Gerő András 5 milliós vázlatot írt egy kormányzati kiállításhoz

Belpol

Egymás után két kormányzati csúcsprojektben is megbízást kapott Gerő András. A Városligetben megnyíló kiállítás koncepcióvázlatát 5 millió forintért dolgozta ki, korábban pedig a Sorsok Háza koncepcióját készítette el.

A Milleniumról szóló kiállítás szakmai koncepcióvázlatának elkészítésére adott megbízást szeptemberben a Városliget Zrt.

A feladatra a korszak kutatóját, Gerő András történész választották, akinek december 11-ig – kevesebb, mint három hónap alatt – kellett elkészíteni a munkát 5 millió forintért. A kiállításra 2019-ben kerülhet sor, helyszíne a még felújítás alatt álló Olof Palme Ház lesz a Városligetben.

A megbízásra a Liget-projektet bonyolító cég szerződéslistáján bukkantunk, ami igencsak szűkszavú, érthetően kíváncsiak voltunk arra, hogy mit tartalmaz az a vázlat, ami 5 millió forintba kerül az adófizetők pénzéből.

A rejtélyes, titokzatos vázlat

Ezért megkértük a 2003-ban alapított Habsburg Intézetet vezető történészt, a CEU professzorát, ismertesse lapunkkal a koncepcióvázlat tartalmát, de a szakember a Városliget Zrt.-hez irányított.

Gerő András (baloldalon) előad

Gerő András (baloldalon) előad

 

 

Gerőtől azt is szerettük volna megtudni, milyen eljárással választották ki pont őt a munkára, voltak-e versenytársai, de ezekre a kérdésekre épp úgy nem adott választ, ahogy arra sem, hány munkaórát töltött a megírásával, mekkora a vázlat terjedelme. Viszont elküldte a honlapja linkjét, ahol megtekinthetjük „személyes munkásságát”, publikációs jegyzékét, amelyben – szögezte le a történész – „több nyelven megjelent könyvet, szerkesztett kötetet és tanulmányokat is” találhatunk a tárgykört illetően.

Gerő megkeresésével egyidőben egyébként kísérletet tettünk arra, hogy a közpénzből működő Városliget Zrt.-től kérjük el az 5 milliós dolgozatot, de semmilyen reakció nem érkezett levelünkre. Amin egyébként nem lepődtünk meg, hetekkel ezelőtt feltett, a Ligetben 300 millióért épült, de a tavaly már be is zárt pavilonokra vonatkozó kérdéseinkre sem válaszoltak.

Kudarcos felújítás a Ligetben: bezártak a 300 milliós pavilonok

Háromszázmillió forintba kerültek a Városliget Zrt. minőségi vendéglátás és ajándéktárgy árusításra hivatott pavilonjai, amelyek mind bezártak. Az épületeket bérlő, offshore-ban is utazó tulajdonosának cége tízmillió feletti veszteséget termelt. Hetek óta egy sem működik abból a három pavilonból az Állatkerti úton, amelyeket a Városliget átszabása keretében szinte az elsőként újítottak fel.

Úgy fest, a milleniumi kiállítás tervei ugyanakkor már Gerő megbízása előtt megvoltak. Legalább is erre lehet következtetni abból az interjúból, amit a Magyar Távirati Iroda készített Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával.

Ebben Gyorgyevics a következőket mondta:

  • a 3 milliárd forintból felújított Olof Palme Ház idén év elején a Millennium Háza néven nyílik meg
  • „a különleges, interaktív állandó kiállítás” Magyarország történetének „legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, századfordulós aranykorát eleveníti majd meg”
  • „egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet”

A projekt honlapján pedig az olvasható, hogy „a tárlaton a látogatók szeme előtt elevenedik meg a 120 évvel ezelőtti Budapest: házaival, templomaival és hídjaival, az utcán sétáló emberekkel, a Dunán úszó hajókkal – valóságos, háromdimenziós makettként, kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) technológiák segítségével.”

Színes biográfia

Az életrajza szerint az 1990 óta a CEU történelem tanszékén tanító Gerő korábban egy másik, sokat vitatott kormányzati projektben vállalt munkát: felkérték a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozására, amiben ő örömmel vett részt. Ennek történetét a saját honlapján is elmesélte, illetve nemrég a 24.hu hírportálon védte meg a Schmidt Mária kormánybiztos felügyelte – közben az EMIH szakmai irányítása alá került – projektet.

Gerő négy évvel ezelőtt a lapunk hasábjain szintén védelmébe vette a beruházást a holokauszt egyik legjelentősebb hazai kutatójával, Karsai Lászlóval vitatkozva.

Jók és rosszak

Karsai László, a Mazsihisz történész szakértője legújabb cikkének ez az alcíme: „Vitában Gerő Andrással". Általában szeretem az érdemi vitákat.

Gerő igazgatja a 2003-ban még az MSZP-SZDSZ-kormány által alapított Habsburg Intézetet, ami 2011 óta már a Schmidt vezette Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványhoz tartozik, ennek kebelén működik a Terror Háza is. A közalapítvány kuratóriumában jelen van Szájer József fideszes EP-képviselő, Lánczi Andrással a Századvég Alapítvány volt elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Martonyi János volt külügyminiszter.

Gerő 2012-ben nagy port kavart a baloldali-liberális hírportálon, a Galamus.hu-n megjelent írásával: akkor azt állította, a 20. század magyar történelem legnagyobb kutatója, Romsics Ignác tanulmányaiban a kérdések antiszemita megközelítését képviseli.

Mint a fentiekből is látható, a közéleti, politikai kérdésekben gyakran megszólaló Gerő Andrásnak igen színes az életrajza. A kormányzati projektekben részt vevő történész egyébként az első Orbán-kormány idején nagy kritikusa volt a kabinetnek és a jobboldalnak. Többek között azért bírálta akkor a Fideszt, mert szerinte kisajátította a „polgár” szót, és több interjújában is azt fejtegette, a hazai „jobboldal történetének a nacionalizmus és a rasszizmus szerves része”, egy olyan „daganat”, amit nem is nagyon lehet már kimetszeni.

Gerő a Habsburg Intézet alapításakor egyébként vitába keveredett a jobboldali Professzorok Batthyányi Körében (PBK) szerepet vállaló – tavaly elhunyt – Solymosi Frigyessel. 2002 végén a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában azzal vádolta az akkori liberális oktatási minisztert, Magyar Bálintot, hogy baráti alapon utalta ki Gerőnek az intézet létrehozására szánt támogatást. A történelem iróniája, hogy Solymosi az előző ciklusban vállalhatatlannak nevezte az Orbán-kormány döntéseit, kilépett a PBK-ból, sőt, felszólította a miniszterelnököt, mondjon le.

Kiemelt beruházó

Az Olof Palme Házat a Magyar Építő Zrt. újítja fel. A céget tulajdonló Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. 2016 nyaráig Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László érdekeltségéhez tartozott. Ekkor egy másik NER-milliárdoshoz vándorolt: a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attilához.

A Magyar Építőnek jutott korábban többek között a Postapalota felújítása, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központjának felépítése, az MNB által megvásárolt Ybl-villa átalakítása és a legnagyobb falat, az új Puskás Stadion felhúzása a ZÁÉV-vel közösen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.