"Ha az ellenzék nyerni akar, előválasztást kell rendeznie"

Belpol

A szakértők egyetértenek abban, hogy szükség van előválasztásra. Gulyás Márton mind a 106 választókerületben megszervezné.

Az ellenzéki pártok vezetői augusztus közepén arról állapodtak meg, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak a 2022-es országgyűlési választáson, a jelöltek kiválasztásánál az előválasztást is legitim eszköznek tekintik.

Valamilyen előválasztás tehát szinte biztosan lesz a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP részvételével. Nyitott kérdés azonban, hogy mikor, hány helyen és milyen típusú előversengést szerveznek. Az egyéni jelöltekről szóló előválasztás mellett felmerülhet a közös miniszterelnök-jelöltről, illetve a közös listán belüli erősorrendről döntő előválasztás is, de utóbbiaknak értelemszerűen előfeltétele lenne, hogy a hat ellenzéki párt elkötelezze magát a közös miniszterelnök-jelölt és a közös lista mellett.

Ez egyelőre nem történt meg, az ellenzéki tárgyalások az MSZP tisztújítása után vélhetően felpörögnek majd, és több szereplő reményei szerint év végéig legalább a keretekben és a forgatókönyvben megállapodnak. Csütörtökön késő délután az előválasztás részletkérdéseiről szervezett online kerekasztal-beszélgetést a Tabumentes Országmentés csoport. A beszélgetést az aHang Facebook-oldala közvetítette.

A meghívott hozzászólók - Gulyás Márton vlogger, Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és László Róbert, a Political Capital elemzője - egyetértettek abban, hogy szükség van előválasztásra az ellenzéki térfélen. Az előválasztás intézményével szemben korábban László Róbert volt a leginkább szkeptikus, de a tavaly nyári főpolgármester-jelölti előválasztás sikere sok aggodalmát eloszlatta. "A részvétel a vártnál magasabb volt, az eredményt mindenki elfogadta, az előválasztás mozgósító ereje pedig jól tükröződött az októberi eredményen" - magyarázta az elemző.

Attól azonban továbbra is tart, hogy egy országos előválasztásba a Fidesz könnyen beavatkozhatna. "Tavaly szerintem ezt azért nem tették meg, mert feltételezték, hogy az ellenzék magától is el fogja rontani." Virág Andrea szerint léteznek eszközök a fideszes trollkodás kivédésére - ilyen lehet a személyes jelenlét megkövetelése, egy értéknyilatkozat kitöltése, esetleg egy szimbolikus összegű pénzbeli hozzájárulás a választóktól az előválasztás megszervezéséhez. "Azt is gondolom, hogy magas ellenzéki részvétel mellett észrevétlenül nem tudnák befolyásolni az eredményt, a feltűnő beavatkozásnak pedig vannak politikai kockázatai a kormányoldalon" - mondta Virág.

Gulyás Márton úgy látja, 2021 tavaszán, legkésőbb nyár elején kellene lezongorázni az előválasztást, "utána már késő lesz ahhoz, hogy nagyot lendítsen az ellenzéki kampányon." A Partizán Facebook-csatorna műsorvezetője szerint mind a 106 körzetben érdemes lenne előválasztást tartani, még ott is, ahol az ellenzéknek gyakorlatilag semmi esélye a Fidesszel szemben, mert az előválasztás országosan mobilizál és meghatározhatja a közbeszédet. Gulyás az egyéni jelöltek mellett a közös miniszterelnök-jelöltről és a - reményei szerint közös - listáról is előválasztáson döntene.

"Ha az ellenzék nyerni akar, előválasztást kell rendeznie" - mondta Virág Andrea. Politikai akaratot az egyéni jelöltek közötti előválasztásra lát, bár elképzelhető, hogy az esélytelen körzetekben, vagy ott, ahol már most is ellenzéki a képviselő, végül nem lesz előválasztás. Virág szerint a miniszterelnök-jelölti előválasztásra is jó esély van, azon viszont meglepődne, ha a listán belüli erősorrendről is előválasztás döntene. "Itt nem látom a többségi akaratot, nagyon eltérő érdekei vannak az ellenzéki pártoknak."

László Róbert azt hangsúlyozta, hogy az előválasztás technikája nem elválasztható az ellenzék együttműködési stratégiájától. "A közös jelöltekkel csak a minimumfeltételt teljesítették. Valójában 2011 óta nyilvánvaló volt, hogy csak így van esélye az ellenzéknek a győzelemre, mégis lement két választás, mire sikerült megérteniük. Ennél előrébb viszont egyelőre nem látunk."

A beszélgetésen kínosan sokszor tértek vissza az úgynevezett preferenciális szavazásra, melynek bevezetéséért a szervező Tabumentes Országmentés csoport online petíciót is indított. A módszer lényege, hogy a választópolgár nem csak egy jelöltre szavazhat, hanem sorba állíthatja három kedvenc jelöltjét, és a helyezések utáni pontok összegéből jön ki a végeredmény.

A szakértők nagyjából egyöntetű véleménye volt, hogy a preferenciális szavazással nem érdemes az előválasztáson kísérletezni, mert nagyon megbonyolítaná a szavazatszámlálást, és elijeszthetne potenciális szavazókat is.

Virág Andrea szerint a preferenciális szavazásnak az az előnye, hogy általában higgadtabb mederbe tereli a politikai vitákat, nem érvényesülne az ellenzék mai állapotában. "Az ellenzéki pártoknak most inkább az a problémájuk, hogy az ellenzéki közvélemény az összefogás mellett azt is elvárja, hogy ezek a pártok mindenben értsenek egyet, ezért a politikusok nem nagyon merik felvállalni az ellentéteket. Az előválasztás ez alól adna ideiglenes felmentést, lehetőséget nyitna arra, hogy legitim módon ütközzenek az ellenzéken belüli különböző szakpolitikai programok, víziók."

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?