Fürjes Balázs a HÉV-fejlesztésről: egy jeggyel, átszállás nélkül lehet majd eljutni Csepelről és Ráckevéről Szentendréig

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 14.

Belpol

Az államtitkár szerint a Biodóm ügyében gólpasszt adott a kormány a fővárosi önkormányzatnak, "csak be kell lőni a ziccert".

Nagyszabású HÉV-fejlesztést jelentett be a napokban a kormány, a cél az, hogy gyorsabban, kényelmesebben, átszállásmentesen vagy csak kevés és könnyű átszállással jussanak el az utasok a munkába vagy az iskolába – mondta Fürjes Balázs a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a lapnak azt taglalta, hogy elsősorban korszerűsítenek és bővítenek, megújul a pálya, a megállók, a forgalomszervezés és az utastájékoztatás.

De Fürjes azt is közölte, hogy 2023 és 2025 között 54 akadálymentes, légkondicionált szerelvény áll forgalomba, ezek tágas, óránként 100 km-es sebességgel haladni képes vadonatúj HÉV-kocsik lesznek.

A csepeli és ráckevei vonalakról elmondta, hogy azokat beviszik a Kálvin térig, hogy elérjék a metróhálózatot, mint a szentendrei és a gödöllői HÉV.

Míg utolsó lépésként az 5-ös metró megvalósításáról szólt, mely az északi és déli HÉV-ek összekötésével valósul meg a belváros és a Duna alatt. Így a tervek szerint egy jeggyel, átszállás nélkül lehet majd eljutni Csepelről és Ráckevéről Szentendréig, vagy tetszés szerint át lehet majd szállni a metróra a Kálvinon, Astorián vagy a Nyugatinál.

Fürjes az interjúban azt is elárulta, hogy Vitézy Dávid vezetésével a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ nyílt európai uniós közbeszerzésen már ki is választotta a projekthez a tervezőket, bevonta a Városházát és az érintett önkormányzatokat a folyamatba, és elmondása szerint 2022–23-ra meglesznek a kiviteli tervek és az engedélyek is.

"A teljes program több szakaszban évtizedes feladat – ha a nagyja elkészül 2030-ig, mindenki jól dolgozott” – hangsúlyozta Fürjes Balázs.

Az államtitkár mindemellett beszélt az állatkertben épülő Biodómról is, amely jelenleg befejezésre vár.

„Egyértelmű, hogy Budapestnek és Magyarországnak is az a jó, ha a főpolgármester képes rendben befejezni a budapesti állatkertet izgalmasabbá tevő, a családoknak, gyerekeknek, idelátogatóknak élmény nyújtó Biodóm beruházást. Ez egy hatalmas üvegbuborékban kiépített dzsungel lenne, egzotikus növényekkel és állatokkal.

Ehhez a kormány negyvenmilliárd forintot biztosít a fővárosnak, minden beleszólás nélkül. "Gólpasszt adtunk a fővárosi önkormányzatnak, csak be kell lőni a ziccert."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.