„Keserű szájízzel, de büszkék vagyunk” – Tüntettek a CET alvállalkozói

Belpol

Bent az ünnepélyes megnyitón tapsolt az értő közönség, kint tábláikat lengették a CET-ről Bálnára keresztelt kulturális megaberuházás kivitelezői. Az alvállalkozók a pénzüket követelik: több mint egymilliárd forintot.

„A főváros szép és jó épületet kapott a pusztuló közraktárak helyébe, a beruházó is megtalálta a számítását, és a bank sem fizet rá az üzletre. Egyedül a téglát téglára építő mestereknek lett keserű a kenyere” – mondta Kanász István, a CET alvállalkozóinak képviselője pénteki, magyar népmesét imitáló beszédében. Kanász szerint a történet egyetlen szépséghibája, hogy az igazság ebben az esetben mindeddig nem győzedelmeskedett.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Péntek délután mintegy 30-40 építési vállalkozó, illetve munkás tüntetett a Bálna átadásával egy időben. Transzparenseiken a fővárosnak, illetve az általuk offshore-beruházónak tartott Porto Investment Kft.-nek üzentek, a CET helyett ma már Bálna névre hallgató Duna-parti kulturális központot pedig nemes egyszerűséggel mutyiplázának nevezték. A Bálna hosszú évek óta húzódó építése és átadása valóban állatorvosi lóként mutatja fel a nagyberuházások és a politikai váltógazdaság egymásra találásának minden rákfenéjét. „A kivitelezők bérét mintegy kétéves csúszással rendezte a főváros, oly módon, hogy az összeget levonta a beruházóval történt elszámoláskor. A 2009-ben összedobott, közel 4 millió eurós bankgaranciát viszont teljes egészében lehívta az önkormányzat, és egyelőre nem látjuk, hogyan kaphatnánk vissza ezt a pénzt.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A banki letétet ugyanis nem a beruházó Porto Investment, hanem az alvállalkozók dobták össze, ez volt a feltétele annak, hogy egyáltalán beszállhassanak a projektbe. Az önkormányzat az átadás csúszására és egyéb hiányosságokra hivatkozva lehívta a milliárdos tételt, így a kivitelezők annak ellenére estek el pénzüktől, hogy megítélésük szerint kiváló minőségű munkát tettek le az asztalra. „Öt nagyvállalkozásról és az ő alvállalkozói sorukról van szó, összességében több száz cég lehet érintett, a megkárosított munkavállalók és családok számát pedig ezres nagyságrendűre tudom becsülni” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Kanász István. Ennek ellenére a tüntetésen viszonylag alacsony számban jelentek meg a károsultak, akik – bár nem hívták őket – Kanász beszéde után körbejárták a frissen átadott épületet. A lufirengeteggel, néptáncosokkal és élő zenével is erősítő Bálna egyébként valóban szebbik arcát mutatta a megnyitón, bár a Budapest Galéria és a Budapest-makett mellett sok látnivaló nem akadt, a helyiségek többsége még kiadatlanul áll. A bámészkodó demonstrálókkal nem volt könnyű dolga a nyilatkozatokra vadászó sajtómunkásnak: volt, aki azt mondta, itt dolgozott, de interjút nem adhat, egy másik tüntető pedig határozottan kijelentette: direkt nem nyilatkozik. Visszamentünk az épület előtt várakozó Kanász Istvánhoz, aki különösebb indoklás nélkül elismerte, hogy az a stratégiájuk, hogy mindenki nevében ő beszél.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Bent Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes reagált a vállalkozók megmozdulására: szerinte ők is pontosan tudják, hogy „a fővárossal szemben semmilyen jogos követelésük nem lehet”. Bagdy a Kúria egy határozatára is hivatkozott, mely elismerte a bankgarancia lehívásának jogosságát. Úgy tűnik, a tüntetők sem jogi úton mennének neki az önkormányzatnak, inkább arra kérik a városvezetést, hogy „segítsen megoldani” nehéz helyzetüket. „Lehet, hogy a jog nyelvén nehéz lesz kifejezni, de mindenképpen inkorrekt volt a főváros hozzáállása. Úgy egyeztek meg a beruházóval, hogy abból minket kihagytak. Megtehették volna, hogy a Portótól visszatartják a 4 millió eurót, amíg nem mutat be elszámolást alvállalkozóival. Ezt a ziccert azonban a város vezetése kihagyta” – fejtegette lapunknak az alvállalkozók képviselője. Kanász szerint perre leginkább a Porto Investmenttel lehetne menni, de ha ezt meg is nyernék, erősen kétséges, hogy egy máltai offshore cégen behajthatják-e követeléseiket. És ezt a főváros is pontosan tudja.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Nincs túl sok lehetőségünk, de ezt a demonstrációsorozatot mindaddig folytatjuk, amíg nem állnak velünk érdemben szóba, és nem találunk a főváros és a kivitelezők számára is megnyugtató megoldást” – elmélkedett a lehetséges folytatásról Kanász István. A Bálna felé mutatva pedig azt mondta: „Keserű szájízzel ugyan, de büszkék vagyunk a munkánkra, amit – mint azt bárki láthatja – tisztességgel elvégeztünk.”

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.