Orbán Viktor miniszterelnök még az idei évértékelőjében beszélt arról, hogy a kistelepüléseknek és kisvárosoknak "meg kell adni nekik az önvédelemhez való jogot", később Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélt arról, hogy milyen eszközöket adnának az önkormányzatok kezébe, hogy megakadályozzák a betelepüléseket. Navracsics szerint minderre azért lenne szükség, mert van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent, példaként a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét említette.
A törvényen el is kezdtek dolgozni, és szerdán felkerült a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre a "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény tervezete, amely – ahogy ígérték – a törvényszöveg szerint sarkalatos lenne, vagyis módosítani csak a mindenkori jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadával lehetne.
A törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy "a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat. Az önvédelem elsősorban a települési közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, illetve a település karakterének megőrzését és védelmét szolgája" (sic!).
A tervezet lényege, hogy "a település közössége gátat szabhat a település lakosságszámának nem kívánt növekedésével vagy a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben", az önkormányzatnak pedig "jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be", úgy, hogy beleszólási jogot kap "a közösség és a jövő generációk egyik létalapját jelentő ingatlanok feletti rendelkezésbe", ugyanis "a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok ingatlanszerzése védelemben részesíthető". Ugyanígy abba is beleszólhat az önkormányzat, hogy ki létesíthet lakcímet az adott településen, magyarán ki jelentkezhet be oda. Az ott élők hozzátartozói, az adott településről származók, a diákok, az egyházak és cégek alkalmazottai, a turisták vagy a helyi, például szociális intézményekben élők persze nem számítanának betelepülőnek.
A törvényszöveg ugyan kimondaná, hogy "a jogvédelmi eszközöket az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni", de rögtön utána azt is leszögezi, hogy "egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése, illetve egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása" nem számít indokolatlan megkülönböztetésnek – holott de, pont ez a diszkrimináció lényege.
Az önkormányzat mindenesetre rendeletben megállapíthatná "a betelepülés mérlegelést nem tűrő, objektív vagy mérlegelést lehetővé tévő feltételeit", de nem lehetne megakadályozni a betelepülését annak, aki a születése utáni 10 évben legalább egy évig bizonyíthatóan a településen élt (vagy legalább egy hozzátartozója); aki állami döntés alapján vagy közszolgáltatást nyújtani érkezik; aki "helyben kíván elhelyezkedni, vagy munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni, és a településen történő letelepedésével javíthatja a helyi közösség életminőségét"; és aki elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált.
Az önkormányzatoknak a betelepülések megakadályozásához meg kellene határozniuk rendeletben a "kívánatos lakosságszámot" is, ami az aktuálisnál nem lehet alacsonyabb (ennél figyelembe kell venni az ott élők természetes szaporodása miatti növekedést is), és ha ezt elérték, csak akkor hozhatnak ilyen rendelkezéseket.
A törvényszöveg mindenesetre összesen öt "jogvédelmi eszközt" adna az önkormányzatok kezébe, amelyeket helyi rendeletekben mondhatnak ki:
- ingatlanszerzés kizárása – ebben az esetben csak a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkezők vehetnek ott ingatlant;
- elővásárlási jog – ingatlaneladásnál a sima elővásárlási jog után az önkormányzatnak és a szomszédoknak lenne elővásárlási joga;
- ingatlanszerzés feltételhez kötése – ebben az esetben az önkormányzat előírhatja, hogy "a betelepülő valamilyen előzetes feltételnek felejen meg, illetve a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen";
- lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése – az önkormányzat kimondhatja azt is, hogy nem létesíthető további lakcím a településen, vagy csak valamilyen feltétellel, ilyenkor az önkormányzat hozzájárulása kell ahhoz, hogy valaki bejegyeztesse magát;
- adózás – az önkormányzat a betelepülést adófizetési kötelezettséghez kötheti.
A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az önkormányzat a betelepülési kérelmekről egyedi döntéseket hozzon, akár személyes meghallgatás alapján, vagy létrehozzon erre valamilyen egyszerűsített eljárást, de az eljárási határidő minden esetben maximum 30 nap lenne. A döntéseket legfeljebb a vármegyei törvényszék előtt lenne megtámadható, közigazgatási perben.
Ha valaki mégis jogtalanul szerezne ingatlant, azt az önkormányzat megtámadhatná a bíróságon, illetve kérhetné a lakcímbejelentés törlését.
A tervezet szerint a törvény még idén július 1-én lépne hatályba.
