Ha a cég kéri a tesztelésünket, az eredményt is látja

Belpol

A többi dolgozó egészségének védelme érdekében a munkahely kezelheti ezt az adatot – írta kérdésünkre a TASZ.

A munkáltató által megrendelt koronavírus-tesztelésről így írta le férje tapasztalatát egy nő a Facebookon: „Sziasztok! Mondja meg nekem valaki, mit lehet tenni, mert menten gutaütést kapok! Sztori: a férjem most jött haza a városi tudományegyetem klinikájáról, ahol PCR-teszten volt. A teszt végén megkérdezte, hogy mikor kapja meg a leletet, és adna meg egy email-címet. Azt mondták neki, hogy nem kell, mert a munkáltatójának küldik ki! Visszakérdezett, hogy jól értette-e, hogy kinek. Az volt a válasz, hogy annak, aki a tesztet kérte, és az ő esetében ez a munkáltató lesz! Megkérdezte, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen betegjog, és adatvédelmi törvény… Válasz: ezzel ők nem tudnak mit tenni! Hogy lehetséges ez? Egy harmadik fél, aki kvázi egy vadidegen, mert csak munkaközvetítő, annak adnak ki egy orvosi leletet??? Magyarországon már mindent lehet? Nem is kaphatja meg a saját kezébe a teszteredményt, mert a munkáltatója kérte? Van itt valaki, aki tudja ennek a jogi részét? Sajnos felmerül a gyanú, hogy az illető megpróbálja manipulálni az eredményt. Köszönöm!”

A közösségi oldalon talált bejegyzésről megkérdeztük a Társaság a Szabadságjogokért jogászát, Asbóth Mártont. A civil szervezet magánszféraprojekt-vezetője azt írta, kollégáival végiggondolták a kérdést, és arra jutottak, az ügy jogi megítélése összetett, de egyvalami biztos:

a tesztalanynak meg kell kapnia az eredményét, azt nem lehet visszatartani.

A teszt eredménye egészségügyi adat, amiről az érintettnek joga van tudni. „Nagyobb kérdés azonban, hogy a munkáltató szervezhet-e ilyen tesztet, kötelezővé teheti-e azt, és ha igen, eredményei kinek a kezelésében lehetnek, és milyen módon jutnak el a letesztelt munkavállalóhoz.”

A TASZ szerint itt két alapvető jog és érdek ütközik: a munkáltatónak érdeke – és egyben kötelessége –, hogy a dolgozóinak biztosítsa a megfelelő körülményeket az egészséges és biztonságos munkavégzéshez. Nincs kétség afelől, hogy ez a járvány idején azt jelenti, a munkáltatónak igyekeznie kell megakadályozni a vírus terjedését, például védőfelszereléssel, vagy ha lehet, azzal, megengedi, hogy otthonról dolgozzanak a kollégák, illetve rendszeres teszteléssel.

A munkavállaló önrendelkezési jogához tartozik, hogy egészségügyi vizsgálatoknak – a PCR-teszt is ennek minősül – saját döntése alapján veti alá magát, és érzékeny adatait – amilyen a teszt eredménye – megossza a munkáltatójával.

„A konfliktus feloldhatósága nem egészen egyértelmű, de úgy gondoljuk, hogy a munkáltatónak – a fenti érdekre, vagyis a munkahely biztonságára hivatkozva – joga van PCR-tesztet szervezni, és azt kötelezővé is teheti. Az adatkezelésre a GDPR ad felhatalmazást, amikor kimondja, hogy az adatok gyűjtése lehetséges megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése érdekében. A GDPR ehhez azt is feltételül szabja, hogy ennek az alapja egészségügyi szakemberrel kötött szerződés kell, hogy legyen, ami meginkább az üzemorvost vagy a PCR-tesztet végző szolgáltató ilyen szakembereit jelentheti. Az adatvédelem általános elveinek figyelembevételével ezek után a munkáltató kezelheti az adatot, de azt a munkavállalónak ki kell adnia (valószínűleg nem automatikusan, de kérésre mindenképpen)” – írta a TASZ magánszféraprojekt-vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.