Miután az Alkotmánybíróság (AB) helytelenítette az általános választási regisztrációt, az Országgyűlés ez év júniusában átalakította a vonatkozó jogszabályokat. A kormánypárti többség az utolsó pillanatban kihúzta a törvényből a lehetőséget (amely pedig eredetileg szerepelt a tervezetükben), hogy a tartósan külföldön élő, de itthoni állandó lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok levélben is szavazhassanak – míg az állandó hazai lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, jellemzően a szomszédos országokban élő, magyar állampolgárságot az elmúlt években szerző magyarok ezt megtehetik. Saját módosító javaslatuk megváltoztatását a zárószavazást megelőző napon Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese kezdeményezte.
magyarnarancs.hu: Jogilag különbséget tettek azon az alapon, hogy a külföldön élő magyar szavazópolgárnak van vagy nincs hazai állandó lakcíme. Úgy is mondhatjuk, hogy a honi viszonyokkal feltehetően zömmel elégedetlen kint dolgozók nehézkesen, csak a külképviseleteken megjelenve szavazhatnak – ellentétben azokkal a határon túliakkal, akiktől a kormánypártok főként támogató voksokra számítanak.
Gulyás Gergely: Ha valaki úgy gondolja, hogy a döntően munkavállalás miatt külföldön élők pártpreferenciáját az ország elhagyásakor hivatalban levő kormánnyal szembeni elégedetlenség határozza meg, akkor a kérdésnek nincs komoly politikai jelentősége, mivel az egyedül irányadónak tekinthető KSH-adatok szerint mintegy 350 ezer magyar ment külföldre dolgozni, akik közül minden második ember a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt távozott. Nem biztos, hogy ez a jó kiindulási pont a szabályozás megítélésében. Az Alkotmánybíróságnak az általános regisztrációt megsemmisítő döntése azt is kimondta, hogy a választási eljárásban különbséget lehet tenni aszerint, hogy valaki Magyarországon lakik vagy sem. Mivel a nem itt élő magyarok választójogával kapcsolatosan folyt egy politikai vita is, a kormánypártok a kompromisszumos megoldást keresték. Ezért nem szavazhat egyéni jelöltre az, aki külföldön lakik. A magyar állam határain kívül nem tudunk szavazóköröket felállítani, ahogyan erre más országok sem képesek, ezért az ott lakó állampolgár levélben is szavazhat. Ám ha valaki itthon lakik, akkor szavazókörben kell szavaznia. Ha a választás napján külföldön tartózkodik, akkor ugyanúgy, mint eddig, a külképviseleten teheti ezt meg. Viszont neki két szavazata van, egyéni jelöltre és listára is. Hogyan lehet ellenőrizhetően különbséget tenni? Ha valakinek nem Magyarországon van a lakóhelye, az jogi tény, s általában azt jelenti, hogy nem itt él.
magyarnarancs.hu: Ön azzal is indokolta módosító indítványát, hogy ha a hazai állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő jogosult is szavazhatna levélben, az visszaélésekre adna lehetőséget.
GG: Én azt tartottam volna helyesnek, és többen is – elsősorban Kövér László – azt támogatták a kormánypárti frakciókban, hogy minden magyar állampolgárnak egyforma választójoga legyen, ami egyébként ezt a problémát is orvosolná. Csakhogy kisebbségben maradtunk. Ekkor jött a kormánypártok – szerintem e tekintetben helytelen – önmérsékletét bizonyító megoldása, amit a Velencei Bizottság külön is üdvözölt, hogy a külhoni magyar állampolgár csak listára szavazhat. Ez a listás szavazat a modellszámítások szerint harminc százalékot ér, az egyéni jelöltre leadott pedig hetvenet, mivel azok jelentős része töredék szavazatként is hasznosul. Ezzel a törvény megfelel annak a sok választóban megfogalmazódott, általában ellenzéki akaratnak – amivel én nem értek egyet –, hogy ne legyen ugyanolyan befolyása a választások eredményére annak a magyar állampolgárnak, aki külföldön él, mint annak, aki itthon.
| ||
magyarnarancs.hu: Az Alkotmánybíróság döntéséhez már alkalmazkodó, még májusban benyújtott tervezet megengedte a kint dolgozó magyarországi állampolgároknak, hogy levélben szavazhassanak. A kormánypártok a saját verziójukat írták felül azzal a zárószavazás előtti, ön által jegyzett önálló módosító indítvánnyal, amely ezt a passzust kihúzta. Miért?
GG: A végsőkig folyt a vita a megoldásról a kormánypárti frakciókban. Ugyanis ha eltekintünk attól, hogy valakinek Magyarországon van állandó lakcíme, az azt jelentené, hogy lehetővé tesszük az itthon élő magyar szavazópolgároknak is a levélben történő szavazást. Ez igazán vicces követelés attól az ellenzéktől, amelyik eddig még a határon kívüli lakhellyel rendelkezők levélben szavazásával kapcsolatosan is a fenntartásait hangoztatta. Akkor lenne kiterjeszthető a levélben való szavazás lehetősége a Magyarországon lakóhellyel rendelkezőkre is, ha elfogadjuk, hogy akkor bármelyik választópolgár szavazhat levélben. Az ugyanis nem ellenőrizhető, hogy a választások napján valaki külföldön van-e vagy sem, az viszont igen, hogy hol lakik.
magyarnarancs.hu: Ha mindez a kormánypártok és személyesen ön szerint evidens, még kevésbé érthető, miért a zárószavazás előtti napon nyújtotta be a módosító javaslatot. Mintha direkt azért történt volna így, hogy ezt a változtatást ne lehessen rendesen megvitatni.
GG: Fel lehetett szólalni a záróvitában, de az ellenzéki pártok nem kifogásolták ezt a változtatást.
magyarnarancs.hu: Az Alkotmánybíróság egy szóval sem említette, hogy a külföldön dolgozók nem szavazhatnak levélben. Csak azt, hogy különösen kikre vonatkozhat ez a lehetőség.
GG: Az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy vannak olyan homogén csoportok, amelyek esetében ez a különbségtétel indokolt lehet. Egyet nevesít: a külhoni magyarokét. Az AB meghatározása szerint külhoni magyar az, aki Magyarországon kívüli állandó lakóhellyel rendelkezik.
magyarnarancs.hu: Eszerint nemcsak az, aki oda született…
GG: Ha valaki mondjuk az Egyesült Államokban, Németországban vagy Izraelben lakik, azaz ott az állandó lakóhelye, mindegy, hogy milyen régóta, akkor ő külhoni magyar, függetlenül attól, hogy a szülőhelyéről vagy a munkahelyéről beszélünk. Ez fordítva is igaz: aki a Székelyföldön dolgozik, de az állandó lakóhelye Magyarországon van, nem szavazhat levélben.
