Gyula

Folytatódik a Szebb Jövőért elleni per

Belpol

Igenis elégségesek a meglévő bizonyítékok ahhoz, hogy feloszlassák a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet – véli a Békés Megyei Főügyészség, ezért fellebbez a június végén első fokon meghozott ítélet ellen, amely életben tartotta a rasszista csoportosulást.

Sem a Gyulai Törvényszék Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ügyében meghozott ítéletével, sem annak indoklásával nem ért egyet a Békés Megyei Főügyészség, ezért fellebbezést jelentett be – értesült a narancs.hu. Mint korábban beszámoltunk, a vádhatóság a szervezet feloszlatását kezdeményezte keresetében, de ezt nem látta megalapozottnak az első fokú bíróság.

A békéscsabai bejegyzésű és székhelyű, tavaly tavasszal Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán felvonuló, a helyi cigányságot megfélemlítő paramilitáris csoport, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetője, László Attila a független magyar bíróság bizonyítékának és az igazság győzedelmeskedésének nevezte, hogy június végén a Gyulai Törvényszék első fokon elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a szervezet feloszlatását kezdeményező keresetét. Sokakban megütközést keltett az ítélet és annak indoklása. Ugyanis a Gyulai Törvényszék elismerte azt, hogy több rasszista, kirekesztő, az emberi egyenjogúságot sértő és félelmet keltő esemény történt 2011 márciusában azon a két településen, ahol a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület csapatai megjelentek, de nem tudta egyértelműen ehhez a szervezethez kötni ezeket az eseteket. Mégpedig azért, mert ugyancsak a helyszínen voltak más szélsőséges paramilitáris csoportok, így a Véderő, a Betyársereg és a Csendőrség. Vagyis a bíróság szerint nem volt megállapítható például, hogy kinek a szájából hangzottak azok a súlyosan kirekesztő kijelentéseket, mint hogy „Szappant csinálunk belőletek!”, „Megdögletek!”, „A véretekkel festjük ki a falakat!”. A Gyulai Törvényszék úgy látta: a különböző paramilitáris szervezetek tagjai olykor egyáltalán nem különültek el egymástól. (Jellemző volt, hogy a történtek hatására polgármesterré választott jobbikos Juhász Oszkár tanúmeghallgatásán nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az ő házára ki tette ki a feloszlatott Magyar Gárda hatalmas zászlaját. 2011 márciusában Juhász több szélsőjobbos polgárőrt szállásolt el a házában.)

„Sem az első fokon született ítélettel, sem annak az indoklásával nem ért egyet a Békés Megyei Főügyészség. Ezért, miután megkaptuk és áttanulmányoztuk az írásba foglalt ítéletet, úgy döntöttünk, fellebbezünk az ügyben” – mondta a narancs.hu-nak Futó Sándor, a békési vádhatóság sajtóügyekért felelős munkatársa. Ehhez a Békés Megyei Főügyészség illetékese hozzátette, hogy véleményük szerint a keresethez csatolt bizonyítékok, így többek között a többórányi, Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon készült videofelvétel, a korabeli sajtóbeszámolók, az ügyben született tanúvallomások, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület alapszabálya elégséges és megfelelő bizonyíték arra, hogy a polgárőr egyesület szabálytalan és törvénysértő magatartását megállapítsa a bíróság. A vádhatóság a keresetében azt is rögzítette, hogy kirekesztő magatartásával a békéscsabai központú polgárőr egyesület alkotmányos jogokat, valamint nemzetközi és hazai törvényeket sértett meg.

Bár a sajtószóvivő nem beszélt róla, de feltételezhető, hogy a vádhatóság a másodfokú tárgyalásra nem nyújt be újabb bizonyítékokat, hanem arra kéri a Szegedi Ítélőtáblát, hogy ezek alapján változtassa meg a Gyulai Törvényszék ítéletét, és oszlassa fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet.

Így az ügy – minden valószínűség szerint – már az ősszel Szegeden folytatódik.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.