Múlt héten, az éjszaka leple alatt vitette el a kormány Nagy Imre-szobrát a Kossuth tér mellől, a Vértanúk teréről. A mártírt miniszterelnök szobrának helyén a Horthy-korszak alatt felavatott, a vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét állítják fel.
Nagy Imre szobrának elbontása azonban csak egy kormány szoborelbontásai és állításai közül: a 2010-es hatalomátvétel óta több emlékművet bontottak le, cipeltek új helyszínre, hogy létrehozzanak valami olyasmit, mint ami a Horthy-korszakban volt.
Sötétben vitték el Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről
Hajnalban kezdték el bontani. Hajnalban kezdték el bontani Nagy Imre emlékművét a Vértanúk terén - számolt be a Klubrádió. Egy hallgatójuk küldött fotót, amelynek tanúsága szerint nyerges vontatóra pakolják az emlékmű elemeit. Felidézik: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság korábban előzetes hozzájárulását adta a Vértanúk terének átépítéséhez, és a Nagy Imre-emlékműnek a Jászai Mari téren történő felállításához.
Ezt a cél nem is titkolja a kormány: egy 2011-es döntés értelmében például vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti arculatát. Ha pedig alaposan megnézzük, láthatjuk, hogy ezt a feladatot már majdnem teljesítette a kabinet.
Károlyi és József Attila nem kell
Kövér László már 2010 júniusában megígérte, hogy eltüntetik a Kossuth térről Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök szobrát. A házelnök akkor azt mondta, hogy Kéthly Anna egykori szociáldemokrata pártelnök szobrát kellene a helyére állítani. Ezt pedig gyorsan meg is valósították: Károlyi szobrát még 2012-ben elvitték, majd titokban felállították Siófok kertvárosában, Balatonszéplakon.
A szélsőjobboldali és lassan már a fideszes narratíva szerint Károlyi áruló, aki káoszba taszította az országot, a kormány pedig ennek megfelelően bánt a szoborral: mielőtt elszállították volna, az emlékművet körbekerítették, a körülötte lévő fákat kivágták, aztán lekapcsolták a díszkivilágítást is.
| ||
Hasonlóan járt József Attila szobra is, igaz, a költő emlékművét nem vidékre vitték, hanem lejjebb költöztették, a rakparthoz. Már a terv is nagy visszhangot és ellenállást váltott ki, ám a Kossuth tér felújítását célzó Steindl Imre Program vezetője, Wachsler Tamás végül meggyőzte a tiltakozókat, főleg azzal, hogy A Dunánál című versben elmélkedő költő szobra valóban a Dunához közelebb kerül.
Közben régi-új szobrok is érkeztek a Kossuth térre: 2014-ben 14 méteres szobrot állították a Kossuth téren Tisza István egykori miniszterelnöknek, aki a Fidesz emlékezetpolitikájában a stabilitást fejezi ki, és Orbán Viktor szerint „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma”.
| ||
Rekonstruálták Andrássy Gyula miniszterelnök szintén hatalmas szobrát, melyet még 1906-ban avatott fel Ferenc József, majd 1945-ben eltüntették. 2015-ben viszont újra felállították, Kövér László ekkor azt mondta az 1867–1871 között az országot vezető politikusról, hogy „a magyar újkori történelem aranycsapatának” tagja.
Bronz, aranyáron - Andrássy Gyula szobra a Kossuth téren
Szobrászkollektíva készítheti el Andrássy Gyula gróf - 1906-1945 között a Parlament előtt álló - nagyméretű lovas szobrának másolatát. A Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. nettó 440 millió forintért végzi el a munkát, a szobrot jövő tavasztól láthatjuk - írtuk két éve. Most tényleg felállították, korábbi cikkünkből kiderül, hogyan zajlottak az előkészületek.
Hóman majdnem összejött, a megszállási emlékművet dafke is felállították
Bár nem a kormány, hanem a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés szavazta meg a jobbikos javaslatot, melynek értelmében Lukács György marxista filozófus szobrát tavaly márciusban eltávolították a Szent István parkból, és helyére egy Szent István-szobrot állítanak fel. Erről Radnóti Sándor írt részletesen a Narancsba:
Radnóti Sándor: Lukács a parkban
Abban az alternatív valóságban, amelyben a budapesti Fővárosi Közgyűlés Lukács György Szent István parki szobrának lebontásáról döntött, a marxista filozófust nem vallatták a sztálini időkben a Lubjankán, nem hurcolták meg a Rákosi-korszakban a Felelet-vitában, nem volt a forradalmi Nagy Imre-kormány minisztere, nem deportálták a forradalom leverése után Romániába, nem volt a Kádár-korszakban mellőzött ember, aki az üldözött Szolzsenyicinről jelentetett meg Nyugaton könyvet, akihez tanítványul szegődni, szellemileg csatlakozni súlyos karrier- és rendőri kockázatot jelentett.
De a legjobban talán a német megszállási emlékmű körüli események mutatták meg a kormány emlékezetpolitikáját: az 1944-es megszállás áldozatainak állított emlékművet rengeteg kritika érte a koncepciója miatt, sokan azt állították, az emlékmű azt sugallja, hogy Magyarország ártatlan áldozata volt a megszállásnak, és nem vett részt azt követő deportálásokban sem. Bár a kormány azt ígérte, hogy egyeztetni fog az illetékesekkel a Szabadság térre tervezett szoborról, ezt nem tette meg, hanem inkább a 2014-es választások után két nappal elkezdeték kialakítani az emlékművet, amelyet aztán éjjel, avatás nélkül állítottak fel.
Előfordult azonban, hogy a kormány visszavonulót volt kénytelen fújni szoborügyben: 2015-ben Hóman Bálintnak, a zsidótörvények mellett kiálló és azokat megszavazó, két világháború közötti antiszemita politikusnak és középkortörténésznek terveztek szobrot állítani Székesfehérváron. A szoborállítást L. Simon László fideszes képviselő kezdeményezte, a fideszes városvezetés pedig támogatta az ötletet. Ám a tervezett szobor miatt annyian tiltakoztak (többek között a Mazsihisz és Barack Obama akkori amerikai elnök, aki azt mondta, hogy az amerikai kormány élen járt abban, hogy a kormány visszakozzzon), hogy a székesfehérvári közgyűlés kénytelen volt visszavonni a támogatást.
Se lenyelni, se kiköpni
Egyébként Horthy megítélése a Fideszben ellentmondásos. Ugyan Orbán Viktor másfél évvel ezelőtt kivételes államférfinak nevezte, az izraeli miniszterelnök 2017-es látogatásakor nyilatkozatot adott ki hangsúlyozva, hogy „a magyar vezetés a második világháború idején bűnt követett el azzal, hogy kiszolgáltatta a magyarországi zsidóságot a náciknak”.
Míg több településen avattak már Horthy-szobrot 2010 óta országszerte, tavaly májusban a perkátai fideszes vezetésű önkormányzat az utolsó pillanatban meggondolta magát és lefújta az avatást. Szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn szintén avattak egy szobrot, amin jelen volt a település fideszes polgármestere is, de később hangsúlyozták, ez egy magánrendezvény volt, Kiss Attila pedig "magánemberként" volt jelen.
Nagy titokban avatott Horthy-szobrot a Fidesz
Eltérően a korábbi hasonló eseményekhez, Horthy Miklós szobrának szombati avatását semmiféle tiltakozás nem előzte meg, nem kísérte, de még visszhangja sincs. Talán azért, mert a meghívottakon kívül senki nem tudott róla. Horthy-szobrot avattak szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn (korábbi neve: Zelemér), az egykori kormányzót formázó alkotással együtt leplezték le Baltazár Dezső református püspök mellszobrát is.
