Ha bírálod a közmédiát, a neved sem fogják megtudni

Belpol

Úgy agyonhallgattak egy sajtótájékoztatót, hogy azt sem közlik, ki tartotta. Az érintett panaszt tett, de ez is kevés ahhoz, hogy neve nyilvánosságra kerüljön.

Valakik valahol elégedetlenek voltak az MTI hírszerkesztési gyakorlatával, de a Médiatanács úgy látja, hogy nincs igazuk – lényegében ennyi derül ki abból a közleményből, amit pénteken adott ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság csúcszerve.

 A Médiatanács közölte, kiegyensúlyozottsági kérelem miatt folytattak eljárást a napokban: a kérelmező kifogásolta, hogy sem az M1 szolgáltatója, sem az MTI nem számolt be az általa tartott sajtótájékoztatóról. „A Médiatanács határozatában a kérelmet elutasította, mivel a kérelmező nem egy konkrét tájékoztatással kapcsolatban hiányolta ellentétes véleménye közzétételét, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató hírszerkesztési gyakorlatát kifogásolta, azonban ilyen esetben hatósági beavatkozásra nincs lehetőség. Az MTI hírügynökségi tevékenysége kiegyensúlyozottsági eljárásban nem vizsgálható” –állapította meg a tanács, mely egyszer sem írta le a kérelmező nevét, vagy hogy milyen témában tartott az MTI szerint közlésre érdemtelen sajtótájékoztatót.

Erre a sorsa jutott az a bejelentő is, aki elégedetlen volt az az MTI hírügynökségi tevékenységével. Hogy pontosan ki és mit is kifogásolt, azt a Médiatanács nem tartotta fontosnak megemlíteni – ám eljárást nem indítottak az ügyben, mivel „nem merült fel olyan rendelkezés megsértése, amely a hatóság hatáskörébe tartozik.”

Tegyük hozzá, az MTI már többször megtagadta, hogy lehozza ellenzéki politikusok és pártok sajtóközleményeit. Mint a Szabad Európa is megírta, Demokratikus Koalíció júniusban pert nyert az MTI ellen, amit azért indítottak, mert a távirati iroda már korábban sem írta meg, hogy a DK már korábban is pert nyert ellenük. Az MTI Országos Sajtószolgálata nem közölte az LMP sajtószabadság témájában írt közleményét sem. Elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy az átadni kívánt üzenet „Nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója, a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap vagy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak törvényben meghatározott más szervezetei ellen.”

A  jó hírére kényesen üzenő közmédiának ezzel szemben nem okozott gondot, hogy a Kossuth Rádióban október 26-án tényként kezeljék a Elkxrtuk című politikai krimi narratíváját, vagyis azt, hogy Dobrev Klára döntött személyesen a 2006-os rendőri megtorlásoktól. 

Mikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben tiltakozott a nyilvánvaló csúsztatás és valótlanság ellen,  az MTI cenzúrázta kommünikéjüket. Végül azonban élő adásban ismerték a hazugságot és olvasták be Dobrev Klára helyreigazítását. 

Kedves Olvasónk

 

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.