Gulyás döntött, megvehetné a műemléket az ingatlanos cég

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 9.

Belpol

Egy nap alatt határozott a Miniszterelnökség a 190 éves erzsébetvárosi épületről, az önkormányzat viszont nem akarja eladni.

A kérelem beadásának napján, augusztus 31-én jóváhagyta a Miniszterelnökség, hogy a Sunbelt Property Ingatlanforgalmazó Kft. megvehesse Budapesten, az Erzsébetvárosban a Király utca 27. alatti, védett műemlék besorolású bérházat. A műemlékvédelemért is felelős tárca 2019-ben még olyan állásfoglalást adott ki, hogy azt a házat nem szabad értékesíteni, mert a szomszédos épületekkel együtt, egy tulajdonos kezében „nagy ingatlanstruktúrát” képezne, és nyilván a hasznosítással jelentős beavatkozás érné a védettséget élvező épületeket – számol be a 24.hu.

A Miniszterelnökség építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága által jegyzett nyilatkozat – amelyet Gulyás Gergely miniszter nevében adtak ki – nem indokolja meg, miért látják másként most az épület ügyét.

Az új állásfoglalás váratlanul érte a DK-s Niedermüller Péter által irányított erzsébetvárosi önkormányzatot, amely nem akarta, és most sem akarja eladni az ingatlant.

Az önkormányzat vitában és perben áll a Sunbelt Property Ingatlanforgalmazó Kft-vel és a nagyrészt azonos tulajdonosi hátterű Sunbelt Garden Kft.-vel. A két cég azt állítja, hogy a VII. kerület előző – kormánypárti – vezetése a 2019-es önkormányzati választások előtt kötelezte magát arra, hogy átadja a Király utca 25., 27. és 29. alatti házakat, de ez nem történt meg. A két kft. havonta 600 millió forinttal növekvő, összesen már 18 milliárd forint körüli kötbért követel emiatt az önkormányzattól, amelyet csődbe is vinne, ha ki kellene fizetnie ezt az összeget.

Erről az ügyletről nem volt szó a választások után az átadás-átvételkor – állítja a mostani vezetés –, és mikorra képbe kerültek az új döntéshozók, a kötbér már megközelítette az ingatlanokért eredetileg felajánlott 2,6 milliárd forintot. Úgyhogy a két kft. 2019 végére már szinte ingyen hozzájuthatott volna az ingatlanokhoz. Az önkormányzat azonban bírósághoz fordult.

 

A pert a Fővárosi Törvényszék tárgyalja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.