Furcsa döntést hozott az Alkotmánybíróság Varga Judit menekültügyi beadványáról

  • narancs.hu
  • 2021. december 10.

Belpol

Azt mondják, nem vizsgálták felül az EU Bíróságának ítéletét, és az uniós jog elsőbbségének elvéről is hallgatnak, mégis mintha szabad kezet adnának a kormánynak.

Pénteken megjelent az Alkotmánybíróság honlapján a testület friss döntése, amellyel Varga Judit igazságügyi miniszter Alaptörvény-értelmezés iránti indítványára válaszolnak.

Varga azért fordult idén februárban az AB-hez, mert szerinte az EU Bíróságának (EUB) a magyar menekültügyi törvényeket érintő tavaly decemberi ítélete összeütközésben lehet az Alaptörvénnyel.

Az EU Bíróságának ítélete azt kifogásolta, hogy Magyarország nem biztosít az uniós jognak megfelelő hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, és hogy megfelelő eljárás nélkül toloncolja ki a kerítésen átjutó menedékkérőket. Varga szerint azonban ez ellentétes az Alaptörvény azon passzusával, mely szerint az EU-val közös hatalomgyakorlásnak "összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."

Az ügy tétje az is volt, hogy a magyar Alkotmánybíróság – a lengyelhez hasonlóan –, kimondja-e, hogy a hazai jog az uniós jog felett áll.

Erről beszélt péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is, amikor azt mondta, hogy a magyar kormánynak végső soron a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie

A határozatról szóló közleményben az AB ugyanakkor leszögezi, hogy "az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve

jelen ügyben – annak jellegéből adódóan – az Alkotmánybíróság eljárása az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki."

A magyar AB tehát nem ment el odáig, mint lengyel megfelelője, a lengyel Alkotmánybíróság ugyanis lényegében azt mondta ki, hogy az igazságszolgáltatási reformot érintően nem szabad végrehajtani az EUB Lengyelországot elmarasztaló ítéleteit, mert ezen a területen nem érvényes az uniós jog elsőbbségének elve.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében a magyar AB döntését úgy értelmezi, hogy "az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni."

Az AB döntésében ugyanakkor valószínűleg a kormány is fog tudni kapaszkodókat találni. Mert bár az EUB konkrét döntéséről nem foglalt állást az Alkotmánybíróság, elvi éllel kimondta azt, hogy "amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket."

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy "amennyiben a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek

felvetik a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam – intézményvédelmi kötelezettségének keretében – gondoskodni köteles e jog védelméről".

Azt nem mondják ki egyértelműen, hogy a menedékjog területén ez a hiányos hatáskörgyakorlás és az önazonossághoz való jog sérelme megvalósul, de azért utalnak arra, hogy megvalósulhat:

"Az Alkotmánybíróság rámutatott: az ember, mint valamennyi társadalmi közösség – így különösen az állam – legelemibb alkotóeleme, egy adott társadalmi környezetbe születik bele, amely különösen etnikai, nyelvi, kulturális, illetve vallási meghatározottságai révén, mint az ember hagyományos társadalmi környezete definiálható. (...) Ahogyan az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is

biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg."

Nehéz ezt máshogy értelmezni, mint hogy az AB szerint az államnak kell biztosítania, hogy az emberek "hagyományos társadalmi környezete" ne változzon. 

Végül abban a kérdésben, hogy az EUB ítéletének végrehajtása és az EU-s menedékjog alkalmazása sértené-e ezeket az "identitáselemeket", és így a közös hatalomgyakorlás "hiányosnak" tekinthető-e, az AB mintha szabad kezet adna a kormáynnak:

"Az Alkotmánybíróság abban a kérdésben sem foglalhatott állást, hogy helytálló-e az indítványozó [tehát Varga Judit] azon érvelése, hogy az EUB ítéletének következményeként idegen népesség Magyarország népességének ténylegesen részévé válhat; ezek megítélése a testület álláspontja szerint a jogalkotó vagy a jogalkalmazó és nem az Alkotmánybíróság hatásköre."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk