A Milleniumról szóló kiállítás szakmai koncepcióvázlatának elkészítésére adott megbízást szeptemberben a Városliget Zrt.
A feladatra a korszak kutatóját, Gerő András történész választották, akinek december 11-ig – kevesebb, mint három hónap alatt – kellett elkészíteni a munkát 5 millió forintért. A kiállításra 2019-ben kerülhet sor, helyszíne a még felújítás alatt álló Olof Palme Ház lesz a Városligetben.
A megbízásra a Liget-projektet bonyolító cég szerződéslistáján bukkantunk, ami igencsak szűkszavú, érthetően kíváncsiak voltunk arra, hogy mit tartalmaz az a vázlat, ami 5 millió forintba kerül az adófizetők pénzéből.
A rejtélyes, titokzatos vázlat
Ezért megkértük a 2003-ban alapított Habsburg Intézetet vezető történészt, a CEU professzorát, ismertesse lapunkkal a koncepcióvázlat tartalmát, de a szakember a Városliget Zrt.-hez irányított.
| ||
Gerőtől azt is szerettük volna megtudni, milyen eljárással választották ki pont őt a munkára, voltak-e versenytársai, de ezekre a kérdésekre épp úgy nem adott választ, ahogy arra sem, hány munkaórát töltött a megírásával, mekkora a vázlat terjedelme. Viszont elküldte a honlapja linkjét, ahol megtekinthetjük „személyes munkásságát”, publikációs jegyzékét, amelyben – szögezte le a történész – „több nyelven megjelent könyvet, szerkesztett kötetet és tanulmányokat is” találhatunk a tárgykört illetően.
Gerő megkeresésével egyidőben egyébként kísérletet tettünk arra, hogy a közpénzből működő Városliget Zrt.-től kérjük el az 5 milliós dolgozatot, de semmilyen reakció nem érkezett levelünkre. Amin egyébként nem lepődtünk meg, hetekkel ezelőtt feltett, a Ligetben 300 millióért épült, de a tavaly már be is zárt pavilonokra vonatkozó kérdéseinkre sem válaszoltak.
Kudarcos felújítás a Ligetben: bezártak a 300 milliós pavilonok
Háromszázmillió forintba kerültek a Városliget Zrt. minőségi vendéglátás és ajándéktárgy árusításra hivatott pavilonjai, amelyek mind bezártak. Az épületeket bérlő, offshore-ban is utazó tulajdonosának cége tízmillió feletti veszteséget termelt. Hetek óta egy sem működik abból a három pavilonból az Állatkerti úton, amelyeket a Városliget átszabása keretében szinte az elsőként újítottak fel.
Úgy fest, a milleniumi kiállítás tervei ugyanakkor már Gerő megbízása előtt megvoltak. Legalább is erre lehet következtetni abból az interjúból, amit a Magyar Távirati Iroda készített Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával.
Ebben Gyorgyevics a következőket mondta:
- a 3 milliárd forintból felújított Olof Palme Ház idén év elején a Millennium Háza néven nyílik meg
- „a különleges, interaktív állandó kiállítás” Magyarország történetének „legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, századfordulós aranykorát eleveníti majd meg”
- „egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet”
A projekt honlapján pedig az olvasható, hogy „a tárlaton a látogatók szeme előtt elevenedik meg a 120 évvel ezelőtti Budapest: házaival, templomaival és hídjaival, az utcán sétáló emberekkel, a Dunán úszó hajókkal – valóságos, háromdimenziós makettként, kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) technológiák segítségével.”
Színes biográfia
Az életrajza szerint az 1990 óta a CEU történelem tanszékén tanító Gerő korábban egy másik, sokat vitatott kormányzati projektben vállalt munkát: felkérték a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozására, amiben ő örömmel vett részt. Ennek történetét a saját honlapján is elmesélte, illetve nemrég a 24.hu hírportálon védte meg a Schmidt Mária kormánybiztos felügyelte – közben az EMIH szakmai irányítása alá került – projektet.
Gerő négy évvel ezelőtt a lapunk hasábjain szintén védelmébe vette a beruházást a holokauszt egyik legjelentősebb hazai kutatójával, Karsai Lászlóval vitatkozva.
Jók és rosszak
Karsai László, a Mazsihisz történész szakértője legújabb cikkének ez az alcíme: „Vitában Gerő Andrással". Általában szeretem az érdemi vitákat.
Gerő igazgatja a 2003-ban még az MSZP-SZDSZ-kormány által alapított Habsburg Intézetet, ami 2011 óta már a Schmidt vezette Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványhoz tartozik, ennek kebelén működik a Terror Háza is. A közalapítvány kuratóriumában jelen van Szájer József fideszes EP-képviselő, Lánczi Andrással a Századvég Alapítvány volt elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Martonyi János volt külügyminiszter.
Gerő 2012-ben nagy port kavart a baloldali-liberális hírportálon, a Galamus.hu-n megjelent írásával: akkor azt állította, a 20. század magyar történelem legnagyobb kutatója, Romsics Ignác tanulmányaiban a kérdések antiszemita megközelítését képviseli.
Mint a fentiekből is látható, a közéleti, politikai kérdésekben gyakran megszólaló Gerő Andrásnak igen színes az életrajza. A kormányzati projektekben részt vevő történész egyébként az első Orbán-kormány idején nagy kritikusa volt a kabinetnek és a jobboldalnak. Többek között azért bírálta akkor a Fideszt, mert szerinte kisajátította a „polgár” szót, és több interjújában is azt fejtegette, a hazai „jobboldal történetének a nacionalizmus és a rasszizmus szerves része”, egy olyan „daganat”, amit nem is nagyon lehet már kimetszeni.
Gerő a Habsburg Intézet alapításakor egyébként vitába keveredett a jobboldali Professzorok Batthyányi Körében (PBK) szerepet vállaló – tavaly elhunyt – Solymosi Frigyessel. 2002 végén a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában azzal vádolta az akkori liberális oktatási minisztert, Magyar Bálintot, hogy baráti alapon utalta ki Gerőnek az intézet létrehozására szánt támogatást. A történelem iróniája, hogy Solymosi az előző ciklusban vállalhatatlannak nevezte az Orbán-kormány döntéseit, kilépett a PBK-ból, sőt, felszólította a miniszterelnököt, mondjon le.
| Kiemelt beruházó Az Olof Palme Házat a Magyar Építő Zrt. újítja fel. A céget tulajdonló Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. 2016 nyaráig Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László érdekeltségéhez tartozott. Ekkor egy másik NER-milliárdoshoz vándorolt: a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attilához. A Magyar Építőnek jutott korábban többek között a Postapalota felújítása, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központjának felépítése, az MNB által megvásárolt Ybl-villa átalakítása és a legnagyobb falat, az új Puskás Stadion felhúzása a ZÁÉV-vel közösen. |
