Ha bírálod a közmédiát, a neved sem fogják megtudni

Úgy agyonhallgattak egy sajtótájékoztatót, hogy azt sem közlik, ki tartotta. Az érintett panaszt tett, de ez is kevés ahhoz, hogy neve nyilvánosságra kerüljön.

Valakik valahol elégedetlenek voltak az MTI hírszerkesztési gyakorlatával, de a Médiatanács úgy látja, hogy nincs igazuk – lényegében ennyi derül ki abból a közleményből, amit pénteken adott ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság csúcszerve.

 A Médiatanács közölte, kiegyensúlyozottsági kérelem miatt folytattak eljárást a napokban: a kérelmező kifogásolta, hogy sem az M1 szolgáltatója, sem az MTI nem számolt be az általa tartott sajtótájékoztatóról. „A Médiatanács határozatában a kérelmet elutasította, mivel a kérelmező nem egy konkrét tájékoztatással kapcsolatban hiányolta ellentétes véleménye közzétételét, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató hírszerkesztési gyakorlatát kifogásolta, azonban ilyen esetben hatósági beavatkozásra nincs lehetőség. Az MTI hírügynökségi tevékenysége kiegyensúlyozottsági eljárásban nem vizsgálható” –állapította meg a tanács, mely egyszer sem írta le a kérelmező nevét, vagy hogy milyen témában tartott az MTI szerint közlésre érdemtelen sajtótájékoztatót.

Erre a sorsa jutott az a bejelentő is, aki elégedetlen volt az az MTI hírügynökségi tevékenységével. Hogy pontosan ki és mit is kifogásolt, azt a Médiatanács nem tartotta fontosnak megemlíteni – ám eljárást nem indítottak az ügyben, mivel „nem merült fel olyan rendelkezés megsértése, amely a hatóság hatáskörébe tartozik.”

Tegyük hozzá, az MTI már többször megtagadta, hogy lehozza ellenzéki politikusok és pártok sajtóközleményeit. Mint a Szabad Európa is megírta, Demokratikus Koalíció júniusban pert nyert az MTI ellen, amit azért indítottak, mert a távirati iroda már korábban sem írta meg, hogy a DK már korábban is pert nyert ellenük. Az MTI Országos Sajtószolgálata nem közölte az LMP sajtószabadság témájában írt közleményét sem. Elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy az átadni kívánt üzenet „Nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója, a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap vagy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak törvényben meghatározott más szervezetei ellen.”

A  jó hírére kényesen üzenő közmédiának ezzel szemben nem okozott gondot, hogy a Kossuth Rádióban október 26-án tényként kezeljék a Elkxrtuk című politikai krimi narratíváját, vagyis azt, hogy Dobrev Klára döntött személyesen a 2006-os rendőri megtorlásoktól. 

Mikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben tiltakozott a nyilvánvaló csúsztatás és valótlanság ellen,  az MTI cenzúrázta kommünikéjüket. Végül azonban élő adásban ismerték a hazugságot és olvasták be Dobrev Klára helyreigazítását.