Gulyás Gergely szerint David Pressmannek elnézést kellene kérnie

  • narancs.hu
  • 2023. április 17.

Belpol

A miniszter többek között nehezményezi, hogy Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, mely intézményekre és személyekre vetett ki szankciókat az Egyesült Államok kormánya.

Gulyás Gergely Bayer Zsolt vendége volt vasárnap este a Hír TV-ben, és a kedélyes elbeszélgetés során a Miniszterelnökséget vezető miniszter két okból is kritizálta David Pressmann amerikai nagykövetet.

Gulyás szerint Pressmann hibát követett el, amikor meghívta széderestéjére a Jobbik elnökét, Gyöngyösi Mártont is, aki a korábban súlyosan antiszemita kijelentéseket tett.

Szerinte Pressmannek egyszerűbb lenne elnézést kérni azoktól a zsidó vezetőktől, akik a helyszínen szembesülhettek azzal, hogy Gyöngyösi is a meghívottak között van. Az nyilván sem Gulyást, sem Bayer nem zavarta egy cseppet sem, hogy korábban a műsort vezető Bayer Zsoltot zsidó szervezetek korábban szintén antiszemitizmussal vádolták.

"Annál kellemetlenebbet, mint hogy a zsidó szervezetek vezetői magyarázkodnak, hogy ők ugyan nem ültek volna le Gyöngyösi Mártonnal vacsorázni, de ott szembesültek azzal, hogy ott van, felállni meg nem mertek, mert mégiscsak az amerikai nagykövet hívta őket, nehéz ennél kellemetlenebb helyzetbe hozni embereket" – mondta Gulyás, többek közt a Mazsihiszt vezető Heisler András nyilatkozatára célozva.

Gyöngyösi Márton egyébként a széderestét követően, néhány nappal később bocsánatot kért korábbi kijelentése miatt, amikor is a zsidó származású képviselők listázását javasolta a parlamentben, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Gulyás Gergely emellett azt is nehezményezte, hogy

Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, mely intézményekre és személyekre vetett ki szankciókat az Egyesült Államok kormánya. Szerinte ilyenre más országokban nem volt példa.

A miniszter "nevetségesnek tűnő hacacárénak" nevezte a bejelentést.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.