„Ez nem könnyíti meg az ellenzéki összefogás ügyét” – reagált egy vezető baloldali politikus a Narancsnak arra a hírre, hogy Keresztes László Lóránt foglalhatja el az LMP Hadházy Ákos távozásával megüresedett férfi társelnöki tisztjét. Bár a 43 éves politikus eddig országosan nem volt ismert, párton belüli befolyása jelentős. A baranyai pártszervezet vezetőjeként fontos szerepet játszott a párt 2013 eleji szakadása idején, a trafikmutyit kirobbantó Hadházy Ákost pedig ő ajánlotta be a zöldpártba. Hogyan lettek a baranyaiak megkerülhetetlen tényezők az LMP-ben, és mi vár a pártra Keresztes társelnökké választása esetén?
A gazdaságföldrajz témájú doktoriját frissen megvédő Keresztes már a 2009-es zászlóbontásakor a párt körül volt, és részt vett a 2009-es EP-, majd a 2010-es országgyűlési választási kampányban is, igaz, akkor még csak aktivistaként. „Még az iWiW-en írt egy ismerősöm a Lehet Más a Politikáról, és engem azonnal érdekelni kezdett a dolog. Akkoriban született meg a kislányom, és úgy éreztem, nekem is tenni kell valamit” – mondta lapunknak.
A mérleg nyelve
| ||
Az LMP erősen indult Pécsett, 2010 tavaszán a három helyi választókerületben bőven meghaladták a 10 százalékot, ami egész Baranyát felhúzta: a 8,90 százalékos megyei szavazatarány a párt legerősebb vidéki eredménye volt. Ebben nagy szerepe volt a fiatal párt erős helyi szervezettségének, hiszen a rendszerkritikus zöld gondolat termékeny talajra hullott. Korábban két baranyai környezetvédő mozgalom is országos hírnévre tett szert. A Zengőre tervezett NATO-lokátor elleni Civilek a Zengőért mozgalom megmaradt a szűkebb értelemben vett környezetvédelemnél, ám miután az akkori MSZP–SZDSZ-kormányzat a Zengő helyett Pécsre akarta lőcsölni a radart, a város közéletét alapvetően átformáló tiltakozó mozgalom született (a tubesi csaták krónikáját lásd: Új szereplők, régi nóták, Magyar Narancs, 2010. január 7.).
A baloldali kormánnyal harcoló környezetvédők veteránjaiból (is) összeálló baranyai LMP-nek nem volt affinitása a baloldal és a liberálisok felé, és mindez a választások után még hangsúlyosabbá vált. A korai LMP befolyásos helyi személyisége, Wildmann János 2010 nyarán megelégelte a pártnak azóta védjegyévé vált zűrzavart, és kivonult a politikából. Új helyi vezetőt és polgármesterjelöltet kellett találni, Wildmann pedig a jó szervezőként megismert, agilis Keresztest nézte ki erre a feladatra.
Keresztes bejutott a pécsi közgyűlésbe, és a megyei szervezet vezetését is átvette az év végére. A pártszervezetben jelentős tagcsere zajlott le, ennek okairól azonban eltérnek a vélemények. Egy ekkoriban távozó volt tag szerint a liberális(abb) érzelműek szorultak ki elsősorban, ám mind Wildmann, mind Keresztes máshogy emlékszik erre. Wildmann szerint inkább személyes ellentétek álltak a kilépések, háttérbe vonulások mögött, és a valódi ideológiai feszültségek már akkor is az országos elnökségben és a frakcióban voltak. Keresztes amondó, hogy a baranyai szervezet mindig is a konzervatívabb beállítottságúak közé tartozott, és ezzel kapcsolatban ő sose rejtette véka alá meggyőződését: a kezdetektől határozottan kizárta az együttműködést a baloldali pártokkal. Mindezt, mint mondja, racionális okokra vezeti vissza. „Pécsiként elég közelről láttam, hogyan teszik tönkre a várost a szocialisták – aztán persze azt is láttam, hogy ezt a Fidesz hogyan folytatja. Régi meggyőződésem, hogy a baloldal hiteltelen, és a velük való együttműködésből nem lesz kormányváltás.”
Ez a közgyűlési munkában is tetten érhető volt, az LMP képviselői már akkor is jobbikos kollégáikkal ápoltak jobb viszonyt. Mindez nem szalonellenzékiséget jelentett: a Pécs közelébe tervezett atomtemető és az újranyitni tervezett uránbánya elleni kitartó küzdelme révén Keresztes a Narancs 2016-os listájára is felkerült, mint a legnagyobb eredményt elért vidéki ellenzéki politikusok egyike (lásd: A köztársaság őrzői, Magyar Narancs, 2016. december 15.).
A baranyai szervezet a kezdetektől nagy szerepet játszott a párt életében. Az LMP viszonylataiban jelentősnek mondható százas nagyságrendű (a rendes és a pártoló tagokból összeálló) megyei tagsága mellé eredmények is társultak, így a baranyaiakat erős és hatékony pártszervezetként tartották számon már az LMP első komoly válsága idején is. Mindennek óriási jelentősége volt 2012 során, amikor a belharcok végén a párt „liberális szárnya” otthagyta az LMP-t. A kiegyenlített küzdelemben (160 kongresszusi küldöttből 84-en utasították el 2012 novemberében a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014-gyel való együttműködést) kulcsszerepet játszottak a korabeli beszámolók szerint a baranyai küldöttek – Keresztes ezt azzal egészíti ki, hogy mindez a nagyobb főváros-vidék szembenállás része volt. Mindenesetre Pécsett került sor néhány hónappal a sorsdöntő kongresszus előtt egy kihelyezett frakcióülésre, ahol Jávor Benedek akkori frakcióvezető visszaemlékezése szerint nyilvánvalóvá vált a számára, hogy a napjai meg vannak számlálva a képviselőcsoport élén, miután Schiffer András és a vele szövetséges helyi erők durva támadást intéztek ellene.
Míg a pártszakadás után Budapesten sok helyen a nulláról kellett újjáépíteni a pártot, a Párbeszéd Magyarországért kiválását a baranyaiak veszteség nélkül vészelték át, és befolyásuk gyorsan nőtt. Keresztes ekkor kapta meg első országos tisztségét: pártigazgató lett. „Ez egyfajta válságmenedzsment volt: azért vállaltam el, hogy rendezzük a sorainkat.”
Pártigazgatóként Kereszteshez volt köthető az ismert arcainak többségét elvesztő LMP legsikeresebb igazolása 2013-ban: ő hozta be a trafikmutyit kirobbantó Hadházy Ákost. Bár ennek ma már nem feltétlenül örül mindenki a pártban, a pécsi politikus egyáltalán nem bánta meg ezt, sem azt, hogy 2016-ban Schiffer távozása után Hadházynak engedte át az elvileg neki járó képviselői mandátumot, és támogatta társelnökké választását is. „Nagyon tiszteletreméltó volt, hogy Ákos minket választott, amikor 1 százalék környékén álltunk, ahogyan az volt a korrupció ellen végzett tevékenysége is. Mondhatom, hogy speciális viszony van köztünk.”
A speciális viszony – főként a pártszakadás környékén – Schiffer Andrással is meglehetett, ám ez jóval bonyolultabb volt annál, mint hogy a pécsi politikust Schiffer emberei közé lehetett volna sorolni. A lapzártánk idején robbant hír, miszerint az LMP alapítója elhagyja saját gyermekét, Keresztes szerint nem rendíti meg a pártot. „András bőven tett annyit a magyar közéletben, hogy a mondanivalóját figyelemmel kísérjük, ám ehhez az is hozzátartozik, hogy az utóbbi időben egyre több dologban nem értettem már vele egyet, azzal sem, hogy az LMP kilúgozódott párt lenne. Az ő személyét mindig nagy tisztelet fogja övezni az LMP-ben, de nem ráz meg minket a kilépése.”
Mindenki vagy senki
A pártigazgatói posztról való távozása után Keresztes 2017 elejéig volt az elnökség tagja, akkor viszont a kongresszus kiszavazta onnan. „A tagságunk teljes joggal elvárta, hogy végre elmozduljunk az 5 százalék körüli támogatottságról, és miután ez nem történt meg, az elnökséget büntették” – emlékezik vissza. A párton belül és kívül eközben egyre nőtt a feszültség a 2018-as választási együttműködés miatt.
2016 júniusában Keresztes Hadházy Ákossal, Ungár Péterrel és Szél Bernadett-tel közösen jegyezte az LMP újbóli külön indulásáról szóló kongresszusi határozatot, és bár elmondása szerint később már támogathatónak tartott volna egy összellenzéki technikai együttműködést, ez az ötlet elbukott – szerinte elsősorban a Jobbik irreális várakozásai miatt. A külön indulást a pécsi politikus mindenesetre annyira komolyan vette, hogy korábbi tanácsadójuk javára sem volt hajlandó visszalépni.
Mellár Tamás konzervatív közgazdász 2017 őszén jelezte indulási szándékát az országgyűlési választásokon, és a korábbi fideszes önkormányzati képviselő és gazdasági szakértő javára egy huszárvágással az MSZP is visszalépett (a választás előtti pécsi helyezkedésekről lásd: Lépésváltás!, Magyar Narancs, 2018. március 8.). Sokak meglepetésére az LMP viszont nem, hiába volt Mellár a párt nem hivatalos tanácsadója. Keresztes szemében az elismert közgazdász baloldali támogatottsága vörös posztó volt, főleg úgy, hogy a független jelölt az MSZP–Párbeszéd plakátjain jelent meg, és Karácsony Gergely árnyékkormányában is helyet kapott. A nagy nyomás (párton belüli elődje, Wildmann János is nyílt levélben kérte a visszalépését) és befutó listás helye ellenére a politikus hajthatatlan maradt. Mindez nem lepte meg egy korábbi párttársát, aki szerint köztudott, hogy „Lóri nem működik együtt senkivel, aki 50 méternél közelebbről látott szocialistát”.
Mellár végül bő 2 százalékponttal verte meg a fideszes Csizi Pétert, amihez szükség volt az LMP szavazóira is: míg a listás szavazatoknál a párt hozta a 10 százalék feletti arányt, Keresztes 5 százalékot kapott. Mindez a listáról bejutó politikus szerint a terveknek megfelelően alakult. „Egyedül Pécsett sikerült egy valóban esélyesnek tűnő ellenzéki jelöltet kiállítani, és a balliberális oldal támadásait nem vettem fel, számomra Csizi Péter bukása volt az első. Ráadásul sokan nem mentek volna el szavazni, ha visszalépek” – érvel Keresztes, aki korábban egyébként komoly sebet ejtett Csizin: önkormányzati képviselőként fontos szerepet játszott a korrupciógyanús pécsi buszbeszerzés feltárásában és napirenden tartásában. 2015-ben 115 használt Volvo buszt szerzett be a Tüke Busz Zrt. Hollandiából, és mint az a holland ügyészség vizsgálatából kiderült, egy közvetítő cég közbeiktatása 700 millió forinttal dobta meg a buszok árát. A buszcsereprogram felelőse 2010 és 2014 között alpolgármesterként Csizi volt.
A nemzeti zöld eszme
| ||
A pécsi politikus társelnökké választása (lapzártánkkor nem tudni más pályázóról, bár Keresztes abban bízik, hogy a május végi tisztújításon több jelölt közül lehet majd választani) minden általunk megkérdezett politikai szereplő szerint egyértelműen mutathatja az LMP szövetségi politikájának irányát. Keresztes is egyértelműen fogalmaz: a jövőt a „21. századi pártok” potenciális új pólusában látja. Helyzetértékelése szerint a Jobbik, az LMP és a Momentum (illetve a mindenféle együttműködéstől elzárkózó Kutyapárt) 30 százalék körüli összeadott idei eredménye jó alap lehet a Fidesz hatalmának megtörésére a jövő évi önkormányzati választásokon – ehhez persze előfeltétel szerinte, hogy a Jobbik megmaradjon a néppártosodási vonalon.
Az LMP-től viszont radikálisabb, az utcai jelenlétet is magában foglaló politizálást várna el Keresztes. Ennek része a migránskérdés felvállalása, mert a téma ignorálásával szerinte történelmi hibát követett el az ellenzék – Orbán pedig nemzetárulást azzal, hogy a valóban fontos problémát gyűlöletkampánnyá silányította hatalma megőrzése érdekében. „A Régiók Európai Bizottsága tagjaként az EU-ban is határozott álláspontot képviseltem, és azt tapasztaltam, hogy a nyugati politikusok homokba dugják a fejüket, holott amíg képtelenek vagyunk az unió külső határait megvédeni, semmiféle politikáról nem beszélhetünk. Ökopártként mi jól látjuk, hogy a klímaváltozás és a mezőgazdasági termelés összeomlása a kibocsátó országokban milyen hatással jár az illegális migrációra.”
Keresztes megválasztása határozott üzenet lenne az (ismét) útját kereső LMP-n belül, főleg, hogy egy Szél Bernadett-tel korábban együtt dolgozó forrásunk szerint a posztján maradó női társelnök egyik fő erőssége a pártbéli politikai vélemények felismerése és hatékony képviselete. A pécsi politikus megválasztása pedig nem hagyna kétséget a fősodor mibenléte felől.
