„Keserű szájízzel, de büszkék vagyunk” – Tüntettek a CET alvállalkozói

Belpol

Bent az ünnepélyes megnyitón tapsolt az értő közönség, kint tábláikat lengették a CET-ről Bálnára keresztelt kulturális megaberuházás kivitelezői. Az alvállalkozók a pénzüket követelik: több mint egymilliárd forintot.

„A főváros szép és jó épületet kapott a pusztuló közraktárak helyébe, a beruházó is megtalálta a számítását, és a bank sem fizet rá az üzletre. Egyedül a téglát téglára építő mestereknek lett keserű a kenyere” – mondta Kanász István, a CET alvállalkozóinak képviselője pénteki, magyar népmesét imitáló beszédében. Kanász szerint a történet egyetlen szépséghibája, hogy az igazság ebben az esetben mindeddig nem győzedelmeskedett.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Péntek délután mintegy 30-40 építési vállalkozó, illetve munkás tüntetett a Bálna átadásával egy időben. Transzparenseiken a fővárosnak, illetve az általuk offshore-beruházónak tartott Porto Investment Kft.-nek üzentek, a CET helyett ma már Bálna névre hallgató Duna-parti kulturális központot pedig nemes egyszerűséggel mutyiplázának nevezték. A Bálna hosszú évek óta húzódó építése és átadása valóban állatorvosi lóként mutatja fel a nagyberuházások és a politikai váltógazdaság egymásra találásának minden rákfenéjét. „A kivitelezők bérét mintegy kétéves csúszással rendezte a főváros, oly módon, hogy az összeget levonta a beruházóval történt elszámoláskor. A 2009-ben összedobott, közel 4 millió eurós bankgaranciát viszont teljes egészében lehívta az önkormányzat, és egyelőre nem látjuk, hogyan kaphatnánk vissza ezt a pénzt.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A banki letétet ugyanis nem a beruházó Porto Investment, hanem az alvállalkozók dobták össze, ez volt a feltétele annak, hogy egyáltalán beszállhassanak a projektbe. Az önkormányzat az átadás csúszására és egyéb hiányosságokra hivatkozva lehívta a milliárdos tételt, így a kivitelezők annak ellenére estek el pénzüktől, hogy megítélésük szerint kiváló minőségű munkát tettek le az asztalra. „Öt nagyvállalkozásról és az ő alvállalkozói sorukról van szó, összességében több száz cég lehet érintett, a megkárosított munkavállalók és családok számát pedig ezres nagyságrendűre tudom becsülni” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Kanász István. Ennek ellenére a tüntetésen viszonylag alacsony számban jelentek meg a károsultak, akik – bár nem hívták őket – Kanász beszéde után körbejárták a frissen átadott épületet. A lufirengeteggel, néptáncosokkal és élő zenével is erősítő Bálna egyébként valóban szebbik arcát mutatta a megnyitón, bár a Budapest Galéria és a Budapest-makett mellett sok látnivaló nem akadt, a helyiségek többsége még kiadatlanul áll. A bámészkodó demonstrálókkal nem volt könnyű dolga a nyilatkozatokra vadászó sajtómunkásnak: volt, aki azt mondta, itt dolgozott, de interjút nem adhat, egy másik tüntető pedig határozottan kijelentette: direkt nem nyilatkozik. Visszamentünk az épület előtt várakozó Kanász Istvánhoz, aki különösebb indoklás nélkül elismerte, hogy az a stratégiájuk, hogy mindenki nevében ő beszél.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Bent Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes reagált a vállalkozók megmozdulására: szerinte ők is pontosan tudják, hogy „a fővárossal szemben semmilyen jogos követelésük nem lehet”. Bagdy a Kúria egy határozatára is hivatkozott, mely elismerte a bankgarancia lehívásának jogosságát. Úgy tűnik, a tüntetők sem jogi úton mennének neki az önkormányzatnak, inkább arra kérik a városvezetést, hogy „segítsen megoldani” nehéz helyzetüket. „Lehet, hogy a jog nyelvén nehéz lesz kifejezni, de mindenképpen inkorrekt volt a főváros hozzáállása. Úgy egyeztek meg a beruházóval, hogy abból minket kihagytak. Megtehették volna, hogy a Portótól visszatartják a 4 millió eurót, amíg nem mutat be elszámolást alvállalkozóival. Ezt a ziccert azonban a város vezetése kihagyta” – fejtegette lapunknak az alvállalkozók képviselője. Kanász szerint perre leginkább a Porto Investmenttel lehetne menni, de ha ezt meg is nyernék, erősen kétséges, hogy egy máltai offshore cégen behajthatják-e követeléseiket. És ezt a főváros is pontosan tudja.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Nincs túl sok lehetőségünk, de ezt a demonstrációsorozatot mindaddig folytatjuk, amíg nem állnak velünk érdemben szóba, és nem találunk a főváros és a kivitelezők számára is megnyugtató megoldást” – elmélkedett a lehetséges folytatásról Kanász István. A Bálna felé mutatva pedig azt mondta: „Keserű szájízzel ugyan, de büszkék vagyunk a munkánkra, amit – mint azt bárki láthatja – tisztességgel elvégeztünk.”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.