Ha bírálod a közmédiát, a neved sem fogják megtudni

Belpol

Úgy agyonhallgattak egy sajtótájékoztatót, hogy azt sem közlik, ki tartotta. Az érintett panaszt tett, de ez is kevés ahhoz, hogy neve nyilvánosságra kerüljön.

Valakik valahol elégedetlenek voltak az MTI hírszerkesztési gyakorlatával, de a Médiatanács úgy látja, hogy nincs igazuk – lényegében ennyi derül ki abból a közleményből, amit pénteken adott ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság csúcszerve.

 A Médiatanács közölte, kiegyensúlyozottsági kérelem miatt folytattak eljárást a napokban: a kérelmező kifogásolta, hogy sem az M1 szolgáltatója, sem az MTI nem számolt be az általa tartott sajtótájékoztatóról. „A Médiatanács határozatában a kérelmet elutasította, mivel a kérelmező nem egy konkrét tájékoztatással kapcsolatban hiányolta ellentétes véleménye közzétételét, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató hírszerkesztési gyakorlatát kifogásolta, azonban ilyen esetben hatósági beavatkozásra nincs lehetőség. Az MTI hírügynökségi tevékenysége kiegyensúlyozottsági eljárásban nem vizsgálható” –állapította meg a tanács, mely egyszer sem írta le a kérelmező nevét, vagy hogy milyen témában tartott az MTI szerint közlésre érdemtelen sajtótájékoztatót.

Erre a sorsa jutott az a bejelentő is, aki elégedetlen volt az az MTI hírügynökségi tevékenységével. Hogy pontosan ki és mit is kifogásolt, azt a Médiatanács nem tartotta fontosnak megemlíteni – ám eljárást nem indítottak az ügyben, mivel „nem merült fel olyan rendelkezés megsértése, amely a hatóság hatáskörébe tartozik.”

Tegyük hozzá, az MTI már többször megtagadta, hogy lehozza ellenzéki politikusok és pártok sajtóközleményeit. Mint a Szabad Európa is megírta, Demokratikus Koalíció júniusban pert nyert az MTI ellen, amit azért indítottak, mert a távirati iroda már korábban sem írta meg, hogy a DK már korábban is pert nyert ellenük. Az MTI Országos Sajtószolgálata nem közölte az LMP sajtószabadság témájában írt közleményét sem. Elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy az átadni kívánt üzenet „Nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója, a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap vagy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak törvényben meghatározott más szervezetei ellen.”

A  jó hírére kényesen üzenő közmédiának ezzel szemben nem okozott gondot, hogy a Kossuth Rádióban október 26-án tényként kezeljék a Elkxrtuk című politikai krimi narratíváját, vagyis azt, hogy Dobrev Klára döntött személyesen a 2006-os rendőri megtorlásoktól. 

Mikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben tiltakozott a nyilvánvaló csúsztatás és valótlanság ellen,  az MTI cenzúrázta kommünikéjüket. Végül azonban élő adásban ismerték a hazugságot és olvasták be Dobrev Klára helyreigazítását. 

Kedves Olvasónk

 

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.