Sajtótájékoztatón bírálták a kormány oktatás- és szociálpolitikáját a tanévkezdés előtt az ellenzéki pártok. Persze nem közösen, hanem külön-külön, de azért elég hasonló problémákat látnak.
Az LMP szerint a kormánynak több pénzt kellene az oktatásra fordítania, ellenkező esetben Magyarország még a régiós országoktól is lemarad a Nyugathoz történő felzárkózás helyett.
Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a kabinet nem tanult az elmúlt nyolc év oktatási problémáiból. Szerinte ezt mutatja az is, hogy jövőre reálértéken az ideinél is kevesebbet költ oktatásra a kormány.
A politikus a pedagógushiányt nevezte a legnagyobb gondnak, sok iskolában nem lesz elég tanár a most kezdődő tanévben. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha ismét vonzóvá tennék a pedagóguspályát. Ehhez vissza kell adni a tanárok szakmai autonómiáját, és megfelelő béreket kell fizetni nekik.
Az MSZP szerint a magyar oktatási rendszer semmilyen jövőképet nem kínál a fiataloknak, ez azon is látszik, hogy milyen sokan kívánják elhagyni az országot és mennyien kerülnek ki képzettség nélkül az iskolákból. Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, megbukott Orbán Viktor miniszterelnök oktatáspolitikája. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a kormány állításaival ellentétben a családoknak még mindig nagy terhet jelent az iskolakezdés, erre utal például, hogy a mostani időszakban 12 százalékkal emelkedtek a felvett személyi kölcsönök. Az állam csak 12 ezer forint erejéig támogatja a tankönyvvásárlást, efelett a szülőknek kell fizetniük, ahogy a tanszereket, tornafelszerelést, a különórákat és az osztálypénzt is.
A Jobbik szerint a kormány alulfinanszírozza az oktatást, a jövő évi költségvetésben összesen 15 milliárd forinttal szán többet a közoktatásra, mint az elmúlt tanévben.
Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke úgy vélekedett, hogy ez a „plusz” 15 milliárd forint még az inflációs szintet sem fogja fedezni.
Az ellenzéki párt szerint, ha a tanévkezdés előtti „kormányzati pótvizsgákról” bizonyítványt állítanának ki, akkor abból az derülne ki, hogy oktatásfinanszírozásból, a pedagógustársadalom anyagi és erkölcsi megbecsüléséből, a fenyegető tanárhiány kezeléséből, valamint a társadalmi mobilitás, esélyegyenlőség megteremtése tekintetében elégtelenre vizsgázott a kormány.
A DK felszólította a kormányt, hogy minél hamarabb dolgozzon ki átfogó felzárkóztatási stratégiát a létminimum alatt élő gyermekek és családjaik helyzetének javítására.
Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke, EP-képviselője elmondta, a Policy Agenda néhány napja megjelent kutatása szerint ma Magyarországon 750 ezer gyerek létminimum alatt él.
Különösen elgondolkoztatónak nevezte, hogy a kutatás szerint minél több a gyermekek száma a családban, annál nagyobb az elszegényedés veszélye. Így – szerinte – felmerül a kérdés, miként fog nőni az ország népessége, miközben a családok évének legfontosabb célkitűzése, hogy több gyerek szülessen Magyarországon.
