"Régi vita zárult le, ami arról szólt, honnan közelítsük meg a szociális gondoskodás folyamatát. A kommunizmus öröksége volt még az a szemléletmód, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg, ez persze álságos és tarthatatlan volt. Ha viszont gondoskodásról beszélünk, az ott kezdődik, hogy a szociális problémát oldja meg az egyén és a család, ha erre nem képesek, segítsen a helyi közösség, és csak ez után lépjen be az önkormányzat, vagy az állam"
– mondta Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára a Máltai Szeretetszolgálat magazinjának, mikor arról kérdezték, miért nevezték át "szociális ügyekről" "gondoskodáspolitikára" az általa irányított területet.
És bár válaszában tehát nem a kedd éjjel megjelent törvénymódosításra utalt, de tartalmilag azt foglalta össze. Az interjú múlt csütörtökön jelent meg, de Fülöp Attila a módosítás benyújtása után osztotta meg a Facebookon. A javaslat szerint a kormány átírná a szociális törvény elejét, amely mostanáig az állam és az önkormányzat feladataként határozta meg a szociális ellátás biztosítását.
Az új törvény ehhez képest sorra venné, kinek, mekkora felelőssége van a szociális biztonság garantálásában. A sorban az állam az utolsó lenne, és csak akkor kellene belépnie, ha az egyházi szervezetek kudarcot vallottak. A módosítás szerint az egyéné a legnagyobb felelősség, mindez összhangban áll Fülöp nyilatkozatával.
Az állam az elmúlt években számos szociális intézményt adott át egyházi szervezeteknek, többek közt épp a Máltai Szeretetszolgálatnak. Fülöp szerint az egész ellátórendszer 50 százalékáért felelnek az egyházak, a gyermekvédelemben ez 75 százalék, míg a nevelőszülői területen majdhogynem 100 százalék.
Az államtitkár azt mondta, "ez nem azt jelenti, hogy az állam kivonul erről a területről, vagy másra ruházza a kötelezettségeit, hanem arról, hogy a gondoskodást nyújtó intézmények működtetését olyan szervezetekre bízza, amelyek ezt akarják, értik és tudják is".
