„Ferencvárosban az EP-választási eredmény alapján a Momentum a legerősebb ellenzéki párt, Baranyi Krisztina pedig magasan a legismertebb a szóba jöhető polgármesterjelöltek közül. A helyi ellenzékről állít ki szegénységi bizonyítványt, hogy a két szereplőt nem sikerült összebékíteni.” Gegesy Ferenc, a kerületet 1990 és 2010 között vezető polgármester írta le így lapunknak a ferencvárosi ellenzékben kialakult helyzetet.
Jelöltkeringő
Az MSZP budapesti párttanácsa július 4-én tett javaslatot arra, hogy helyi előválasztás döntsön a két ellenzéki polgármester-aspiráns, Baranyi Krisztina és Jancsó Andrea között. Az augusztus első hetére tervezett előválasztást elvben a többi ellenzéki párt és a két jelölt is elfogadja, bár a feltételekről még vita van. A korábban az Együttben politizáló, jelenleg független Baranyit az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és a „Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez” nevű civil szervezet támogatja (illetve személyesen Gegesy Ferenc is); a Momentum színeiben induló Jancsó Andrea mögé az MSZP és a Jobbik is beállt. A DK az előválasztás győztesét támogatja, bárki is lesz az, a Párbeszéd pedig úttörő megoldással mindkét jelölt mellett letette a voksát, így a szavazólapon két helyen szerepelhet a párt logója.
Gegesy Ferenc szerint a kialakult helyzetben az előválasztás a legjobb megoldás, ugyanakkor „ez nem fog annyi támogatót elvinni ősszel, mintha a pártok normális időben megegyeztek volna a közös jelöltről”. Keddi lapzártánkkor még az sem borítékolható, hogy Baranyi elindul az előválasztáson, a Jancsó Andrea mögött álló pártok ugyanis az egyéni körzetekről szóló ellenzéki megállapodás elfogadását kérik tőle, amire eddig nem mondott igent. Pedig Ferencváros az ellenzék számára nyerhető kerületek közé tartozik: a májusi EP-választáson 38 százalékot kapott itt a Fidesz (ennél pusztán a Momentum és a DK összesített eredménye is jobb), Bácskai János polgármester pedig már 2014-ben is csak egy hajszállal nyert az akkor Együtt–PM színekben induló Gegesy előtt.
A Párbeszéd dilemmája valószínűleg jól leírja a IX. kerületi ellenzéki valóságot. Árva Péter, a párt kerületi elnöke azt mondja, nehéz helyzetbe kerültek, miután ismertté vált a két jelölt neve. Baranyi Krisztinával régi munkakapcsolatuk van, több helyi párbeszédes alapítója volt Baranyi egyesületének, nagyra tartják a képviselő önkormányzati munkáját. Ugyanakkor Jancsó Andreát is jó jelöltnek gondolják, aki ráadásul a többi párt számára könnyebben elfogadható. „Az volt a kérdés, mi a fontosabb: Baranyi ismertsége vagy hogy Jancsó Andrea mögött szélesebb konszenzus hozható össze. A Párbeszéd elnöksége döntött végül úgy, hogy mindkét jelöltet támogatjuk az előválasztáson” – magyarázza Árva.
A Narancs több forrásból úgy értesült, hogy a kérdés konfliktust okozott a Párbeszéd helyi és országos vezetése között: az alapszervezet Jancsó felé hajlott, Karácsony Gergely társelnök, főpolgármester-jelölt viszont Baranyit támogatta, akit egyébként a zuglói parkolási ügyeket vizsgáló bizottságba is felkért. Árva Péter szerint ez leegyszerűsítő értelmezés, ő inkább úgy látja, benne és Karácsony Gergelyben is felmerült a fentebb ismertetett dilemma, ennek a feloldása lett az előválasztás, és az, hogy mindkét jelölt mögé odateszik a logójukat.
Ferencváros a kezdetektől problematikus pontja az ellenzék fővárosi együttműködésének. Az április 6-án bejelentett MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum megállapodás szerint a IX. kerületben a Párbeszéd adhatott volna polgármesterjelöltet, konkrét név azonban nem szerepelt a listán. Baranyi Krisztina polgármesteri ambíciója tavaly október óta ismert, a Párbeszéd megtehette volna, hogy civil jelöltként beáll mögé, ahogy a Momentum Pikó Andrást javasolta közös jelöltnek a VIII. kerületben. Forrásaink szerint Baranyival ez az MSZP ellenérzései miatt nem következett be, a ferencvárosi szocialisták elsősorban azért nem tudták elfogadni a jelölését, mert a kerületi parkolási botrány Baranyi feltáró munkája nyomán „Fidesz–MSZP összejátszásként” jelent meg a közbeszédben.
A Párbeszéd próbált másik jelöltet találni, információink szerint Gegesy Ferencet is megkeresték, de sem ő, sem a párton belüli lehetséges jelöltek nem vállalták a feladatot. Amikor a budapesti ellenzék még polgármesterjelölti szinten is együttműködött volna az LMP-vel, felmerült, hogy a IX. kerületet adnák a zöldpártnak, akik Gál József fővárosi képviselő személyében gondolkodtak. Az EP-választási bukta után azonban már csak egyéni képviselői helyekre számíthatott az LMP, a Momentum pedig 23 százalékos ferencvárosi eredményével és az ex-LMP-s Jancsó Andreával bejelentkezett a kerületért. A szocialisták amolyan „bárki, csak ne Baranyi Krisztina” alapon mögéjük álltak, Baranyit azonban nem sikerült eltéríteni indulási szándékától, hiába ajánlottak neki alpolgármesteri posztot és egy szerinte nyerhetetlen, a másik oldal szerint nyerhető egyéni körzetet. A patthelyzet feloldása érdekében döntöttek a pártok az előválasztás mellett, amihez hozzájárult, hogy Karácsony Gergely tárgyalási pozíciója közös főpolgármester-jelöltként erősödött.
Fájó rúgások
Karácsony a vita rendezésére korábban egy helyi közvélemény-kutatást is megrendelt a Závecz Research-től, amiből azonban csak egy részletet hoztak nyilvánosságra. E szerint Baranyi Krisztinát a ferencvárosi ellenzékiek 13 százaléka látná szívesen polgármesterként, míg Jancsó Andreát mindössze a válaszadók 1, a szocialisták kerületi erős emberét, Pál Tibort 5 százaléka említette. Ennek a számsornak a jelentőségét ugyanakkor a Baranyi-ellenes oldalon többen megkérdőjelezik, egyrészt a kutatás csak részleges nyilvánossága miatt, másrészt azért, mert a kérdőívet kitöltők 64 százaléka egyáltalán nem tudott válaszolni az ellenzéki polgármesterjelöltre vonatkozó kérdésre.
Az mindenesetre kutatás nélkül is megkockáztatható, hogy az erősebb médiajelenlét miatt Baranyi országos ismertsége biztosan meghaladja Jancsó Andreáét. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint azért támogatják Baranyi Krisztinát, mert „nincs még egy olyan önkormányzati képviselő az országban, aki olyan minőségű és mennyiségű munkát tett volna le az asztalra, mint ő”. Példaként említi az Illatos úti veszélyes hulladék elszállíttatását, a parkolási maffia vagy a belvárosihoz nagyon hasonló kerületi ingatlanmutyi felgöngyölítését. „A többi ellenzéki párt ehhez képest keveset tud felmutatni, sőt többen közvetlenül vagy közvetve még támogatták is a fideszes városvezetést” – véli Csárdi.
Baranyinak a kerületi korrupciós ügyeket az országos médiába is eljuttató munkája hátrányt is jelenthet akkor, amikor az ellenzéki pártok mindenki által elfogadható polgármesterjelöltet keresnek. Bár abban nincs nagy vita, hogy az MSZP-s Pál Tibor és a kerületi szocialista frakció kérlelhetetlen ellenzékisége erősen megkérdőjelezhető, egy forrásunk szerint Baranyi „ötéves képviselői pályafutása során lényegében mindenkibe belerúgott”. Még a Baranyival szimpatizáló beszélgetőtársaink is hibának látják, hogy a tárgyalásokhoz kissé arrogáns módon állt hozzá, vagy hogy a vélhetően Baranyitól származó információkból íródott cikkekben „méltatlan támadások értek a kerületi szocialisták másod- vagy harmadvonalához tartozó, egyébként tisztességes embereket is”.
Az öt éve LMP-s színekben mandátumot nyert, 2017 decembere óta független Jancsó Andreát kevésbé harsány stílus jellemzi, bár két éve a kerületi ingatlanmutyi feltárásában végzett munkája miatt Baranyihoz hasonlóan őt is kizárták az önkormányzat városfejlesztési bizottságából. Jancsó szerint Baranyival nem ellentét, inkább ki nem mondott verseny van közöttük. „Kriszta talán erősebb a médiapolitizálásban, én viszont ráfeküdtem a helyi terepmunkára, és a kritika mellett igyekszem megoldásokat is kínálni a különböző önkormányzati ügyekben. Az is fontos, hogy az ellenzék valós alternatívát tudjon mutatni a Fidesszel szemben, azaz ha nyerünk, akkor vezetni is tudjuk a kerületet. Ehhez elengedhetetlen az együttműködési hajlandóság az ellenzéki pártokkal, ami bennem inkább megvan, ezért is támogat több párt” – magyarázza.
Politikai játszmák
Baranyi Krisztina a Narancsnak úgy nyilatkozott, polgármesterként csak olyan ellenzéki politikusokkal tudna együtt dolgozni, akik „bizonyíthatóan a Fidesz ellenségei”. A Jancsóval való együttműködéstől nem zárkózik el, igaz, szavazási track recordját kifogásolja. „Jancsó Andrea nem támogatta a parkolás önkormányzati kézbe vételére vonatkozó előterjesztéseimet, sem azt, amelyik egy Ráday utcai ingatlan offshore hátterű cégnek történő kijátszását akadályozta volna meg, de leszavazta azt is, hogy Gegesy Ferencnek díszpolgári címet adjon a kerület. Pedig utóbbi javaslatomat még a fideszesek is támogatták” – mondja Baranyi.
Jancsó Andrea nem tartja jogosnak a kritikát. Mint mondja, a parkolás saját kézbe vételére irányuló előterjesztéseket azért nem szavazta meg, mert nem voltak időszerűek és kellően kidolgozottak. Polgármesterként viszont ő is egy ilyen megoldást kezdeményezne, ennek a támogatására az MSZP is rábólintott, a megvalósulásra pedig „a többi párt ereje” lehet a garancia. Egyes ingatlaneladásoknál azért nem támogatta Baranyi javaslatát a pályázat érvénytelenné nyilvánítására, mert az ajánlatok a formai és jogi követelményeknek megfeleltek. Ugyanakkor – mint mondja – a végszavazásoknál az értékesítések ellen szavazott. Gegesy Ferenc díszpolgári kitüntetését pedig azért ellenezte, mert előre lehetett tudni, hogy a volt polgármester a fideszes vezetésű önkormányzattól úgysem veszi át az elismerést, amit a Fidesz álságosan kihasználhat. „Így is történt, én ebben a politikai játszmában nem akartam részt venni” – mondja Jancsó.
Baranyinak az sem igazán tetszik, ahogy a Jancsót támogató pártok elosztották az egyéni körzeteket Ferencvárosban. A múlt szombaton bejelentett alku szerint három-három helyen indulhat az MSZP, a DK és a Momentum, egy helyet kap a Jobbik, egyet a Párbeszéd és egyet az LMP (amennyiben elfogadja, ha nem, akkor a Párbeszéd indulhatna 2 helyen). Baranyi szerint jobb lenne, ha az országgyűlési és az EP-választás helyi eredményeinek átlaga alapján osztanák le a kerületeket, és ha civil jelöltek is lehetőséget kaphatnának.
Mindez azért problémás, mert a pártok a kerületi megállapodás előzetes elfogadásához kötnék az előválasztáson való indulás jogát. Csárdi Antal szerint ez teljesíthetetlen feltétel. „Baranyi Krisztinának és nekünk úgy kellene elfogadnunk a választókerületi felosztást, hogy a jelöltek nevét nem ismerjük, a közös kompenzációs listáról pedig semmit sem tudunk” – magyarázza. Mint mondja, a NER aktív vagy passzív támogatóival elképzelhetetlen az együttműködés, így a parkolási rendszert védő MSZP-s Pál Tibort nem szeretnék a listán látni. Lapzártánkkor a Baranyi mögött felállt kampánycsapat még nem válaszolt a Jancsót támogató pártok feltételeire, Csárdi Antal mindenesetre bízik abban, hogy a helyzet minél előbb, „optimálisan jövő hét közepére” megoldódik.
Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke szerint augusztus első hetében mindenképp megtartják az előválasztást, Baranyi Krisztina akár július végén is bejelentheti, hogy elindul rajta, de eddig nem ismert jelöltek felbukkanása sem kizárt. Molnár azt mondja, nem fogják „sajtóhírek alapján zsűrizni” a helyi alapszervezet által ajánlott jelölteket, így nem tartja valószínűnek, hogy Pál Tibor neve kimarad majd a képviselőjelöltek közül. Kerestük Pál Tibort is, de az MSZP ferencvárosi frakcióvezetője lapzártánkig nem reagált a levelünkre.
