Magyar Narancs: A Momentum EP-frakciója, a Renew Europe az önök felhívására nem szavazott meg fideszes jelölteket a parlament szakbizottságainak alelnöki pozícióira. Az öt fideszesből az első körben háromnak sikerült megakadályozni a megválasztását, Deutsch Tamás és Gál Kinga viszont megkapta a posztot. Elégedettek?
Donáth Anna: Szimbólumként kezeltük a fideszes bizottsági alelnökök megválasztását. Az EP-választások eredménye világos: nem tudtak megerősödni a szélsőségesek, nem kerültek többségbe az Európát széthúzni kívánó nacionalista, populista erők, akik közé a magyar és a lengyel kormánypárt tartozik. Azt gondoltuk, ha a Fidesz vagy a PiS EP-képviselői fontos pozíciókhoz jutnak, azzal azt üzeni a parlament, hogy Európát mégsem érdekli, mi történik ezekben az országokban. Mindenképpen siker, hogy elindult erről egy diskurzus, a mi frakciónkban, a zöldeknél és a szociáldemokratáknál is fontos kérdésként merült fel a fideszes jelöltek kezelése. Az eredmény vegyes, mert a bizottságok vezetéséről nem a teljes frakciók döntenek, hanem az egyes bizottságok tagjai. A költségvetési ellenőrző bizottságban Deutsch Tamás azért lehetett alelnök, mert sokan nem szavaztak le, vagy nem tartották magukat a megállapodáshoz, ami a titkos szavazás miatt nem is derülhetett ki.
MN: A költségvetési ellenőrző bizottság egy másik alelnöke a cseh Martina Dlabajová lett a Renew Europe frakcióból. Ő Andrej Babiš pártjának, az ANO-nak a képviselője. Babiš ellen összeférhetetlenség miatt vizsgálódik az Európai Bizottság az uniós pénzekkel összefüggésben. Ezt nem tartják hasonlóan rossz üzenetnek, mint Deutsch megválasztását?
DA: Vannak párhuzamosságok Babiš és Orbán Viktor kormányzása között, de az ANO nem egyenlő a mai Fidesszel, inkább a ’98 körüli Fidesz értékrendjéhez áll közel. Az ANO EP-képviselőit tisztességes embereknek ismertem meg, maguk sem feltétlenül értenek egyet az iránnyal, amerre Babiš elindult, és zavarják őket a miniszterelnök korrupciós ügyei.
MN: Amikor még ALDE-nek hívták a liberális frakciót, lehetett arról hallani, hogy vizsgálják az ANO kizárásának lehetőségét. Ez azóta lekerült a napirendről?
DA: Az alakuló frakcióban nem volt szó erről, de később újra meg kell vizsgálnunk a kérdést. Elvárom a pártcsaládomtól, hogy meghúzza a vörös vonalakat, és azok átlépését ne mismásolja el úgy, mint az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz felemás felfüggesztésével.
MN: Mi számítana a vörös vonal átlépésé-nek?
DA: Például ha a cseh kormány olyan eszközökkel kezdené leépíteni a jogállamot, amilyeneket Orbán vetett be. Egyelőre összehasonlíthatatlan a jogállamiság helyzete a két államban: Csehországban nem írták át az alkotmányt, a választási törvényt, nem számolták fel a plurális médiát, nem próbáltak különbíróságokat létrehozni.
MN: A három bizottságban, ahol a fideszes alelnökjelöltek nem kaptak kellő számú szavazatot, egyelőre mást sem választottak a helyükre. A következő próbálkozásnál hasonló eredményre számít?
DA: Két bizottság szavazásán vettem részt: a munkaügyi bizottságban a lengyel kormánypárti Beata Szydłóból próbáltak elnököt csinálni, ami egyáltalán nem sikerült, így a teljes vezetőség megválasztását elhalasztották; a jogállamisággal is foglalkozó LIBE-bizottságban a Néppárt kérte a harmadik alelnökről való döntés elnapolását, miután a fideszes Hidvéghi Balázs ellen a zöldek is jelöltek valakit a pozícióra. Az volt a benyomásom, hogy a néppárti képviselők kivárásra játszottak, meg akarták nézni, mi történik a többi bizottságban. Mivel ez egy összehangolt akció, szerintem lesznek olyan bölcsek, hogy két hét múlva valaki mást jelölnek Hidvéghi helyett.
MN: A Renew Europe-ban és a szocialista frakcióban a magyar képviselők kezdeményezése volt a Fidesz-ellenes bojkott. Miért kellett erre külön felhívni párttársaik figyelmét? A választások előtt ezek a frakciók Orbán ellen kampányoltak.
DA: A képviselők jellemzően egy szavazási listát kapnak, amelyen a jelöltek neve és az EP-frakciójuk szerepel, a nemzeti pártjuk viszont nem. Nyilván, ha az lenne odaírva, hogy Orbán Viktor, mindenki tudná, kiről beszélünk; Gál Kinga vagy Járóka Lívia neve viszont nem sokat mond a képviselők többségének, nem feltétlenül kötik össze őket a Fidesszel. Ne felejtsük el, hogy a most megválasztott EP több mint 60 százalékban hozzám hasonló újoncokból áll! A parlament alelnökeinek megválasztásakor arra hívtuk fel frakciótársaink figyelmét, hogy Járóka Lívia nem pusztán EPP-s, hanem fideszes képviselő. Nagyon sokan nem tudták.
MN: Ezért szavazták meg végül?
DA: Alig 15 szavazattal kapott többet a minimálisan szükségesnél, ebből kiderül, hogy a zöld, a szociáldemokrata és a Renew Europe frakciók többsége nem szavazta meg. Voltak, akik igen, amihez biztosan hozzájárult, hogy nem jutott el mindenkihez a fideszes kötődéséről szóló információ.
MN: Odamentek a padsorok között a képviselőkhöz, és egyenként szóltak mindenkinek, hogy „figyeljetek már, ez itt egy fideszes”?
DA: Szerda reggel nyolckor volt frakcióülésünk, ekkor kaptuk a parlamenti alelnöknek jelölt képviselőkről szóló listát, amelyen Járóka Lívia is szerepelt. Én a nemtetszésemet fejeztem ki, a mellettem ülők pedig megkérdezték, hogy mi bajom a jelölttel. Erre visszakérdeztem: „Nem tudjátok, hogy ő a Fidesz tagja?” Nem tudták. Cseh Katalinnal ezután kezdtük el a frakció delegációvezetőinek figyelmét felhívni arra, hogy van egy fideszes jelölt a listán. A Renew Europe pártjainak túlnyomó többsége azzal kampányolt, hogy meg kell állítani az Európa szétverésén munkálkodó erőket, nem szabad megengedni, hogy olyan kormányok alakuljanak, mint az Orbán- vagy a Kaczyński-kormány. Azt mondtuk nekik, hogy ha a saját választóik szemébe akarnak nézni, nem szavazhatják meg ezeket a jelölteket.
MN: Ön a Momentum alelnöke is, a képviselői munka mellett mennyire tud részt venni a párt vezetésében?
DA: Az első hetek kicsit más munkabeosztást igényelnek, mint a korábbiak, egy teljesen új világba kell beletanulni. Hosszabb távon az itthoni jelenlétet és a párt vezetését épp olyan komolyan fogom venni, mint az EP-képviselői munkát. Az alelnöki mandátumomból egy év még hátravan, ezt mindenképpen szeretném kitölteni.
MN: Hány tagja van most a Momentumnak?
DA: 2700 és 3000 közötti. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert az EP-választás után elindult egy nagyobb belépési hullám, amit nem követtem napi szinten. A május 26. utáni héten 300–400 ember jelentkezett.
MN: Raskó György, a párt egyik nyilvános támogatója azt mondta lapunknak adott interjújában, hogy a Momentum alig van jelen vidéken, és nem is nagyon érti a falu nyelvét. Ezt a kritikát jogosnak tartja?
DA: Egy alulról szerveződő közösség addig tud terjeszkedni, ameddig tagjainak a keze elér. Az EP-választás eredményei azt mutatják, hogy a vidéki városokban, 20 ezer fő körüli településeken megvetette a lábát a Momentum, de kisebb falvakból is vannak adataink 7–10 százalékos támogatottságról. Az önkormányzati választás előtt ott lesz erős a kampány, ahol a Momentum képviselőjelölteket állít, október után pedig a helyi képviselők, alapszervezetek feladata lesz, hogy a környező településeken is megtalálják azokat az embereket, akik tovább tudják vinni a Momentum üzenetét.
MN: Vidéken hány polgármesterjelöltjük lesz?
DA: Nem zárultak le az ellenzéki egyeztetések, de 5 és 10 közötti helyen a Momentum adja majd a közös jelöltet. Különböző méretű településekről beszélünk, mint Baja, Bánréve vagy Monoszló.
MN: Azt helyénvalónak tartják, hogy Budapesten 4 vagy 5 kerületben lesz momentumos polgármesterjelölt, míg az EP- választáson jóval gyengébben szereplő MSZP–Párbeszéd 11 kerületet kapott?
DA: A számháborúnál fontosabb, hogy a jelöltjeink meg is tudják nyerni a kerületeiket, és a következő öt évben tiszta, átlátható önkormányzatiságot képviselve tudjanak dolgozni. Hiteles, helyben beágyazott, mindenki által támogatott jelölteket adtunk az ellenzéki együttműködésnek, akikért tűzbe tudjuk tenni a kezünket. Anyagi és szervezeti értelemben is fel kellett ismernünk a határainkat. A Momentum az utcai jelenlétben erős; inkább csináljunk kevesebb polgármesterjelölti kampányt, de azokat vigyük végig tisztességesen.
MN: Az egyéni képviselőjelöltek szintjén jobban fog tükröződni a 17 százalékos budapesti EP-eredményük?
DA: A tárgyalások még folyamatban vannak, legutolsó információm szerint 67 egyéni képviselőjelöltünk lesz Budapesten, ugyanannyi, mint a DK-nak.
MN: Azt mondta, hogy a momentumos polgármesterjelöltekért tűzbe tudják tenni a kezüket. Ez igaz a budapesti kerületi polgármesterjelöltek 23-as ellenzéki listájának többi szereplőjére is?
DA: Olyan ember nincs a listán, akinek büntetőeljárás vagy olyan korrupciós ügy lenne a háta mögött, ami vállalhatatlanná tenné a jelölését. Nem azt mondom, hogy szívem szerint ezt a listát állítottam volna össze, de kompromisszumokat kellett kötnünk, és azt gondolom, hogy ezek az emberek a kerületek többségében győzelemhez tudják majd segíteni az ellenzéki erőket.
MN: Volt abba beleszólásuk, hogy a többi párt kiket jelöl?
DA: Hosszú tárgyalássorozat eredményeként született a megállapodás. Ötletszinten felmerültek olyan jelöltek, akikről a Momentum azt mondta, hogy nem adja hozzájuk a nevét.
MN: Példát mondana?
DA: Nem szeretnék. A végeredmény a fontos, az, hogy összeállt egy olyan ellenzéki együttműködés, amely végre fel tudja szabadítani Budapestet.
MN: Pikó András, a Momentum által javasolt józsefvárosi polgármesterjelölt azzal kampányol a kerület fideszes vezetői ellen, hogy nem a kerületben laknak. Ugyanakkor az ellenzéki listán is van több „ejtőernyősnek” tűnő jelölt: Horváth Csaba korábban II. kerületi polgármester volt, most Zuglóban indul; Niedermüller Péter tavaly budai választókörzetben indult, most a VII. kerületben. Ezt nem látja problémának?
DA: Egyetértek Pikó Andrással, azokat tartom a leghitelesebb jelölteknek, akik az adott kerületben élnek, dolgoznak, ott nőttek fel, ismerik a helyi problémákat. Nem tudom, hogy az ön által ejtőernyősnek nevezett jelölteknek milyen a helyismerete. Ez nem csak azon múlik, hogy jelenleg ott van-e a lakcímük, lehet, hogy korábban éltek vagy dolgoztak az érintett kerületekben.
MN: Az V. kerületben lesz momentumos képviselőjelölt?
DA: Tudtommal minden kerületben lesz.
MN: A belvárosi kampányban ütni fogják az áron aluli ingatlaneladások ügyét?
DA: Minden korrupciós ügyet ütni fogunk, ahogy az a főpolgármesteri előválasztási kampányban is kiderült.
MN: Azt nem tartja gondnak, hogy a kerületi ellenzéki polgármesterjelölt, Tüttő Kata élettársának cége is kapott önkormányzati ingatlant, ráadásul egy Kertész Balázs-közeli céggel együttműködve?
DA: Ezt a kérdést végre Tüttő Katának kellene feltenni, az ő magánéletéről van szó, és ha jól tudom, már réges-rég nem élettársak. Ettől függetlenül elismerem, hogy a dolog optikája borzasztó. Tüttő Kata önkormányzati munkásságát ugyanakkor megkérdőjelezhetetlennek tartom, örülnék, ha a többi szocialista képviselő példát venne róla.
MN: De nem kellene mondania valamit erről az ügyről?
DA: Nem szerencsés egyáltalán nem reagálni ezekre a felvetésekre, mert annál több kérdőjel jelenik meg a választók fejében. Jobb ennek elejét venni, főleg, ha az ember lelkiismerete tiszta.
MN: Fekete-Győr András 2018 márciusában még azt írta fel egy plakátra, hogy MSZP=Fidesz. Ehhez képest ez az együttműködés elég éles irányváltásnak tűnik. Mi történt?
DA: Felismertük, hogy a NER lebontásához együtt kell működnünk a többi ellenzéki párttal. Ez nem azt jelenti, hogy össze kell fogni és el kell tűnni a közös süllyesztőben, ahogy azt sem, hogy más ellenzéki pártok visszás ügyeit el kellene nézni. Ha olyat tapasztalunk, ami a Momentum értékrendjével ellentétes, az ellen fel fogunk szólalni.
MN: Ez csak azt jelentheti, hogy a Fidesz rosszabb, mint az MSZP, nem pedig egyenlő vele…
DA: Fekete-Győr András említett kinyilatkoztatása nagyon sarkosra sikerült, azóta sokat finomítottunk a kommunikációnkon. Nyilván nem lehet teljes egyenlőségjelet tenni a két párt közé, András ezzel azt akarta kifejezni, hogy akkoriban sok megkérdőjelezhető ügy került nyilvánosságra a szocialista párt berkeiből. Ki kellett fejeznünk, hogy a Momentum éppen az ilyen típusú politizálás ellen jött létre. Azokkal a szocialistákkal viszont együtt tudunk dolgozni, akik nem lépik át az általunk meghúzott vörös vonalakat. Ha átlépik, el fogjuk engedni a kezüket.
MN: Az idei kettő közül melyik választást tartja fontosabbnak?
DA: Az önkormányzati választások fontosabbak az Orbán-rendszer lebontása szempontjából. Ellenzéki többségű közgyűlések például a helyi újságokat, rádiókat is normális hírforrásokká tudnák tenni, amivel kicsit kiegyensúlyoznák a mindent eluraló propagandát. Az EP-választás súlyát Magyarországon az adta, hogy öt hónappal volt az önkormányzati megmérettetés előtt. Ha a Fidesznek sikerült volna a kétharmados győzelem, vagy több párttal történt volna meg az, ami az LMP-vel, az olyan mély apátiába lökte volna az ellenzéki, rendszerkritikus választókat, ahonnan nagyon nehéz lett volna felállni. Szerencsére nem nyert akkorát a Fidesz, és ellenzéki oldalon is elindult egy biztató átrendeződés, a választók azt üzenték, hogy valami újat szeretnének. Ha ez az újdonság az ősszel felálló képviselő-testületekben is megjelenik, akkor jó úton járunk ahhoz, hogy 2022-ben a rendszert is lebontsuk.
MN: Az Orbán-rendszer léte szempontjából középtávon az tűnik a legfontosabb európai kérdésnek, hogy mennyi pénzt kap Magyarország a következő hétéves uniós költségvetésben, és hogy a jogállamisághoz kötik-e a pénzek kifizetését. Ezt a magyar képviselők tudják befolyásolni?
DA: A kifizetések jogállami normákhoz kötése a top prioritások között van Európában. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy mire ezek a mechanizmusok felállnak, arra is legyen megoldása az EU-nak, hogy a jogállamiság megsértéséért a kormányokat büntesse, és ne a választópolgárokat. A közvetlen, a korrupt kormányt kikerülő pályáztatás útjait kell közösen kidolgoznunk.
MN: Cseh Katalin még az EP-választás után azt mondta, hogy hamarosan kiderül, csak kampányfogás volt-e a Fidesz felfüggesztése a Néppártban. Most parlamenti alelnöknek és bizottsági vezetőknek jelölték a fideszes képviselőket. Csak kampányfogás volt?
DA: Manfred Weber frakcióvezetőként nem képes a saját feltételeit betartatni vagy erőt mutatni az EPP-n belül. Különböző szabályok mögé bújva próbálja elkerülni a konfliktusokat. Azért jelölhették alelnöknek Járóka Líviát, illetve a fideszes bizottsági tagokat, mert a Fidesz tagsága jogilag csak a pártcsaládban van felfüggesztve, nem a frakcióban. Ráadásul a Fideszé a negyedik legnagyobb delegáció az EPP-n belül, így fontos bizottsági pozíciókra jelentkezhettek. Manfred Weber pedig nem mondta azt, hogy ti mégsem jelentkezhettek ezekre a pozíciókra, hanem áttolta a felelősséget a bizottságokra. A felfüggesztéssel a frakción belül nincs kordában tartva a Fidesz, nem kerültek kispadra a képviselőik, innen kezdve nyugodtan nevezhetjük kampányfogásnak a lépést.
MN: A Renew Europe és az EPP együttműködésében törést okozna, ha az októberre ígért végső döntés az lesz, hogy a Néppárt nem zárja ki a Fideszt?
DA: Nagyon remélem, hogy a frakciónk egy ilyen súlyos helyzetben is kiállna az értékalapú politizálás mellett.
MN: Facebook-bejegyzéséből az derült ki, hogy nem örül Ursula von der Leyen jelölésének az Európai Bizottság élére. Pedig állítólag a Renew Europe-hoz tartozó Macron dobta be a nevét. Mi az oka az ellenérzéseinek?
DA: Alapvetően a kiválasztási mechanizmusról mondtam véleményt. Az európai választóknak elegük van abból, ahogy ez a döntés megszületett, sokkal demokratikusabb folyamatot ígértek nekik a választás előtt.
MN: Pont az önök frakciója eleve nem támogatta a csúcsjelölti rendszert.
DA: Nem, de felajánlottuk a továbbfejlesztését a transznacionális listákkal. A többi frakció és a parlament egésze viszont a csúcsjelölti rendszer mellett tette le a voksát, ez alapján csinálták végig a kampányt, ezek után a részünkről sem ellentmondás számonkérni rajtuk, hogy betartják-e, amit a választóknak ígértek.
MN: Orbán Viktor győzelmét hozta az uniós tisztújítás?
DA: Egyáltalán nem. Ha a parlament megválasztja, sokkal jobban fogunk járni Ursula von der Leyennel, mint ahogy Manfred Weberrel jártunk volna. Orbán Viktor Timmermans megfúrásáért cserébe szállította a visegrádi négyek szavazatát a döntéshez, de ezt maximum rövid távon állíthatja be sikerként. Az általuk is elfogadott jelölt valójában számos kérdésben – európai integráció, melegházasság, menekültügy – a magyar kormányéval szögesen ellentétes álláspontot képvisel.
MN: Mire az interjú megjelenik, valószínűleg már tudni fogjuk a parlamenti szavazás eredményét. Ön igennel vagy nemmel szavaz majd Von der Leyenre?
DA: Engem eddig még nem győzött meg a jelölt, volt egy meghallgatása a frakcióban, de a legsúlyosabb kérdésekben nem kaptunk konkrét válaszokat. Szép elvi kiállásokat hallottunk a jogállamiság mellett, de konkrétabban szeretnénk látni, hogy mi fog történni a következő öt évben. A zöldek már elutasították Ursula von der Leyent, nálunk, a szociáldemokratáknál, de valamennyire még az EPP-ben is megosztottak a képviselők. Nincs még lejátszva ez a meccs.
