogják szívni”, például a nagycsaládosok többsége, akik mondjuk 2-3 gyereket nevelnek. 

A szervezet nyomatékosan megkérte az ellenzéki pártokat, hogy ne generáljanak politikai hasznot maguknak az ő tüntetéseikből. Ettől függetlenül kérdeztünk arra, hogy a futároknak nem lesz-e szükségük támogatásra, hiszen az elmúlt hetek megmozdulásai változó intenzitást mutattak. Kolesár szerint ha egy ellenzéki párt megosztja az eseményüket, akkor máris „összegyurcsányozzák” őket, amit szeretnének elkerülni. Ha az ellenzék tüntetne, tegyék meg, de ne legyen összekeverhető az ő eseményeikkel, és ne várják el tőlük, hogy beálljanak mögéjük. (Egyébként a Szabad Európa arról írt a napokban, hogy az ellenzéki pártokat kapcsolattartókon keresztül megkereshették a Fideszből, hogy ne növeljék, használják ki a hangulatot a rezsicsökkentés kivezetés miatt.) 

Nem fogják visszavonni a törvényt

Kolesár András szerint a katatörvényen nem fognak változtatni, ezt nem látja a döntéshozó attitűdben. Az reális, hogy az új szabályokat bevezetését eltolják január 1-jéig. Illetve lehet, hogy beveszik a taxisok mellé a futárokat is, de az nem lenne igazságos megoldás (a futár például lapunknak elárulta, neki is van munkája a futárkodás mellett a művészeti szcénában). 

Jelenleg a Futárok a KATA-ért nem hivatalos szervezet, hanem egy „egyszeri projekt” azért, hogy Magyarországon a magyar embereket emberként kezeljék. Kolesár András reméli, boldog-boldogtalannak leesik, hogy a kormány nem azt teszi, amit ígért, és a következő választáson minimum nem lesz meg a Fidesz kétharmadja. „Leginkább az idegesít, hogy nem volt egyeztetés és rövid időt hagytak az átállásra. Novák Katalin köztársasági elnök is úgy írta alá a törvényt, hogy nem tudja, miért írja alá, de ilyen időkben nem állhatja útját a törvénykezésnek” – emlékeztetett Kolesár András. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.