Folytatódik a főpolgármester-választási sztori, az AB visszadobta a Kúria döntését

  • narancs.hu
  • 2024. július 5.

Belpol

Az Alkotmánybíróság pénteken hozott határozatában megsemmisítette a főpolgármester-választásról hozott kúriai döntést. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia.

A június 9-ei önkormányzati választáson Budapest főpolgármestere újra Karácsony Gergely lett, azonban mindkét fő esélyes megtámadta az eredményt. Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületben, a régi-új főpolgármester pedig teljesen új választást kért. Mindkét kérést elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is. Vitézy június 28-án a Kúria végzése ellen alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Vitézy szerint a kiesett jelölt, vagyis Szentkirályi Alexandra nevének áthúzása olyan megtévesztő módon valósult meg, amely a választópolgárok és a jelöltek számára is elérte az alapjog-korlátozás szintjét. A Kúria ezen felül nem tett eleget indokolási kötelezettségének, többek között mikor figyelmen kívül hagyta azt, hogy a bizonyítékok csak az újraszámlálás során kerültek felszínre. Karácsony július 4-én juttatta el alkotmányjogi álláspontját az Alkotmánybírósághoz, szerinte Vitézy panaszát vissza kell utasítani, mivel érdemben nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslatot, ráadásul Vitézy nem IV. vagy VII. kerületi választópolgár, azaz a feltételezett jogsértés nem érinti az aktív választójogát. Emellett nem adott elő érdemi alkotmányjogi érvelést.

Az ügyben július 4-én megszólalt Varga Zs. András, a Kúria elnöke is. Az egykori alkotmánybíró az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: „Az Alkotmánybíróság határozata kötelező a Kúriára nézve, ugyanakkor kivételes esetben előfordulhat, ahogy volt is rá példa, hogy a Kúria ugyanazt a döntést még egyszer meghozza, de ez elsősorban olyan esetben történhet meg, ha az Alkotmánybíróság valamilyen eljárási hibát talál, de nem az ügy érdemi eldöntése miatt semmisíti meg a Kúria döntését.”

Ezek után július 5-én összeült az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa és megsemmisítette a Kúria döntését. A határozat indoklása szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak az NVB határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett.

A Alkotmánybíróság szerint az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek.

Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia, írja az Index.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk