Független hatóságot hoz létre a kormány a korrupcióellenes harc jegyében – derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokból. Nem titkolja a kormány, mindezt a Magyarország ellen az Európai Bizottság által az uniós források kezelésével kapcsolatos problémákra irányuló, úgynevezett jogállamisági eljárás lezárása miatt teszik.
A független hatóság a kormányhatározat szerint "általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra".
A hatóság létrehozása, valamint függetlenségének biztosítása érdekében a kormány szeptember végéig tesz javaslatokat az Országgyűlés számára, ha ezeket elfogadják, a tervek szerint az intézmény 2022. november 21-e előtt megkezdheti munkáját.
A kormány ugyanakkor kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására is december előtt. Ebben a határozat szerint "kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást".
De nem ez az egyetlen határozat, amely a jogállamisági eljárás lezárását, ennek köszönhetően pedig az egyelőre zárolt uniós források feloldását célozza. Egy másik, szintén a hétfői Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatban Orbán Viktor "felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket".
A kormány az uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében is vállalta azt, hogy az egyszereplős tenderek arányát 15 százalékra csökkenti. A létrehozandó keretrendszernek vizsgálnia kell többek között az eredménytelen eljárások szintjét és okait, a megszüntetett szerződések számát és arányát, a késedelmes teljesítéseket, a költségtúllépések arányát és mértékét, a mikro- és kisvállalkozások sikeres közbeszerzési részvételének arányát, azokat a szerződéseket, ahol figyelembe vették az életciklusköltségeket, illetve azt, hogy mekkora az egyajánlatos tenderek aránya. Erre a miniszter, vagyis Navracsics Tibor november 30-ig kapott határidőt.
A kormány jelenleg is több tárgyalást folytat annak érdekében, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Mint ismert, a Covid utáni helyreállítást segítő alap (RRF) forrásai mellett a hétéves költségvetés (MFF) keretében meghatározott pénzeket is visszatartja az EU. Navracsics Tibor hétfőn úgy nyilatkozott, a kormány reményei szerint novemberre lezárulhatnak az egyeztetések, és jövő év elején érkezhetnek a pénzek.
