„Bármilyen pozitív az oktatási rendszer hatása, leamortizálódik abban a körben, amiben ezek a gyerekek élnek. Már a második generáció nőtt úgy fel, hogy sem az iskolájuk, sem a családuk nem adott nekik elég muníciót ahhoz, hogy megváltozzanak” – mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, szakmai vezetője a Freie Ungarische Botschaft (FUB) online konferenciáján. (A FUB elnevezésű csoportot Berlinben élő magyarok hozták létre, céljuk a magyar kormány demokráciaellenes intézkedéseivel szembeni fellépés.) Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, a mélyszegénységben élő gyermekek integrációját segítő szervezet állami támogatását megfelezte a kormány az idei tanévtől, így 8,5 millió forinttól esett el az Igazgyöngy Alapítvány, ez adta a beszélgetés apropóját.
L. Ritók Nóra szerint úgy lehet a mélyszegénységben élő fiatalok integrációját érintően eredményt elérni, ha minden létező problémás területen beavatkoznak, az oktatástól kezdve a családgondozáson át a közösségfejlesztésig. Az alapítvány ezt az állami szférával együttműködésben teszi, mert ugyanazokat a gyerekeket tanítják, hiszen ők délutáni képzést biztosítanak.
A jelenleg foglalkoztatott 600-650 hátrányos helyzetű, köztük számos roma tanuló nem tud térítési díjat fizetni, így költségvetési hiány keletkezik a szervezetnél. A munkatársakat a pedagógus életpálya szerint fizetik, ehhez párosulnak az úti-, anyag-, valamint az egyéb költségek, ezért van nagy szüksége az Igazgyöngy Alapítványnak a támogatásra. A megvonás azért fájó L. Ritóknak, mert nagyon sok szálon segítik az intézményrendszert, továbbá azon dolgoznak, hogy a járvány alatt a gyerekek ne morzsolódjanak le.
| ||
Függetlenedés?
A beszélgetés során felmerült, hogy miért nem „függetlenedik” az államtól az alapítvány, ugyanis az Oktatási Hivatal által bejegyzett hivatalos intézmény. A szakmai vezető úgy látja, ha ezt elengedik, akkor elvágják annak a lehetőségét, hogy partneri viszonyba kerüljenek, nem lehetnének például egyetemi gyakorlóhely sem. „Civil zárványt hoznánk létre” – fogalmazott.
Mint mondta, azt szeretné, ha egyenrangú partnernek tekintsék őket, ugyanis a mélyszegénység feloldását a rendszeren belül lehet megoldani. „A gyerekek iskolába járnak, a betegek orvoshoz, a közmunkások az önkormányzathoz” – sorolta. Megemlítette, hogy az egyházi iskolákat jóval nagyobb állami támogatás illeti meg, mint az állami, alapítványi iskolákat, pedig nagyon kevés az olyan intézmény, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket éri el.
Hozzátette, nem kellene rásütni a hozzájuk hasonló szervezetekre, hogy „Soros-bérencek”, hiszen így olyan képet alakítanak ki róluk, mintha ellenségek lennének. Pedig az Igazgyöngy Alapítvány olyan társadalmi problémákkal, jelenségekkel foglalkozik, amiről az állam ma semmit sem kommunikál. „A mélyszegénységet soha nem volt könnyű képviselni a hatalommal szemben” – mondta L. Ritók Nóra. Ennek oka szerinte, hogy például egy polgármester soha nem fogja kiemelni, hogy nem boldogul a szociális problémákkal, mert az veszélyezteti a megválasztását, a sikeres pályázatokat.
Az alapítvány helyzetét súlyosbítja, hogy a kormánysajtó nem tudósított a forrásmegvonásról, ellenben az ellenzéki médiával, tehát így olyan szervezetként tűntek fel, amely nem a kormány mellett áll. Hozzáfűzte, arról ő nem tehet, hogy ma csak pártpolitika van, szakpolitika nincs, pedig az utóbbival van problémája.
Elvették tőlük, ők összeszedték
Miután kiderült a támogatás megvonása, az alapítvány adománygyűjtésbe fogott, a szükséges összeget pedig sikerült két nap alatt előteremteni. Erre, ahogy L. Ritók Nóra mondta, ő maga sem számított, sőt, az akció olyan jól megy, hogy szeptember végére sikerülhet a jövő évi támogatást összeszedniük. Jelenleg mintegy 23 millió forintnál járnak.
Azt azért elmondta, nem kívánja senkinek azt a pár napot, amikor kiderült, hogy megvonják tőlük a pénzt, de úgy érzi, megerősödve jöttek ki a történetből; szerinte az ügyüknek hála a szegénység ellen küzdő civil szervezetek munkájára sokan másképpen tekintenek. Az Igazgyöngy Alapítvány tevékenységét a nyilvánosság előtt, átláthatóan végzi, az emberek érzik mögötte a hitelességet, emiatt támogathatták őket ennyien szerinte. „Azt szeretnénk, hogy minden gyermek azzá válhasson, amivé válhatna” – mondta.
Szerinte a mélyszegénységben élő embereknek nincs rálátása a világra, szeretnének túlélni, ezért nem is értik a rendszert, amiben a pártok mozognak, így megvezethetők egy zsák krumplival is. Az oktatási rendszerbből hiányzik a szociális készségek fejlesztése, ami nemcsak a lemaradt réteget, hanem a többségi társadalmat is érinti. „Identitás, önértékelés, énbizalom, énhatékonyság-érzés, tolerancia, szolidaritás; ezeket tanítani kell. Ha otthon sem és az iskolában sem tanítják meg ezeket, akkor hogyan várhatjuk el tőlük?” – mondta.
A kormány nemcsak az Igazgyöngy Alapítványtól vont meg forrásokat, hanem a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) és a Dr. Ámbédkar Iskolától is. A témával a Magyar Narancs részletesen foglalkozott a közelmúltban, interjút készítve L. Ritók Nórával, valamint Iványi Gáborral, a MET vezetőjével is.
A FUB online konferenciáját itt lehet visszanézni:
