„A mélyszegénységet nem könnyű képviselni a hatalommal szemben”

Belpol

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az oktatási rendszerből hiányzik a szociális készségek fejlesztése.

„Bármilyen pozitív az oktatási rendszer hatása, leamortizálódik abban a körben, amiben ezek a gyerekek élnek. Már a második generáció nőtt úgy fel, hogy sem az iskolájuk, sem a családuk nem adott nekik elég muníciót ahhoz, hogy megváltozzanak” – mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, szakmai vezetője a Freie Ungarische Botschaft (FUB) online konferenciáján. (A FUB elnevezésű csoportot Berlinben élő magyarok hozták létre, céljuk a magyar kormány demokráciaellenes intézkedéseivel szembeni fellépés.) Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, a mélyszegénységben élő gyermekek integrációját segítő szervezet állami támogatását megfelezte a kormány az idei tanévtől, így 8,5 millió forinttól esett el az Igazgyöngy Alapítvány, ez adta a beszélgetés apropóját.

L. Ritók Nóra szerint úgy lehet a mélyszegénységben élő fiatalok integrációját érintően eredményt elérni, ha minden létező problémás területen beavatkoznak, az oktatástól kezdve a családgondozáson át a közösségfejlesztésig. Az alapítvány ezt az állami szférával együttműködésben teszi, mert ugyanazokat a gyerekeket tanítják, hiszen ők délutáni képzést biztosítanak.

A jelenleg foglalkoztatott 600-650 hátrányos helyzetű, köztük számos roma tanuló nem tud térítési díjat fizetni, így költségvetési hiány keletkezik a szervezetnél. A munkatársakat a pedagógus életpálya szerint fizetik, ehhez párosulnak az úti-, anyag-, valamint az egyéb költségek, ezért van nagy szüksége az Igazgyöngy Alapítványnak a támogatásra. A megvonás azért fájó L. Ritóknak, mert nagyon sok szálon segítik az intézményrendszert, továbbá azon dolgoznak, hogy a járvány alatt a gyerekek ne morzsolódjanak le.

L. Ritók Nóra

L. Ritók Nóra

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Függetlenedés?

A beszélgetés során felmerült, hogy miért nem „függetlenedik” az államtól az alapítvány, ugyanis az Oktatási Hivatal által bejegyzett hivatalos intézmény. A szakmai vezető úgy látja, ha ezt elengedik, akkor elvágják annak a lehetőségét, hogy partneri viszonyba kerüljenek, nem lehetnének például egyetemi gyakorlóhely sem. „Civil zárványt hoznánk létre” – fogalmazott.

Mint mondta, azt szeretné, ha egyenrangú partnernek tekintsék őket, ugyanis a mélyszegénység feloldását a rendszeren belül lehet megoldani. „A gyerekek iskolába járnak, a betegek orvoshoz, a közmunkások az önkormányzathoz” – sorolta. Megemlítette, hogy az egyházi iskolákat jóval nagyobb állami támogatás illeti meg, mint az állami, alapítványi iskolákat, pedig nagyon kevés az olyan intézmény, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket éri el.

Hozzátette, nem kellene rásütni a hozzájuk hasonló szervezetekre, hogy „Soros-bérencek”, hiszen így olyan képet alakítanak ki róluk, mintha ellenségek lennének. Pedig az Igazgyöngy Alapítvány olyan társadalmi problémákkal, jelenségekkel foglalkozik, amiről az állam ma semmit sem kommunikál.  „A mélyszegénységet soha nem volt könnyű képviselni a hatalommal szemben” – mondta L. Ritók Nóra. Ennek oka szerinte, hogy például egy polgármester soha nem fogja kiemelni, hogy nem boldogul a szociális problémákkal, mert az veszélyezteti a megválasztását, a sikeres  pályázatokat.

Az alapítvány helyzetét súlyosbítja, hogy a kormánysajtó nem tudósított a forrásmegvonásról, ellenben az ellenzéki médiával, tehát így olyan szervezetként tűntek fel, amely nem a kormány mellett áll. Hozzáfűzte, arról ő nem tehet, hogy ma csak pártpolitika van, szakpolitika nincs, pedig az utóbbival van problémája.

Elvették tőlük, ők összeszedték

Miután kiderült a támogatás megvonása, az alapítvány adománygyűjtésbe fogott, a szükséges összeget pedig sikerült két nap alatt előteremteni. Erre, ahogy L. Ritók Nóra mondta, ő maga sem számított, sőt, az akció olyan jól megy, hogy szeptember végére sikerülhet a jövő évi támogatást összeszedniük. Jelenleg mintegy 23 millió forintnál járnak.

Azt azért elmondta, nem kívánja senkinek azt a pár napot, amikor kiderült, hogy megvonják tőlük a pénzt, de úgy érzi, megerősödve jöttek ki a történetből; szerinte az ügyüknek hála a szegénység ellen küzdő civil szervezetek munkájára sokan másképpen tekintenek. Az Igazgyöngy Alapítvány tevékenységét a nyilvánosság előtt, átláthatóan végzi, az emberek érzik mögötte a hitelességet, emiatt támogathatták őket ennyien szerinte. „Azt szeretnénk, hogy minden gyermek azzá válhasson, amivé válhatna” – mondta.

Szerinte a mélyszegénységben élő embereknek nincs rálátása a világra, szeretnének túlélni, ezért nem is értik a rendszert, amiben a pártok mozognak, így megvezethetők egy zsák krumplival is. Az oktatási rendszerbből hiányzik a szociális készségek fejlesztése, ami nemcsak a lemaradt réteget, hanem a többségi társadalmat is érinti. „Identitás, önértékelés, énbizalom, énhatékonyság-érzés, tolerancia, szolidaritás; ezeket tanítani kell. Ha otthon sem és az iskolában sem tanítják meg ezeket, akkor hogyan várhatjuk el tőlük?” – mondta.

A kormány nemcsak az Igazgyöngy Alapítványtól vont meg forrásokat, hanem a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) és a Dr. Ámbédkar Iskolától is. A témával a Magyar Narancs részletesen foglalkozott a közelmúltban, interjút készítve L. Ritók Nórával, valamint Iványi Gáborral, a MET vezetőjével is.

A FUB online konferenciáját itt lehet visszanézni:

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.